Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-07-19 / 29. szám

szentségét s a papi hivatal méltóságát a nép előtt, fcntarthatás szempontjából ez indítvány helyén van. Óhajtandó volna, hogy az cxmittálás végkép eltöröltetnék , vagyha a szükség csakugyan kényszerítő, akkor teljesen ismert jól készült iíjaink cxmittáltassanak. Ott a vizsgálaton ugy látszik , hogy arejiciálás semmi jelentéssel sem bir itt a provincián a nép vallás-erkölcsi életcrc. A nép folytonosan éber szemekkel nézi papjait s tudakozódik felőlük, s valahogy csak meghallja, midőn pedig az egyén alkalmazás nélkül is marad épen e miatt — eltitkolhatlau is : és ugy nézi a vallás őréül rendelt egy házkormányzatot, mint a mely a vallás közül nagyon könnyelműen jár el, s hite kockára tétetik ez által. 39. p. a. Az 184% évvel egyházunknak rendes folyamából kitéríttetése egyházmegyénkben is abnormitást szülvén, korábbi határozat folytán mindazon egyének, kik tani tói vizsgálat nélkül foglalták el állomásaikat e gyűlésen, a tanítói-vizsgát letették. Némelyek átbocsáttattak, némelyek gyengéknek talátatván, új vizsgát adui köteleztetnek. Azon egyének pedig, kik más egyh. megye vagy tán kerületből is jöttek ide, ottan letett vizsgálatróli bizonyítvány előniutatása folytán felmentettek. — A mi a reciprocitás szempontjából kell is, hogy mindenütt így történjék. Nekünk is jól esik, ha más egyh. megyéről s intézkedéseiről hallunk, olvasunk, azért hadd lássa meg más szinte azt, hogy milyen itt a mi szellemi légkörünk. M. Dunántúli helv. hitv. egyházkerületi gyűlés. A dunántúli helv. hitv. egyházkerület részéről, a múlt hó 2 7-ik s következő napjain R. Komárom városában gyűlés tartatott. A mi a jelenvoltak számát illeti, közlő nem titkolhatja fájdalmát a felett, hogy midőn az ügyeink mel lett egész a késő öregségéig küzdött Dabasi Halász Sámuel, Eőri Szabó Gábor és Móroca Dáuiel mind meg annyi tiszteletre méltó, munkás tagokat, koruk gyengesége miatt, sorainkból már-már hiányozni látjuk : ugyanakkor gyűléseinken a világiak részvétét hüledezni, és a volt hősöket ujakkal nem pótoltatnisajnosan kell tapasztalnunk; kilenc segédgondnok közül csak háromhoz volt ez összejövetelnek szerencséje. Az ég bizonyosan megáldja azokat, kik vallásukért e fáradságot, ha a szükség kívánja, egy évben kétszer is végezik. Nem volt jelen a világi főjegyző, hiány- j zott a pénztárnok, kimaradtak a számvevők; ugy hogy a segély-s más pénzösszegek átvevése, csak bajosan vala eszközölhető. Megalakíttatván a kettős elnökség, legelébb is a gyűlést megelőzött papi vizsgák eredménye juttatott köztudomásra, s kiviláglott, hogy hét jelentkezett egyén közül, háromnak ismételnie kell. A mennyiben meggyőződünk e szigorúság jószándóka s igazságos volta felől, annyiban róla csak tisztelettel kell emlékezni, s óhajtjuk , hogy ha már egyszer a rejéciálás megszűnt kis gyermeket ijesztő, de | soha nem láthatott mumus lenni közöttünk, maradjon is meg az nálunk, cs használtassék a mennyiszer csak szükség, I tanodában, egyházmegyén, egyházkerületen, s ne vitatkoz- ' zunk a felett, váljon hol kezdjük a reformátiot? Ezután hivatalos cskiijöket mondatták cl f. t. Széki \ Bélawx mint egyházkerületi egyházi főjegyző, n. t. László \ József ur mint e. h. k. e. h. aljegyző, Kacsó Lajos ur mint belső somogyi esperes. A világi főjegyző pedig, ki több mint két éve hogy elválasztatott, a jövő gyűlésre külön levél által meghivatni határoztatott. Most egy egyházkerületi küldöttségnek, a pápai főiskola pénztára iránt tett észrevételei vétettek elő ; mely pénztár iránt, hogy az egyházkerület végre valahára komoly s gazdai ügyeimet tanúsít, annak keresztyéni őszinteség gel csak örülni lehet, mind a vidékiek megnyugtatása, mind a helybeliek gyanúsítás alóli fölmentetése egyedül igy eszközölhető. Azonban minden esetre kívánatos volna, ha az a nagy részben helybeliek és pedig tanárok által szított vak gyanú, egy némelyektől, oly kárörömmel nem élesztetnék, mert utoljára is uascitur ridiculus mus ; mi előlegesen is merészeljük állítani, hogy ott kezelési hiba nincs. Hanem az már aztán mindenesetre hiba, akár ki miatt van, hogy a főiskolai pénztárnokságot, a pápai gyülekezet érdemteljes tagjai közül, bizonyos emberek furdalódzásai miatt senkisem válalja el, cs e sok munkát, időt igénylő tárgygyal egy tanárnak, s alkalmasint a tudomány rovására kell fáradoznia. Bárcsak minél elébb eljőue, mert bizonyosau elfog jőni, azon idő. mikor a közügynek használni akaró buzgalmat a maga mutagatási vészketegségtől egyházkerületünk főbbjei bölcs tapintatukkal ügycsen eltudják választani, s a mely követ az építők megvetettek, az lesz a szegletnek feje. Szabad lesz itt, a gyűlés tárgyain kivül egy kis észrevételt tenni. Ha egy részben hiányt látott e gyűlés, más részről böviben volt a tanár uraknak. Tudjuk, hogy f. t. superintendens ur meghívása következtében, a két igazgatónak, a pénztánoknak, ki jelenleg szinte tanár, s egy, a világi tudományokból kérdező tanár urnák meg kellett jelennie; dc még ezeken kivül szerencsénk vala kettöhez, K. J. és Sz. G. urakkoz ; kiknek eljövetelök, ha a t. c. tanári kar óhajtása volt, akkor míg szükségessége felől meg nem győződünk, mert a gyűlésen épen ellenkezőről, még pedig tanár úrtól nyerénk felvilágosítást, addig irányába helyeslésünket vissza tartjuk; ha pedig ellenkezőleg áll a do log, minden esetre nincs helyén, hogy egy testület egy pár tagja jogosítva érzi magát, oly lépésre, mely által a közvélemény legközelebb az egészet terheli. Ily előzményei voltak azon határozatnak, hogy a pápai főiskolai tanácsba ezután a gymnasialis tanár urak közül nem kettő, hanem valamennyien részt vegyenek. Ha eddig aggasztott némelyeket az abbóli kimaradás, most a consistorium aránytalan szervezete, hogybenne a tanári elem többséggel bir, még többek aggodalmát felkölthetné, s reményijük hogy a jövő gyűlés e részben intézkedni is fog. Fölmutattatott Zsindelyt István ur sárospataki képezdei tanárjelölt 40 darab arannyal jutalmazott népiskolai tantervi pályaműve, megjelent Pápán a ref. főiskola betűivel 1859, ára 20 a. kr. Ugyanazon nyomdából a négy egyházkerület népiskolai egyetemes választmánya által megállapított népiskolai szervezet is megküidetett, s a gyűlés alatt kiosztatott. Még némely gyülekezetek magánydolgainak elintézése, a stolarék és a lelkészi s tanítói fizetésbe adott földektől járó adónak a gyülekezetek általi fizetése iránt hozott határozatok után a gyűlés eloszlott, azon édes rcménynyel, hogy a jövő octobcr hó 20-án Pápán a most meg nem jelentekhez is egyházkerületünknek szerencséje leend. Sz. • KÜLFÖLD. Zürich, jun. 12-ik 1859. — Pünkőst első napja van. Ünnepiesen öszhangoznak a torony ércci, mintha hathatósan hivnák a 18—20,000 legnagyobb részben református híveket az istcnitisztelet helyeire. Az Istén előtt minden hely egyenlő ugyan, azonban mégis jól esik lelkemnek, ha az annyi nagyszerű emlékkel dús — még N. Károly császár ajándékozta —- Nagy-Münsterbe mehetek, hol egykor tüzes nyelvvel Zivingli szónokolt, hol jelenleg Schweiczer Sándor, Zürich úgynevezett intelligentiájának legkedvesebb papja hirdeti az Ur igéjét. (Schweiczer S., nagy-miinsteri pap, theol. tudor s egyetemi tanár sziutugy a reform, dogmaticumok mint a gyakorlati lelkészet, sőt a philosopliia terén is tisztelt neve,