Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-08-23 / 34. szám

PROTESTÁNS í SZERKESZTŐ ÉS RIADÓ-HIVATAL: Lövészutca, 10, szám, 1. emelet. ELŐFIZETÉSI DÍJ: Helyben, házhozhordással félévre 3 fr. 42, egész évre 6 fr. 83 ujkr. Vidéken, póstán szétküldéssel félévre 3 fr. 68 kr., egész évre 7 fr. 35 ujkr. Előfizethetni minden cs. kir. póstahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETÉSEK DÍJA: 4 hasábos petit sor többszöri be­iktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdíj külön 30 ujkr. Lássunk a dologhoz! Ki, az egyházunkban máris általános elismerést nyert s kitűnően szerkesztett Protestáns Egyházi és Iskolai lapban megpendített több rendbeli magasztos, és a magyarhoni protestantismus üdvét és felvirág­zását előmozdítani törekvő eszméket, javallatokat figyelemmel kiséri s olvassa, lehetetlen azon vallo­másra nem fakadnia: hiszen mind jó az a mit egyik vagy másik hitsorsosunk előadott, kifejtett, de mit ér, ha mindazok életbe nem léptetvén a papiroson, csak irott malasztok maradnak ? mit használ a felséges s lélekemelő gondolat, ha nem valósíttatik ? Ezen állításra ismét mindenki azt fogja mon­dani, igen-igen óhajtaná azokat egyik is; másik is valósítani, életbe léptetni, — de hogyan, miután ha­zánkban a protestantismus centrálisáivá nincs. Szabadjon ez úttal ezen ellenvetésre szerény véleményünket kijelentenünk. És már előlegesen is ki merjük nyilatkoztatni, hogy csak akarjunk s lássunk a dologhoz, találunk utat és módot, legjobb indítványainkat életbeléptetni, s szép eszméinket megtestesíteni, — mind a mellett, hogy egyházunk öszpontosítva nincs. — Fejtsük ki ez utakat és módokat bővebben. Miután bennünket az egyházakban , esperessé­gekben, kerületekben tartatni szokott conferentiák­tól, consistoriumoktól, gyűlésektől, vagy választmá­nyi összeillésektől soha senki sem tiltott el, nem is fog; — ugy attól sem tarthat senki, hogy mind a két hitvallású superintendentiák némely megbízott­jainak, az illető superintendensek és administratorok (kik egyébiránt is hivatalaikra a magas kormány által neveztettek ki) befolyása mellett együttes vá­lasztmányi conferentiák megtartása protestáns egy­házunktól megtagadtatnék. Mert, ha a katholikus érsekek olyan zsinatok tartására, — melyeken több püspök és a meghivott papság értekezhetik az egy­ház érdekei tekintetében, — fel vannak jogosítva, miért tiltaná el valaki protestáns egyházunkat az ilyen együttes választmányi conferentiáktól. Mert hi­szen azokon különben sem fordulhatnak elő más, mint akár egyházainkat, akár nevelő intézeteinket érdeklő tárgyak és viszonyok, melyekre a magas kormány már eddig is kiterjeszté figyelmét, s törek­vését oda irányozza, hogy a most is fenálló szente­sített törvények és az európai hatalmaságokkal kö­tött szerződések alapján jogos viszonyaink rendez­tessenek. E célból közlött velünk a magas kormány megelőzőleg egy javallatot, még pedig az 1856-ik év auguszt. 21-kén 1137. sz. a. kelt azon utasítással, hogy e fontos tárgyban a superintendentiák véleményei­ket egymással szabadon közölhessék, — következés­kép igen is óhajtja, hogy a protestantismus hazánk­ban egyetértőleg biztos alapokra fektettessék. Ezen állításra valaki azt mondhatná, mi azon javallatba meg nem nyugodhattunk. De épen ezen ellenvetésünk okozta bajok nehezednek nyomasz­tólag egyházunkra. Mert ha arra, a mint igaz is, észrevételeket tenni teljes jogunk- és szabadságunk­ban állott, de mi csak általánoságban nyilatkoztunk, még azzal sem a magas kormány törekvését elő nem mozdítottuk, sem egyházunkat nem biztosítottuk, — sőt olyan semleges álapotot idéztünk elő, hogy az uj rendszerre várakozván, az eddig fenálló coordiná­tióink és canonjaink értelmében is egyházunk virág­zását előbbre nem vihettük. így hát nincs más teen­dőnk, mint vagy egy más munkát készíteni, melyből a magas kormány átláthatná, hogymint ő cs. k. Ap. Felségének hű alattvalói a Felség által reánk is ru­házott vallásbeli egyenlőségi jogunk- és kötelessé­günknél fogva vallásos szabadságunkat hatalmas szárnyai alatt biztosítani kivánjuk ; ninc3 más teen­dőnk, mint egész tevékenységgel fellépni, és akár egyházi, akár nevelő intézetcinket érdeklő ügyeinket illetőleg célszerűen, — a kor kivánataihoz képest, de mindég a protestantismus elveit, nevezetesen pedig a Jézus tanait követve, melyek a hitben, reményben, szeretetben és a felsőség iránt tartozó engedelmes­ségben gyökereznek, — elrendezni, szóval Az egy:; házunkat illető dologhoz érdemileg hozzálátni, y ^ Hozzá láthatunk pedig minden dolgaink ren­dezéséhez, az általunk ajánlott együttes válaM^ányi

Next

/
Oldalképek
Tartalom