Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-06-14 / 24. szám

gel, örömmel és hálával fogadandjuk az egylet szent céljai gyámolítására küldendett kegyes adomámányokat. Török Pál. A nyiregyházi tanítóképezde, melynek működése 1849-ben megakadt, s melynek felélesztésén a tiszai ágost. hitv. egyházkerület több évek óta buzgólkodott, különösen az egyházkerület által a mult évben kivetett úgynevezett iskolai adó segélyével oly kedvező állásba jutott, hogy megnyitása f. é. September első napjaiban okvetlen j fog megtörténni, miután azon akadályok is, mellyek a mult ősszel a választott kerületi igazgató tanárt, Noszágh János urat, jelenleg iglói tanítót, ez állomás elfogadásától visszatartóztatták, különösen az ez ügyben rég óta fáradozó kerületi bizottmány sikeres közbenjárása által elhárítattak ; miért is a f. é. Május 24-kén Lőcsén összeült kerületi (vasistorium értesülvén egy részről, hogy a nyiregyházi egyház szerencsés tanítói választása által a tót nyelven előadandó tantárgyakra nézve a kerület intézkedéseit megkönnyítette ; más részről pedig, hogy Noszág úr feltételes lemondását visszavette; az intézet megnyitását megrendelé, mi által reméljük, tanintézeteinknek egy eddigi nagy hiányán is segittetni fog. Hogy pedig mind a t. közönség, mind a leendő tanulók erről legrövidebb uton előre is értesüljenek, a fentebbi rendelkezést a Consistorium meghagyásából közli. Máday Károly, kerületi jegyző. Útbaigazítás. Szóról szóra a következő tudósítás közöltetett a „Magyar Sajtó" ez idei 78-dik számában „a tatai ref. hívek az eddig nem prot. elvek szerint, csak abusus által fenállott s maga magát hiányosan kiegészítő presbyteriumot letették s ezen rendszerváltoztatást a kömlődi egyházmegyei gyűlésre fel is terjesztik s jövőre a presbyteriumot az összes hivek választandják s szerintük ez a valóságos vailási népképviselet," —- ezen tudósítást a „Protestáns Egyházi s Iskolai lap" is átvette. A nagytiszteletü szerkesztőség igen lekötelezendi a tatai reform, egyház hiveit, ha a kérdéses ügy mikénti állása felől részrehajlás nélkül irott eme sorokat nagyrabecsült lapjában helyre méltatandja. Az idézett közlést az igazeág érdekében, egyházunk nevében — mely minden józan s törvényes uton való javításnak, előhaladásnak pártktilönbség nélkül barátja — igen hiányosnak sőt — hogy ne mondjuk koholmánynak •— igen hibásnak vagyunk kénytelenek kijelenteni s a valódi tényt minden hozzáadás s levonás nélkül, protestáns intézményeinkkel — ne tán — ismeretlenek felvilágosítása s utbaigazításaul közölni. Egy része egyházunknak májusban O-Szőnyön tartott egyházmegyei gyűlésén azon irásba foglalt indítványnyal akart fellépni, hogy, mivel az eddigi szokás szerint az önmagukat újító presbyteriumok a népnek — melyet képviselniök kellene — teljes bizalmát egyáltalában nem bírhatják, óhajtandó lenne, hogy előbb is —• míg az anynyiszor sürgetett s vágyepedve várt országos zsinat megtartathatnék—intézkedés történnék nálunk ugy mint másutt a presbyteriumoknak a hitbuzgó nép általi választatása iránt. Voltak és vannak kik nagyítva, elferdítve szokták a tudomásukra jött vagy hallott dolgokat előadni, igy történt itt is, hogy presbyteriumunk némely tagjainak más színben adattak elő az indítványozni akarók szándékai, ugy t. i. mintha a presbyterium letétetése fogna kéretni, — mire az érdemes presbyterium néhány tagja a fentirott gyűlésre, a célból nehogy zavar támadjon gyülekezetünkben, folyamodott, s kérte a nt. egyházmegyei gyűlést bizottmány kiküldése végett, mely egyházi ügyeinket megvizsgálván, egyházunk békéjét helyre állítsa s a presbyterium letevését híresztelt szándék kivitelét, mely minden előkészület nélkül, oly rögtön, zavart okozhatna, meggátolja. Az egyházmegyei küldöttség nálunfe azonnal megjelenvén s küldetése célját előadván, a híresztelt indítvány irásba foglalva, ugy mint beadatni szándékoltatott, de közbejöttt körülménynél fogva beadatni a megbízott által elmulasztatott, most az egyházmegyei küldöttségnek egész tisztelettel átnyujtatott, s minden ellenkező híresztelések dacára abban semmi egyéb nem volt, mint egy általános indítvány, mely szerint azon gyakorlat, — hogy t. i. a presbyteriumok eddig kevés gyülekezet kivitelével maguk egészítik ki magukat— eltöröltetni, s e helyett a presbyteriumoknak a nép általi választatása behozatni kéretik. Voltak, kik ugy értelmezték az indítványt, mintha az egyenesen csak a tatai presbyterium ellen való fellépés volna, — de maga az érdemes tatai presbyterium is azonnal belátta, hogy az indítvány általános levén, itt neki nem kisszerüleg, szükkeblüleg ellenkezni, inkább mint hozzá legilőbb, minden tágasb alapra fektetett korszerű józan indítványt,—mely a prot. vallás alapelveiből forrásozik — pártolni, sőt magáévá tenni, s annak törvényes uton való keresztülvitelét elősegíteni prot. keresztyéni kötelessége; s ennél fogva, legkisebb ellenszólás nélkül azon igen korszerű óhajtást, hogy a presbyteriumok a nép által választassanak, — a legközelebbi egyházmegyei gyűlésen, a tatai egyház nevében inditványoztassék, s elfogadása az egyházmegye által s a maga utján való kivitelére felkéressék, elhatározta. Ez a tényvázlat! Valóban protestáns intézményeinkkel való vastag ismeretlenséget vagy ügyetlen fogást, vagy rosz akaratot árul el, ki ezt letevésnek meri állítani; az indítványozók jól tudták és tudják, hogy a legszentebb s korszerűbb reformok is, csak akkor üdvösek, ha azok nem erőszakoítatnak, hanem törvényes uton érvényesítetnek, de sokkal is jobban szeretik egyházukát s a prot. vallás Krisztusi elveit, mintsen ingerlőlog egyesek irányában csak távolról is kísérleteket tenni gyöngédtelenek volnának. Kelt Tatában, 1859. Jun. 2-kán a tatai ref. egyház gyűlés megbízásából, Dr. Ilamary Dán. Az 1860-ra szóló ,Protestáns naptár" ügyében. A „Protestáns naptár" pályafutásának hatodik évében is iparkodni fog mulattatva közhasznú ismereteket terjeszteni, különösen pedig prot. hiteszmék terjesztése s egyházias szellem ébresztése által a lelkeket az evangyéliomnak és minden szép keresztyéni munkának megnyerni. Arndt Ján. Pestalozzi , Pákh, superintendens és Kiss Bálint esperes arcképei bővebb életirásaikkal díszítendik a munkát, melynek tartalma lesz: Karácsonkor költ. Győri Vilmostól. Képek a hittérítés történetéből. Az özvegy imája, költ. Bulcsu Károlytól. Hogyan lehet a cselédség erkölcsi állapotán segíteni ? Boross Mihálytól. A csodás jelenség, költ. Thali Kálmántól- Egy tanitó szavainak hatása. Bonyhai Benjámintól. Keresztutról, költ. Tompa Mihálytól. Egy lelkész életéből. Győri Vilmostól. Néger gyermek, mint vértanú. Tomka Károlytól. Enek az istenitisztelet kezdetén. Alsó Esztergályi. Kerti gazdaság. Boross Mihálytól. Az Apostol, költ. Szász Károlytól. Adomák. Kármán Páltól. A feltételek maradnak a régiek. — A ki tiz előfizetőt gyűjt, s a példányok elviteléről maga gondos-