Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-01-08 / 2. szám

képes volna itt ís alapot teremthetni, melyen a most in- j gaclozó épület szilárdságot nyerne ! Honfiak ! tiszt. prot. férfiak! karoljátok fel ez ügyet; nem helyszerü — provinciális —, de közérdekű ügy ez ! Az idö itt van: tisztába kell jönni egyszer már ez ügygyei itt tovább halogatni a dolgot, bűnös hanyagság volna! Sel- j mec helyezeténél fogva kivívta magának az előnyt! Tények igazolják: „hogy itt van, s lesz a vidék növendékei központja — köztanodája! Beszterce is megállhat; de ugy látszik , annak hivatása „legfelebb algymnasium és real"; tovább nehezen haladhat! Ily minőségben üdvözöljük őt! De Selmec, hol nagy bányászati akadémia is van, inkább megfelelhet kitűzött céljának ; itt lehet nagyban is bemutatni a természettani tárgyakat; nagyszerű ásványgyüjtemény s jeles vegykémde levén, valamint jól felszerelt növénykert is. Mindezek nagy előnyök ugy a tanár, mint tanuló számára, melyet máshol csak fővárosokban lehet föllelni! — Azért hát egy ily tanodát lelkes honfiak karoljátok fel; nyújtsátok ápoló kezeiteket az „epedő s gyászba öltözött anyának, a selmeci ev. főgymnasiumnak." Tenmagatoknak — a jövő nemzedéknek — s így közvetve a honnak tesztek szolgálatot, midőn e tanodát pártoljátok! De kérdezhetné megint valaki: hogyan történhessék ennek isésapestinekis, s másoknak is pártolása! ? A felelet már ki van reá mondva a „Prot. j Egyh. s Isk. lapban, egy közelebbi cikkben, hol az bőven kifejtve, s terv is készítve van. Léptessük hát életbe e t e rv e t, de hamar — még az uj év elején —; léptessük életbe azon tervet, hogy tiz évre legalább is kivétel nélkül minden prot. kötelezze magát évenkénti egy forint öt krajcár — uj pénzben — befizetésére a prot. egyházi domesticába. Ekkor, lelkes honfiak ! lesz prot. akadémia, lesz selmeci ev. főgymnasium, s több virágzó tanodák! Vajha gyenge szózatom ne lenne pusztában elhangzó üres hang; vajha az uj év uj örömöt s állandót adna a prot. egyh. minden tagjának ; s adui is fog | az mindenesetre, de „conditio sine qua non" hogyha saját ügyünkben, saját céljaink elérésére adunk mi is magunknak néhány megtakargatott filléreinkből egy forint öt krt. évenkint, legalább is tiz évre !? Három millió prot. honfiak, s testvérek! itt a „menyegző napja", nyújtsatok kezet; I kössük meg a sz. frigyet legalább is tiz évre: ekkor nyugodtak lehetünk ; mert a prot. figyermek — hát a nőgyermek— sorsa biztosítva leend; ők tanulhatnak, képezhetik magukat; s lehetnek a honnak jó, hü fiai, srendíthetlen támaszai! Csakis így; különben tengődünk, senyvedünk, s elveszünk! Mitől Isten óvjon bennünket; és mégis óvand minden bizonynyal, ha elég erősek- s önzésteleneknek bizonyítandjuk be magunkat! Selmec, január 2. 1859. Nagy Soma, tanár. Székely-Udvarhely, dec. 20. 1858. — Városunk 1857. végén elhatározta vala egy felekezetesség nélküli négy osztályú leánynöveldének önköltségéni létrehozását, melyben a felekezetek kölcsönös megnyugtatására a vallástanítás kizárólag a helybéli róm. katholikus és református lelkészekre lett volna bízandó. Az alapterv 1858. elején a cs. k. magas helytartósághoz fölterjesztetvén, az onnan most oly tartalmú leirat mellett küldetett vissza: hogy valamint minden népiskolának, ugy ennek is felekezeti színezettel kell bírnia; s minthogy a város népességének nagyobb részét katholikusok teszik: az oknál fogva a felállítandó leánynövelde csakis katholikus színezetű lehet. — A leirat végéni meghagyás következtében e tárgyat a városgyülés dec. 16-án a járási főnök jelenlétében újból tanácskozás alá vette; mikor is a két felekezet képviselőinek közegyetértéséből , egyetlenegy szó ellenmondás nélkül, következő határozat hozatott: a leküldött módósításbau foglalt elvek ellenkezvén a város két felekezete közt századok óta fenállott testvéries szeretettel és békével: ennélfogva a gyűlés elhatározta a tervezett tanintézetet a leküldött módosítás szerint a város közpénztárából létre nem hozni. Az udvarhelyi ref. egyházmegye a népnevelés ügyé ben kellő lépéseket kezd tenni. — Ugyanis ezen tanév kezdetével esperes nt. Kis Pál ur elnöklete alatt az első iskolamesteri értekezletet tartotta Székely-Udvarhelyen a ref. tanoda nagy hallteremében, hol több uj tankönyvekkeli megismerkedésen, a kor- és célszerűbb tanításmódróli eszmecserén, és e városi egyház kezdő fiúiskolájával próbált mintatanításon kívül, intézkedés tétetett az egyházmegye által még tavaly megajánlott pénzen a tanítók számára szerzendő segédkönyvek meghozatása, és a közelebbi részletes zsinatnak a kebli népiskolákat illetőleg megállított tanrendszere miképeni életbeléptetése iránt. Ezen értekezletektől mi is sokat reméllünk, kivált ha mind a t. körlelkész, mind az iskolatanító urak azokra számosabban megjelennek ezután. — A közelebbi értekezlet e tanév végén fog megtartatni. B. A. —-— KÖNYVISMERTETÉS. Opitz Hermann, Lehrer am Gymn. zu Zwickau, die Grundgedanken der christlichen Dogmatik in ihrer systematischen Verbindung dargestelit. Leipzig, 1858. Haynel. (Vili, 172. S. gr. 8), Szerző a dogmatica feladatáról akar tájékozást nyújtani, mely feladat a szokott tárgyalásoknál vagy a mellékes anyagok tömege által eltakartatik, vagy a speculativ tanmódszer által háttérbe tolatik. Azt véli, hogy a dogmatica alapgondolatait speculative, de mégis a kijelentés elve alá rendelve adta elő. Mi az élőbeszédben kijelentett e két tulajdon közül, a könyvben egyiket sem birtuk feltalálni, melynek inkább felsőbb gymnasialis oktatásra való füzet szabása van; e mű élvezetén egyébiránt szerző tanítványaitól nincs mit irigyelni. A dogmatica alapgondolatai felett való tájékozás nem kedélyes paraphrasticus, idegen müvekből vett idézetekkel felcifrázott előterjesztések által eshető. Jó meghatározás, helyes következtetések teszik a tudomány formáját, melynek jelentőségéről, ugy látszik, szerzőnek még csak sejtelme sincs. Hogy állítólagos speculativ tanmódszere mire támaszkodik, nem ismerhetjük fel. A kijelentés elvével való dicsekedés is semmisnek bizonyul, ha szerző, a helyett, hogy Krisztusból kiindulva, Istent, mint atyát ismertetné, „az önmagában lévő Istennel" kezdi s szokott hosszadalmasságban fonja tovább tárgyát. Ily nyom tatványokkal a theologiának nem szolgálunk, bizonyosan nem az egyháznak sem. Lang H. ev. Pfarrer zu Wcirtau. Kanton St. Gállen, Versuch einer christl. Dogmatik allén denkenden Christen dargeboten. Berlin, 1858. G. Beimer (VII, 164. S. gr. 8). Szerző magát Schleiermacheren képezte s e könyv cikkeiben ennek dialecticus módszerét másolja, mely abban áll, hogy két egyoldalú ellentét között a középutat keresi. Egyébiránt nem fekszik annyira szivén, mint mesterének, a keresztyénség supranaturalis oldalát a dogmaticában értékesíteni s olykor azzal ellenkezésbe jön. E könyvet két tekintetben tartjuk tanulságosnak, először a mennyiben példánya az éles logicának, mit a dogmaticusoknak jól gondolóra kell venniök, másodszor a mennyiben intő példája az oly dogmatica sikertelenségének, mely tökélyre nem vitt bibliai theologián nyugoszik. Meyer Dr. Wilh. das Wesen und die innere Wahrheit des Christenthums im Gegensatze zu den wissenschaftlichen und kirchlichen Bestrebungen unserer Zeit. Liepzig, 1858. 0. Wigand. (.X, 323. S. gr. 8). E mű szerzőjének az a célja, hogy a keresztyénség nek, mint vallásnak, jogot szerezzen, mi közben a vallásos igazságnak az érzéki, történelmi és tudományos igazságtól való különbözését, a vallás és erkölcsiség közti ellentétet, a vallás és művészet közt lévő viszonyt, a bölcselet, a hit