Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-06-14 / 24. szám

24. §. Az egylet hivatalnokai fáradalmukért semmi díjazásra sem tarthatóak igényt. Az egyetemes gyűlésről. 25. §. Az egylet egyetemes gyűlése évenkint rendesen jauuár 30-án tartatik meg Pesten. Az egyleti választmány az evang. hetilapban, mint az egylet mostani közlönyében, — tudatja a tagokkal a gyűlés helyét és óráját, valamint a tárgyalásba veendő tárgyakat is. 26. §. Az egyetemes gyűlés illetékességéhez tartozik : 1. Az egyleti elnök, annak helyettese, a választmányi tagok s azok helyetteseinek választása; 2. A jövő évben gondoskodás alá veendő gyermekek számának, s az ezekért járó ellátási dijaknak meghatározása. 3. Egy saját árvaház építése vagy az ezen célra szolgáló helyiség kibérlése iránti határozatok, a mint azt a pénzerő megengedi! 4. A számadások megvizsgálása, az ezen célra az egyetemes gyűlés által kiküldendö számadásvizsgálók által; 5. A tiszteletbeli tagoknak kinevezése; 6. Az alapszabályok esetleges megváltoztatásáróli tanakodás és 7. Az egylet feloszlatása, s az egyleti vagyon hovafordítása felöli határozatok. 27. §. Rendkívüli esetekben , a midőn a határozathozási jog nem illeti a választmányt, — rendkívüli egyetemes gyűlést hivhat egybe a választmány. Ily esetek előfordulhatnak : 1. ha a pénztár állapotja váratlan módon annyira növekszik, hogy a kéznél levő pénzösszegek hováfordításáról határozatok hozandók, vagy ha más kedvező viszonyok beálltával egy árvaház építésére vagy lakhely bérlésére gondolni lehet; 2. ha kedvezőtlen egyleti viszonyok az egylet különös határozatait vagy erőmegfeszítését követelik ; 3. ha jelentékeny segítség szükséges és ha a választmányra bízottnál nagyobb pénzösszeg kívántatik meg. 28. §. A gyülésekbeni részvételnek joga, valamint a szavazási jog is csak személyesen gyakorolható. A szavazás jogára nézve csak a 30. §-ban említett esetben történik kivétel. A határozatok minden gyűlés alkalmával, s mindazon esetekben, melyekre nézve semmi más sem határoztatott meg világosan a jelen alapszabályokban (11,29, 30. §§.), a jelenlévő szavazattal biró tagok viszonyos szavazattöbbség utján történnek. A vidéki tagok által netalán tett Írásbeli javaslatok és véleményezések mint ilyenek tekintetbe vétetnek ugyan, szavazatoknak azonban nem tekintetnek. A szavazatok számának egyenlősége esetében az elnök szava határoz. Az egyetemes gyűlés valamely határozatának, érvényességére Budapesten lakó rendes tagok legalább egy negyedének jelenléte kívántatik meg. Az alapszabályok megváltoztatásáról. 29. §. Az alapszabályok megváltoztatása csak egyetemes gyűlésben vétethetik tárgyalás alá s határoztathatik meg, ha az eziránt határozottan szerkesztett javaslat a választmány, vagy legalább is 10 egyleti tag részéről történik, az egyetemes gyülésrei meghívásban tudomásra adatik s a jelenlévő, szavazattal biró tagok kétharmada a mellett nyilatkozik. Ily végzés azonban csak akkor léptethetik életbe, ha az illető hatóság által megerősíttetik. Az egylet feloszlatásáról. 30. §. Az egylet feloszlatása csak egyetemes gyűlésen, s csak akkor határoztathatik meg, ha az eziránti javaslat a választmány vagy legalább húsz rendes tag részé-I ről tétetett, s az egyetemes gyülésrei meghivásban kijelentetett , s ha a tagok kétharmada szóval vagy Írásban mellette nyilatkozik. Ezen fontos esetre a rendkívüli tagok is birnak szavazattal; a szavazásnál azonban a rendkívüli tagoknak két szavazata csak egynek tekintetik. Az ezen gyűlésen jelenlévők egyúttal relatív szavazattöbbséggel határoznak az egylet vagyonáról. Az egylet feloszlatása azonnal a csász. kir. helytartósági osztály tudomására adandó. A választott bíróságról. 31. §. Mindazon, az egyleti viszonyokból eredő viszályok, melyek az alapszabályok előrebocsátott határozványai alapján nem tartoznak a választmány illetékességéhez, választott bíróság elébe terjesztendök itélethozás végett. — E végre minden viszálykodó fél, itélethozó birót választ, még pedig az egylet a maga választmánya által. Mindkét biró közösen elnököt választ. Hogyha ennek választásában meg nem egyezhetnék, akkor a sors határoz.— A választott birák s az elnök Ítélete döntő. Az evang. árvákat segélyező egyletnek fentebbi kérelmét s annak felső helyen megerősítést nyert alapszabályait igenis méltónak és szükségesnek láttam közleni, hogy azok lapunk olvasó közönségének is tudomására jussanak. Az egylet a legemberibb, legkeresztyénibb célt tűzte ki magának. Kiinduló pontja a szeretet, pályá| ja a szeretet, végcélja a szeretet, —- a szeretet, mely I a törvény summája, a tökéletesség kötele, a híveknek megismertető jele. Az egylet feladata isteni szolgálat, melynek Jakab apostol szerint, egyik főneme meglátogatni az árvákat. — Az egylet tagjai eszközök, kik által a mennyei Atya teljesíti igéretét : „Hagyd el árváidat, én eltartom azokat." Ily szent kötelesség teljesítése nem feltételeztetik az idők s körülmények által — mint vannak többnemű egyházi ügyek és kérdések, melyek elintézési módja függ az idő- és eseményektől. Szeretni, Istennek szolgálni, az árvákat gyámolítni, ilyen gyermekek gondját felvenni a Jézus nevében : ez mindenkor, mindenhol az emberiség s keresztyénség szent tiszte. Ily istenes és szent akarat és szándék nem maradhat sikertelen. Kezeskedik arról az egylet megkezdőinek, s elválasztott igazgatótagjainak is buzgósága ; kezeskedik azon intézkedés, miszerint a figyelem és gyámolítás mind a két hitfelekezeti evang. árvákra kiterjesztetik, — és nemcsak a budapestiekre, hanem bárhol másutt születtekre, — mi által, mint egyetemes az irány, egyetemes leend a pártolás is. Elősegíti a vállalatot a mérséklett igény és díj, miszerint, hogy valaki az egylet rendes tagja le-I gyen, az ügyvitelbe jogosan befolyhasson, nem több mint évenkénti 6 forint járulék kívántatik részéről. Azért semmit nem kételkedünk, hogy a protestánsok, kik jelentékeny áldozatokat tőnek a József árvaintézetre Pesten, melynek ügyviteléhez igenis csekély szólójuk lehet, nagy buzgósággal s áldozati készséggel sietendnek gyakorolni a munkás szeretetet és isteni szolgálatot. A mit, midőn hittel s bizodalommal kérünk és várunk : teljes szolgálati készség-