Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1859-08-16 / 33. szám
kiválasztása, megvitatás végett kitűzése, — ha — mit nem merek hinni—'önkéntes vállalkozók nem találkoznának, jntalomdíjj mellett — beérkezett munkálatok megbírálása. így lenne az irodalmi termék az egyházé, mely azt hiszem nem lenne állása alatti. De más részről nem szorítaná meg az egyesek szabad- jságát sem, mert kinek-kinek jogában lenne megtartani a mije van vagy az „apostoloknak" közhasználatul által adni. így lenne őrködve is az elvetett tiszta mag felett, hogy azt a gaz el ne nyomja. — Azon kérdés pedig, mit kell tennünk , hogy az elhintett ! mag kikelhessen, egyre megy azzal: Teremtsünk olvasó kö- ! zönsóget. — Ha olvasó közönség nincs, annak oka: a) akaratlanság /?) ! anyagi tehetlenség. «) Az akaratlanság ismét pusztán alanyi vagy tárgyias. Amazon értem a restséget, melylyel az egyházi irodalom pártolóit vádolni sem jogom, sem tapasztalatom. Ezen pedig a meg csalatás okozta visszavonulást. E megcsalatás történhetik, mint történik i» vagy az iró, vagy a kiadó részéről. — Hányszor van mindkét részben panasz, ismeretes dolog. Az országos egyház- i irodalmi választmány, — minő péld. romai katliolikus rész- | ről a sz. István társulat — kezében lévén már a felügyelet, I ennek bölcsesége hozná magával, hogy az olvasó közönség az j igért „széna helyett sokszor szalmát" nem kapna, s így nyu- j godtan adná pénzét előkre is; meggyőződvén más részről, hogy ; nem kell évekig a már kifizetett könyv után várakoznia, s az I irodalom hitele egyesek rosz akarata vagy hanyagsága miatt e ; részben legalább nem veszélyeztetnék. így jár el a m. akadémia, > midőn egyesek által irott könyveknek kiadását eszközli, s ez által tekintélyével a jóság , helyesség bélyegét mintegy ráüti, s a vevő a kiadó testület szakavatottságában, hitelében bízva nyugodtan adja pénzét. Mi az anyagi tehetlenséget illeti, részben ezen is segítve lenne , nem fogván a könyv ára oly magasra rúgni, mint egyes kiadók kezéből. Mert van alkalmam könyvárust ismerni, ki a neki adott 20 °/0 -on felül még sokszor a könyv árának '/4 — V3 részét követeli, s egy példányra 15 pkrtvesz. Bizony ilyenek nem lehet, hogy üdvösen hatnának az irodalom terjesztésére. Mit í aztán a magánosak körülményei szigorúsága meg nem vehetne ; is, megszereznék a lielylyel, közzel alakítandó kisebb-nagyobb könyvtárak s olvasó egyletek, melyeknek életbe léptetése, s i talán azok fölötti őrködés is a választmány, vagy egyes egyház- í kerületek tiszte lenne. Mi pedig a jelenleg is szokásos eljárást illeti: Nem mond- j hatjuk, hogy egyházi közlönyeink nincsenek. De itt is néhány | megemlítésre méltóra bukkanunk. 1. Eti azt hiszem, az összes egyházi irodalomnak olyannak ] kell lenni, mint egy magán ember könyvtára, egy kompakt össze- | illő egésznek, minden példánynak bizonyos iránya, s céljának j kell lenni, hogy egyik a másikat egészítse, világosítsa, de ugyan- ! az ne legyen. Megvan-e ez a mi egyházi irodalmunkban. A kecs- j keméti füzetekben egy helyt az említtetik : „Ugy látszik a sá-. í rospataki fűzetek ezeket feleslegessé teszik, de győzzön ; a mi jobb." Ugy azon fűzetek bírálója a sárospataki füzetekben ! azt mondja : „E füzetek tartalma annyira megegyezik a sárospataki füzetekével , hogy ha ez nem előbbi, azt mondanók, irányát amattól kölcsönözte." Nem mondom én, hogy egyik vagy másik önmagában elegendő, de mégis nem jobb lenne-e azon életre halálra vetélkedés helyett — mely ily esetben aligha szül j üdvös síikért — egyiknek más irányt venni, s az egyháztest kö- j penyét más oldalról is javítgatni. Mert mit ér majd, ha egyik oldala netalán kijavíttatván, a másik rongyos marad ? Célszerűen felosztatván a folyóiratok, mindenki szüksége s tehetsége szerint választhatna. így jőne létre mintegy a munka-megosztás eszméje, mely megtestiiltének más mivelt nemzetek eddigelé is igen Segédszerkesztők: Dr. Székács J. és Török P, sok üdvöst köszönnek. — Nézzünk csak szét más nemzetek irodalmában, látni fogjuk a sok folyóirat közül, mindeniken a másiktól, hanem elvben is, legalább a feldolgozandó anyag megosztásának kivitelét, s a munkatársak egy pontra függesztvén egész figyelmüket és szorgalmukat, annak uraivá lesznek, s képesek iijat előhozni. Lejárt már a polihistorság ideje, elismerte a világ, hogy „non omnia possumus omnes," hol ez elismerését megvalósitá, aratja a sikert. — A hol pedig az egyesek tétova ide s tova járnak, alig ha emelkedhetnek becsületesen, csak a mindennapiság színvonalára is. . ... .y n. (Vége követk.) Tartalom. Nőnevelés. Édes Albert. — Szellem-életi ténylegesség ós erély, mint az egyház fenmaradhatásának alapfeltételei. Peti József. — Régiségek : Zvonarits Mihály sárvári lelkésznek Klaszekovics István superintendenshez irt levele. Garády. — Iskolaügy : A badeni népiskolák állása. Heppe Geschichte des deutschen Volkschulwesens után Baross Mihály. — Gyönki iskola-ügy. Csukás Benjámin. — Könyvismertetés. Székács József. — Belföld : Érmelléki helv. hitv. egyházmegyei gyűlés, s egy-két szerény észretel. Papp Gábor. — Külföld : — Tárca. Hirdetések. A tiszán-inneni helv. hitv. egyházkerület által, Miskolcon f. é. sept. 1-én megnyitandó főleánynövelde vezórtanári hivatala betöltésére pályázat nyittatik, — 680 pft. évi díj s a növendékektől fejenkint veendő 15 pft. fizetés mellett; a pályázók csak protestánsok és nősök lehetnek, s az intézetet segédekkel'ellátni tartoznak. A pályázók képességüket igazoló bizonyítványokkal ellátott folyamodványok f. évi augusztus 10-kig Miskolcra , egyházkerületi választmányi elnök , tolcsvai Nagy Gedeon úrhoz küldendők. — Miskolc, julius 9-én 1859. Egy, fel-gymnásiumot végzett, tapasztalt ki több éven át külföldön is működött, s a magyar, francia és német nyelvet tökéletesen birja, ajánlkozik valamely uri családhoz. Bővebben értekezhetni nt. dr. Székács J. pesti evangy. lelkész urnái.. Pályázati hirdetés. 1. A kún-szent-miklósi reform, algymnásiumban megürült egyik tanári állomásíá, melylyel főkép a nyelvészeti, jelesen latin tanszak — és 577. au?z. értékű forint évi fizetés van egybekötve ; tóvábbá 2. Ugyanott az elemi íiu-iskölában megürült egyik tanítói állomásra, melyhez a német nyelv elemeinek ismerete kívántatik, s melyhez 367 ausztr. ért. forint fizetés van kapcsolva; — alulírott egyházi tanács által ezennel csőd nyittatik. A pályázni kívánók, rövid önéletrajzzal, valamint erkölcsi, politikai jellemökről, képességűkről és előbbi alkalmazásukról ázóló bizonyítványokkal ellátott folyamodványaikat, folyó évi september 10-kéig, bérmentesen, alulirt egyh. tanácshoz intézzék. A kún-szent-miklósi reform, egyház v*.(>ii/ liív»í«a< nisríi (o .•tafttffóffc.. Felelős szerkesztő s kiadó: Dr. Ballagi Mór. P««t, 1859. Nyomatott Wodmner F.-M, Erzsébettér (Üjtér)'S. sz.
