Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-05-24 / 21. szám

liánodih évfolyam. 21. szám. Pestf május 24-kén 1859. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ HIVATAL: Lövészutca, 10. szám, 1. emelet. ELŐFIZETÉSI DÍJ: Helyben, házhozhordással félévre 3 fr. 42, egész évre 6 fr. 83 ujkr. Vidéken, póstán szétküldéssel félévre 3 fr. 68 kr., egész évre 7 fr. 35 ujkr. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETÉSEK DÍJA: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdíj külön 30 ujkr. Egyházi ügyek fordulata Poroszországban. I. A porosz kormányt jelenleg két fontos kérdés foglalkodtatja : jelesül. 1. Az evangélika egyháznak a dissidensekhezi viszonya, és 2. az evangélika egyháznak a házassági elválásokat, s az elváltak njraházasodását illető magatartása. Ezek ugyan nem oly igen fontos kérdések, melyek jelenben egy kormányt foglalkodtathatnának; de fontosak annyiban, hogy jelen kormány egészen más utat követ, mint a lelépett. Hogy azonban e kérdések árinál világosabb színben álljanak előttünk , szükséges a múltba kissé visszapillantanunk. A poroszországi dissidénsek, németkatliolikusok, az úgynevezett szabad községek, baptisták s egyéb különálló apró gyülekezetek a lelépett ó-lutheránus szellemű minisztérium alatt folytonos nyomatás alatt éltek. Gyűléseket csak politikai felügyelet alatt tarthattak, gyűléseik legcsekélyebb ürügy alatt bejárattak, gyermekeiknek saját vallásos meggyőződésük szerinti nevelésétől eltiltattak. A kormány törekvése oda volt irányozva, hogy ezen vallásfelekezeteket elnyomja; azonban az ellenkező történt, mert a dissidensek, mint nem érdemelt vértanúság fénysugarától koszorúzottak, közrész'vét tárgyaivá lettek, s véglobbanáshoz közelgő hitlámpájukba mindig uj meg uj tápolajat facsart a klilnyomás. A mi a németkatholicisnmst illeti, azt az ultramontanismus hatalmas haladása idézte elő, s örülni kellett volna, hogy magából a római katliolika egyház kebeléből fakadt fel az újítás utáni vágyódás forrása, s bármily csekély eredményeket mutathatott fel, épen nem állott Poroszország egyházi és politikai érdekében az ultramontan tenyészet elleni törekedés elnyomása, míg abban kormányellenes cé- lok nem mutatkoztak. A szabadközségek csekély vallásos életerőt tűntethettek elő. Két legkitűnőbb képviselője Rupp és Uhlicli becsületes gondolkodású egyének voltak ugyan, de tudományos tekintetben semmi fontosat | sem képesek felmutatni , semmi megható ujabb j vallásos eszmét sem teremtettek, csudálkozni lehet | azért, hogy a volt vallásügy-miniszter Raúmer azon | aggodalomban élt, mintha ezen felekezetek által az igazhivő keresztyénség, vagy a tiszta tudomány veszélyeztetve volna, s ezen felekezetek elnyomására | huzamosabb ideig mindent elkövetett. Az ujabb porosz kormány, mint mondánk, elődéével ellenkező ösvényen indult. A dissidens-kérdésben nemcsak az jöhet vitatás alá, hogy mi egye-I zik meg az evangyéliom ügyével, hanem az is, hogy Poroszországban mi jog- és alkotmányszerü. A porosz kormány lelkiismereti, különösen vallásos meg-1 győződési szabadságot hirdet, míg az az alkotmány elveivel összeütközésbe nem jő. Azon nézetben vagyunk ugyan, hogy a lelkiismereti szabadság eszméjéből a dissidens gyülekezeteknek a törvényesen I elismert vallásfelekezetekkeli tökéletes egyenjogusí! tása nem következik, s a kormánynak bizonyos biz; tosít.ékokkal kell birni, mielőtt az uj felekezeteknek teljes testületi jogot adományoz. Ez utóbbiak előjo| gok és a dissidens gyülekezeteknek elébb ezen előjogokat kell kiérdemelniük, mielőtt őket az állam más társulatok fölött nyilvánosan kitűntetné. De ellenkezőleg itt az ideje, hogy a lelkiismereti megszorításoknak vége szakadjon, a vallás a kiilnyomások bilincseiből feloldassék, és az ember bensejéből lélekben és igazságban építtessék. Poroszország nemesen fogta fel ezen hivatást, s Övé a dicsőség, hogy a lelkiismereti jogok érvényesítése által oly térre lé-I pett, melyen egyedül reménylhető korunk társadalmi és egyházi kérdéseinek szerencsés megoldása, legalább ennek hivésére jogosít bennünket Betlimann-Holliveg miniszternek a követek házában tartott fontos beszéde. Poroszország eddigi rendszere nem volt egyéb az elvtelen félszegség rendszerénél, s ezért emeltetett ellene annyi panasz. Egy felől magasan lobogtatták az egyház önállóságának zászlóját, s a legcsekélyebb evangélikus pap is jogosítottnak érezte magát házassági válások ügyében az országos törvé-I nyekkel dacolhatni, jóllehet csak azok szerint k"