Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-06-21 / 25. szám

Végül említek még egyet, az iskolai adót. Utoljára ' hagyám készakarva ezt! mert 4 évvel ezelőtt egyházunk ügyei rendezésekor mi sokan igy imádkozánk : Szabad iskolázás ! jöjjön el a te országod!!" s hogy ezt mindeddig megadatva a zörgetett kaput kinyitva nem láthatjuk : oka, mert a fentebbi még 1848. előtti évekről, míg párbérsze- i rinti terményekkeli adózás vala nálunk gyakorlatban, temérdek kinmaradván, a beadott is hibásan kezeltetvén : I sok az egyház pénztárát terhelő passiv adósság, s az 1 pengő frt tanítás-díj *) annyival inkább szükséges, mert 10 tanodánk füttetése egyház közpénztárából fedeztetvén : érezhetöleg apasztja a közjövedelem forrásait. Azon esetben pedig, ha rendkívüli kiadás, nagyobb költség forog fen, mint például 12 évvel ezelőtt a fi-iskola teljes kiujítása s toldása, múlt évben pedig a felső leányiskola újból építésekor; a helybeli t. c. közbirtokosság bizonyos földrészt enged át egyházunknak 3- 6—9 évre haszonbérbe kiadhatót. Most is mint értesülve vagyok hivatalosan a rét tagosításakor felmaradt részből a belhivatalnokok telek utáni járandóságaikon felül, 600-nál szaporább hold föld adatott át a polgári s gazdasági ügyek lelkes vezénylőitől ez egyház s ennek veteményes kertjei az iskolák virágoztatására , már nem haszonbérbe adhatási joggal, de örökösen! Nem mulasztjuk el ezenfelül gondoskodni oly eszközökről, melyek által a közpénztár feles kiadásai némileg kiméltessenek. Igy pl. 1850 ik év tavaszán indítván el egy aláírási ivet, a sz. asztalhoz évenként szükséges kenyerek süttetése végett, s mindig szaporodván a kegyes aláirók : ezen szent vállalatot megkezdőkre ez év Pünkösd ünnepén került a sor újra, s megyen ezentúl folytonosan. A sz. jegyek másikát, a bort a közkorcsmák haszonbérlője szolgáltatja a meghatározott mennyiségben. így vesszük fel mi ez helyben „Istennek minden fegyverét", hogy ama már behegedt seb kiujulásának „ellene állhassunk és mindeneket elvégezvén, — megállhassunk", mi, kiket „azért hagyott az Ur itt,,— hogy a mi még hátra vagyon, helyére állítsuk". — így őrizzük egyházi életünk egészségét oda működvén, „hogy az evangyéliomi szolgálat s iskolák közöttünk f'entartassanak", és a közfelvilágosodás a prot. tudomány ügy kivánt segélyt nyerve, az Ur csapásai által sújtott testvér-egyházak s ezek belhivatalnokai némü vigaszban tettleg részesíttessenek. így szolgáltatik ki e mi tizenegyedfél ezer lelket számláló gyülekezetünk körében „egy templomban" a köz istenitisztelet két rendes lelkész **), s egy a tanítóságtól egészen elkülönített énekvezér működése által! így áll fel az itt, múlt század közepétől fogva, most kisebb, majd nagyobb erőben virágzott gymnasium jelen válságos időszakban is négy osztályzattal, magán-minőségben. E gymnasiumban 3 rendes tanár működik, kik a három alsó fokozatban osztály-, a negyedikben pedig magok közt a tanokat felosztva szak-rendszer szerint foglalkoznak. A nevelés magasztos ügyének ez ágát pedig pártoljuk, s minden áronfentartani kívánjuk, az összes protestantismus nélkülözhetlen érdekéből, hogy t. i. növeljen az időnként néhány tanoncot a honban fenálló prot. főgymnasiumok, praeparandák s theologicum semínariumoknak, honnét idővel gyermek- s néptaníókat, jegyzőket s más nélkülözhetlen hivatalnokokat nyerjenek kisebb és nagyobb protestáns *) Ez igen mérsékleti tandíjt mint közlém e lapokban a szegény és árva nem fizeti; söt az utóbbiak egy helybeli lelkes emberbarát évenkénti kegyes adományából, mint most is 50-en legsziikségesb ruhaneműkben közalapítványból pedig könyvekkeli ellátásban részesülnek. V. L. **) Az egyik lelkész 1849-dik év Pünkösdhava óta félfizetéses lelkészlielyettes által levén a hivatalban képviselve, ez öszön tisztességes nyugdíj mellett a szolgálatról lemondván : alulirttal ideiglenesen egy segéd az egyház pénztárából fizetett egyén működik. V. L. községeink, és mivel gymnasium rendezett elemi osztályok nélkül képzelhetlen : négy különálló s egy szoktató *) tanító van nálunk az elemi tanításra előállítva. Leány-növendékeink pedig 3 külön tanodában s tanító alatt képeztetnek alsó, közép- és felső osztályzatok szőrint, mely utóbbiban rendesen 2 évig szokott lenni a tanuló, addig semmi szín alatt az iskolát elhagynia szabad nem levén, míg a vallás sarkalatos igazságai s parancsai ismeretéből megvizsgáltatván : a szent vendégségbeni részvétre pünkösd bűnbánó hetében fel nem jogosíttatik ; az ezt kiállottnak az illető tanító s lelkész aláírásával egyházi pecséttel erősített bizonyítvány adatik ingyen, a konfirmatioi ünnepélykor. Most már közlésemet e tiszta s őszinte kebelből eredő nyilatkozattal zárom be : korántsem állítom, miként mi e helyben az Ur 4-dik parancsára, a szombat megszentelésére nézve „a célt immár elértük volna, avagy hogy abban tökéletesek volnának e gyülekezet tagjai; — mert ha azt mondom, hogy hiány fogyatkozás e körben nincsen", magamat csalom meg, s az igazságtól felette igen eltávozom! Fájdalom! sok nem ugy megyén itt még, mint mennie kellene, s mehetne! de miért tárjam ki a sebet? azért, hogy inkább elmérgesítsem, s begyógyulhatását ezzel is akadályozzam ? Fszélyesebb lesz, ugy érzem, ha ez úttal még a hallgatás leplével befedve, balzsamolajjal gondosan kenegetem, terjedését az egészséges rész fölé gátolom, s hogy gyönge töredékeny cserépedénybe szorított erőm e nagy munkában a lankadás s kifáradástól óva legyen az itt találkozó lelkesek és buzgók segédkezeit c magasztos célra felkérem s használom, legszívesb igyekezet mellett a profetával naponta így imádkozván : „Gyógyíts meg minket uram ! és meggyógyulunk ; tarts meg minket, és megtartatunk ; mert a mi dicséretünk te vagy! ugy legyen." Varga Lajos. Az osztrák-sléziai evang. egyház története. I. Biermann Gottlieb tescheni gym. tanár, pozsonyi születésű hazánkfiától a tescheni ev. Jézus-templom ez évben tartott 150 éves örömünnepélyére ily cím alatt : „Gesichte der ev. Kirche Oest. Schlesiens mit besonderer Rücksicht auf die der Gnadenkirche vor Teschen. Teschen. Druck und Verlag von Kari Prochaska 1859." (144 1.) legközelebb egy érdekes emlékirat jelent meg, melyben az osztrák-sléziai ev. egyháznak s különösen a tescheni kegyelemegyháznak viszontagságos története az eredeti kútfők után dolgozva elég alapossággal s élénkséggel adatik elő. Megkísértjük ezen munka nyomán a fencímzett ev. egyház történetét lehető rövidséggel összeállítani. síéziába a reformátio útját még a szomszéd Csehországból behatott hussitismus egyengette meg. A hussitismus nemcsak vallási, hanem egyszersmind nemzetiségi színezettel is birván, ebből kell kimagyarázni, hogy az általában nagyobb rokonszenvre talált Sléziának szláv-, mint németajkú lakosainál. A tescheni hercegség szlávajku lakói a cseh-hussita dalokat egész nemzeti lelkesedéssel énekelték, s ezen dalok zengésénél mind jobban-jobban nyomult lelkökbe az utraquisticus meggyőződés. — Hogy Sléziában az utraquisticus kultus elterjedve lehetett, ezt a felvételt csaknem bizonyossá teszi a többek között a tescheni várostanácsnak 1513-ban hozott azon határozata, *) Fél éves apriltól sept. végéig, ki egyszersmind egyh. írnok is, s téli isk. évszakban , az első elemi osztályban mint segédtanító működik. F. L.