Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-04-16 / 16. szám

„Különféle viszonyokra vonatkozó papi dolgozatok." Tizenkettedik füzet. Mellékletül : „Kecskeméti prot. közlöny" 2-dik füzete. Szerkesztő Förd'ós Lajos kecskeméti ref. lelkész. Kecskeméten Szílády^ Károly kiadótulajdonosnál 1858. -— Ara 1 frt 36 kr. pp. E füzet ugyan már ezelőtt jóval megjelent s bizonyosan az olvasó közönség kezein forog : mindazáltal, mivel még e lapok hasábjain ismertetve nem volt, legalább iovidén legyen szabad arra vonatkozó észrevételeimet elmondanom. Első részét teszik e füzetnek a sajátképcni p a p i dolgozatok, összesen 16 egyházi beszéd. Ezek közt van Helmeei József n.-kúnmadarasi néhai lelkésztől újévi beszéd (tárgy: újévi kérés, — alapige 90. Zsolt. 15—17), csinos, kis, érzésre ható dictio, de predikátiónak gyenge mü. K u 1 i f a y Zsigmond kúnhegyesi lelkésztől négy beszéd, u. m. 1. Húsvéti öröm (Mát. 28, 6). 2. A szivárvány és Jézus közti hasonlatosság (áldozó csütörtöki, — I. Moz. 9, 13), 3. Isten irgalma, melyet az emberi nem irányában a szentlélek kitöltetése és a Jézus halála által megdicsőített (pünkösti, — Zsolt, 103, 2) 4. Jézus négy rendbeli eljöveteléről (adventi, — Mát. 21, 9). Ezen beszédek a gyűjtemény becsesebb részét képezik. Az első — mint szerző irja — Dráseke *) után van dolgozva; egyébiráut bár e beszéd általában véve jó és épületes, mégis a kezdőbeszédet nem egészen helyeslem, valamint azt sem, hogy az 1-sŐ részben a feltámadásnak azon hatály tulajdoníttatik, melynél fogva a félénk szivü tanítványok bátor szivü , elleneikkel merészen szembeszálló férfiakká lőnek-; mert ez inkább a pünkösti lélek kitöltésének eredménye volt. A második beszéd tárgya szép és meglepő, a kidolgozásban sok egyes művészi vonás van; de az egésznek keresztülvitele és összeállítása nehézkes, s a tág allegoriai köpönyegből alig bír kihatolni az áldozócsütörtöki alapeszme. A harmadik beszéd inkább pünkösti urvacsorai agenda, mint pünkösti beszéd, bajos piinköstkor a beszéd szoros egységének megháborítása nélkül a lélek kitöltetése mellett egyszersmind Jézus haláláról is tüzetesen beszélni. — Ez tehát ha nem ugy vesszük, mint agendát, inkább két külön beszéd egy beszéd kalapja alászorítva. — A negyedik t. i. az adventi beszéd legtalpraesettebb a négy között, épületes és csinos, kerekded munka, ellene csak azon egy el nem hallgatható kifogásom van , miszerint a szerző az adventi vasárnapok négyes számát csupa subjectivus önkény szerint onnan akarja származtatni, hogy Jézusnak négy rendbeli eljövetele van. Az adventi négy vasárnap az üdv valósulása előtti négy ezer év példázatára állíttatott fel. LiszkayJózsef n. győri lelkésztől : egyezik-e a mai keresztyénség élete vallásos fogalmai- s ismeretével (adventi, — Róm. 13, 12) oly rövid beszédccske, melyből valóban mesterség volt három részt kihasítani. Élőbeszéde kissé erőtetett lengősködés; a részek épületes dorgálások ; de az adventi alapeszme és a szentirati szöveg kevésbé kötötték le szerző figyelmét. — Talán sajtóhiba benne e kifejezés ; „ihletett" kebellel szólok (t. i. a szerző). Szász Károly kunszcntmiklósi lelkésztől. 1. Komoly vizsgálat az iránt (tán. a felett?) : méltók vagyunk-e az eljövendő Jézus hívei közé számíttatni? (4-dik adventi, — I. Kor. 1, 4—7). Jeles beszéd, csak az élőbeszédben a tárgyra átmenetel visszatetsző. 2. Jézus szenvedései (böjti, — I. Péter 2, *) A t. szerző ezen nemes példáját, mely szerint nem átallja kitenni a kútfőt, mely után dolgozott, méltán lehet azok figyelmébe ajánlani, kik tán a csupa copirozást is eredeti gyanánt szeretik árulgatni, X. 2U—24) nyomós és kenetteljes beszéd; de a 4-ik résznek a dispositio elutasíthatlan szabályai szerint vagy az 1-sö részben kellene helyet foglalni, vagy azután állania 2-dik rész gyanánt. 3, Az emberi sors változandósága (virágvasárnapi, — Mát. 21, 8, 9; Luk. 19, 41—47) hasonlóan jeles beszéd; de már ebben a phantasia szinte erőt venni látszik a szerzőn. — Az ily kifejezések : bocsánatot kérek, — be van tehát harangozvaanagy 1 hét, nemcsak szokatlanok, de tán helytelenek is templomi szószéken. — Szerző beszédei kétségkívül legjelesb beszédek e gyűjteményben, — valódi oratori elem, helyes, bibliai irány s dograaticai alaposság tttnik ki azokból. Szivünkből üdvezeljük munkásságát e téren. Végh Sándor turkevei lelkésztől : Mi t adjunk a született Jézusnak? (karáesoni, — Mát. 2, 11), gyenge munka, bőven áradozó élőbeszéddel s kevéssé átszűrt dispositióval. Dorka Illés kisújszállási néhai lelkésztől. 1. Hitünk nagy titkáról (karáesoni, — I. Tini. 15, 16) 2. Jézus a kánai mennyegzőben (farsangi, — Jan. 2, 1—14). Szerző nyomos készültséggel szól tárgyához, szeret a dolog mélyébe bocsátkozni; de nem bír belőle szerencsésen kihatolni. — A logicai rend és beosztás nála mindenütt gyenge p. o. karáesoni beszédének részei többet foglalnak magukba, mint a tárgy és szöveg tartalma és köre; fejtegeti benne a szentháromság titkát is, és pedig olydialecticával, mely aztán csak a szerzőn üt sebeket. Farsangi beszéde jobb kivitelű, bár itt is a logicai felosztás nem tiszta, nem ép. Iránya szerzőnek jó, — de a prédikatiokészítés titkát nem találta el. Győri Lajos kisújszállási lelkésztől : napjaink múlandósága mire t a n i t ? (év utolsó vasárnapján, — Zsolt. 90, 9), a középszerűség színvonalán ez sem emelkedik felül. Az első rész (t. i. vessünk néhány pillantást az élet sebesen haladó folyására), nemcsak fölösleges és tartalmatlan érzékenyítő rajzolat; hanem miután tárgyul az van kitűzve, mire tanít stb. logicai vétség nélkül rész gyanánt nem is lehet felvenni. Peti József kecskeméti theol. tanártól : az ó és u j e m bérről (év utolsó napján Ef. 4, 22—24) szavakban áradozó, nagy dolgokat sejtető; de a mélység fenekéről elvégre is kevés gyöngyöt felmutató beszéd s bizonyos bevégezetlcn töredék. Miskolci Sz.- István, sz.-mártonkátai lelkésztől : a h á z a s állapot becse és azon kötelességck, melyek abból a mi magunkviseletére nézve származnak (farsangi, — I, Kor. 7, 2) meglehetős beszéd, a jobbak közé tartozik ; csak azon hibát követte el a szerző, miszerint a szentirati szöveg tulajdonképeni horderejét nem tartá szeme előtt. A szentiró a szövegben a paráznaság elleni óvszerül ajánlja különösen a házasságot, s ezt szerző tekintetbe nem vévén, innen van, hogy tárgya a szöveggel szoros, benső lényeges összeköttetésbe hozva nincs; de ezen az élőbeszédben egy periódussal könnyen lehetne seg'ítni. Márk Pál debreceni segédlelkésztől: az öröm napja könnyen válhatik vétek napjává (közöns. Mát. 14, 6 — 10). E munka a fiatal kéz fogyatkozásai mellett is ügyes rendező tehetségre, a szöveg tartalmát helyesen felölelő s egységre emelő erős logicára s orátori képességre mutat, s ha szerző e beszéd dispositióját,— mely, mint dispositio az egész gyűjteményben az első helyre tétethető, önállólag, minden német kutfő használása nélkül készítette, akkor belőle jeles prédikátioszerzőt várhatunk idővel. Az ezen papi dolgozatokhoz mellékelt Kecskeméti prot. közlönyről is legyen szabad észrevételeimet elmondanom. Van ebben Tóth Józseftől értekezés c tárgyról: a phi 1 osophia viszonya a theologiákoz. — Legbecsesb dolgozat e közlöny-füzetben. Szerző jó helyen kereskedik, nyomról nyomra megy értekezésében, az eszmeláncolatot