Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-04-16 / 16. szám

„Különféle viszonyokra vonatkozó papi dolgo­zatok." Tizenkettedik füzet. Mellékletül : „Kecskeméti prot. közlöny" 2-dik füzete. Szerkesztő Förd'ós Lajos kecskeméti ref. lelkész. Kecskeméten Szílády^ Károly kiadótulajdonosnál 1858. -— Ara 1 frt 36 kr. pp. E füzet ugyan már ezelőtt jóval megjelent s bizonyo­san az olvasó közönség kezein forog : mindazáltal, mivel még e lapok hasábjain ismertetve nem volt, legalább iovi­dén legyen szabad arra vonatkozó észrevételeimet elmon­danom. Első részét teszik e füzetnek a sajátképcni p a p i dolgozatok, összesen 16 egyházi beszéd. Ezek közt van Helmeei József n.-kúnmadarasi néhai lelkésztől újévi beszéd (tárgy: újévi kérés, — alapige 90. Zsolt. 15—17), csinos, kis, érzésre ható dictio, de predikátiónak gyenge mü. K u 1 i f a y Zsigmond kúnhegyesi lelkésztől négy beszéd, u. m. 1. Húsvéti öröm (Mát. 28, 6). 2. A szivárvány és Jézus közti hasonlatosság (áldozó csütörtöki, — I. Moz. 9, 13), 3. Isten irgalma, melyet az emberi nem irányában a szentlélek kitöltetése és a Jézus halála által megdicsőített (pünkösti, — Zsolt, 103, 2) 4. Jézus négy rendbeli eljövete­léről (adventi, — Mát. 21, 9). Ezen beszédek a gyűjtemény becsesebb részét képezik. Az első — mint szerző irja — Dráseke *) után van dolgozva; egyébiráut bár e beszéd álta­lában véve jó és épületes, mégis a kezdőbeszédet nem egészen helyeslem, valamint azt sem, hogy az 1-sŐ részben a feltá­madásnak azon hatály tulajdoníttatik, melynél fogva a fé­lénk szivü tanítványok bátor szivü , elleneikkel meré­szen szembeszálló férfiakká lőnek-; mert ez inkább a pün­kösti lélek kitöltésének eredménye volt. A második beszéd tárgya szép és meglepő, a kidolgozásban sok egyes művé­szi vonás van; de az egésznek keresztülvitele és összeállí­tása nehézkes, s a tág allegoriai köpönyegből alig bír ki­hatolni az áldozócsütörtöki alapeszme. A harmadik beszéd inkább pünkösti urvacsorai agenda, mint pünkösti beszéd, bajos piinköstkor a beszéd szoros egységének meghá­borítása nélkül a lélek kitöltetése mellett egyszersmind Jézus haláláról is tüzetesen beszélni. — Ez tehát ha nem ugy vesszük, mint agendát, inkább két külön beszéd egy beszéd kalapja alászorítva. — A negyedik t. i. az adventi beszéd legtalpraesettebb a négy között, épü­letes és csinos, kerekded munka, ellene csak azon egy el nem hallgatható kifogásom van , miszerint a szerző az ad­venti vasárnapok négyes számát csupa subjectivus önkény szerint onnan akarja származtatni, hogy Jézusnak négy rendbeli eljövetele van. Az adventi négy vasár­nap az üdv valósulása előtti négy ezer év példáza­tára állíttatott fel. LiszkayJózsef n. győri lelkésztől : egyezik-e a mai keresztyénség élete vallásos fogal­mai- s ismeretével (adventi, — Róm. 13, 12) oly rö­vid beszédccske, melyből valóban mesterség volt három részt kihasítani. Élőbeszéde kissé erőtetett lengősködés; a részek épületes dorgálások ; de az adventi alapeszme és a szentirati szöveg kevésbé kötötték le szerző figyelmét. — Talán sajtóhiba benne e kifejezés ; „ihletett" kebellel szólok (t. i. a szerző). Szász Károly kunszcntmiklósi lelkésztől. 1. Ko­moly vizsgálat az iránt (tán. a felett?) : méltók vagyunk-e az eljövendő Jézus hívei közé számíttatni? (4-dik adventi, — I. Kor. 1, 4—7). Jeles beszéd, csak az élőbeszédben a tárgyra átmenetel vissza­tetsző. 2. Jézus szenvedései (böjti, — I. Péter 2, *) A t. szerző ezen nemes példáját, mely szerint nem átallja kitenni a kútfőt, mely után dolgozott, méltán lehet azok fi­gyelmébe ajánlani, kik tán a csupa copirozást is eredeti gyanánt szeretik árulgatni, X. 2U—24) nyomós és kenetteljes beszéd; de a 4-ik résznek a dispositio elutasíthatlan szabályai szerint vagy az 1-sö részben kellene helyet foglalni, vagy azután állania 2-dik rész gyanánt. 3, Az emberi sors változandósága (virágvasárnapi, — Mát. 21, 8, 9; Luk. 19, 41—47) hason­lóan jeles beszéd; de már ebben a phantasia szinte erőt venni látszik a szerzőn. — Az ily kifejezések : bocsána­tot kérek, — be van tehát harangozvaanagy 1 hét, nemcsak szokatlanok, de tán helytelenek is templo­mi szószéken. — Szerző beszédei kétségkívül legjelesb beszédek e gyűjteményben, — valódi oratori elem, helyes, bibliai irány s dograaticai alaposság tttnik ki azokból. Szi­vünkből üdvezeljük munkásságát e téren. Végh Sándor turkevei lelkésztől : Mi t adjunk a született Jézusnak? (karáesoni, — Mát. 2, 11), gyenge munka, bőven áradozó élőbeszéddel s kevéssé át­szűrt dispositióval. Dorka Illés kisújszállási néhai lelkésztől. 1. Hi­tünk nagy titkáról (karáesoni, — I. Tini. 15, 16) 2. Jézus a kánai mennyegzőben (farsangi, — Jan. 2, 1—14). Szerző nyomos készültséggel szól tárgyához, szeret a dolog mélyébe bocsátkozni; de nem bír belőle szerencsésen kihatolni. — A logicai rend és beosztás nála mindenütt gyenge p. o. karáesoni beszédének részei többet foglalnak magukba, mint a tárgy és szöveg tartalma és köre; fejtegeti benne a szentháromság titkát is, és pedig olydia­lecticával, mely aztán csak a szerzőn üt sebeket. Farsangi beszéde jobb kivitelű, bár itt is a logicai felosztás nem tisz­ta, nem ép. Iránya szerzőnek jó, — de a prédikatiokészí­tés titkát nem találta el. Győri Lajos kisújszállási lelkésztől : napjaink múlandósága mire t a n i t ? (év utolsó vasárnapján, — Zsolt. 90, 9), a középszerűség színvonalán ez sem emel­kedik felül. Az első rész (t. i. vessünk néhány pil­lantást az élet sebesen haladó folyására), nemcsak fölösleges és tartalmatlan érzékenyítő rajzolat; hanem miután tárgyul az van kitűzve, mire tanít stb. logicai vétség nélkül rész gyanánt nem is lehet felvenni. Peti József kecskeméti theol. tanártól : az ó és u j e m bérről (év utolsó napján Ef. 4, 22—24) szavakban áradozó, nagy dolgokat sejtető; de a mélység fenekéről elvégre is kevés gyöngyöt felmutató beszéd s bizonyos be­végezetlcn töredék. Miskolci Sz.- István, sz.-mártonkátai lelkész­től : a h á z a s állapot becse és azon kötelessé­gck, melyek abból a mi magunkviseletére nézve származnak (farsangi, — I, Kor. 7, 2) megle­hetős beszéd, a jobbak közé tartozik ; csak azon hibát kö­vette el a szerző, miszerint a szentirati szöveg tulajdonké­peni horderejét nem tartá szeme előtt. A szentiró a szö­vegben a paráznaság elleni óvszerül ajánlja különösen a házasságot, s ezt szerző tekintetbe nem vévén, innen van, hogy tárgya a szöveggel szoros, benső lényeges összeköt­tetésbe hozva nincs; de ezen az élőbeszédben egy perió­dussal könnyen lehetne seg'ítni. Márk Pál debreceni segédlelkésztől: az öröm napja könnyen válhatik vétek napjává (kö­zöns. Mát. 14, 6 — 10). E munka a fiatal kéz fogyatkozásai mellett is ügyes rendező tehetségre, a szöveg tartalmát helyesen felölelő s egységre emelő erős logicára s orátori képességre mutat, s ha szerző e beszéd dispositióját,— mely, mint dispositio az egész gyűjteményben az első helyre tétethető, önállólag, minden német kutfő használása nélkül készítette, akkor belőle jeles prédikátioszerzőt vár­hatunk idővel. Az ezen papi dolgozatokhoz mellékelt Kecske­méti prot. közlönyről is legyen szabad észrevéte­leimet elmondanom. Van ebben Tóth Józseftől értekezés c tárgyról: a phi 1 o­sophia viszonya a theologiákoz. — Legbecsesb dolgozat e közlöny-füzetben. Szerző jó helyen kereskedik, nyomról nyomra megy értekezésében, az eszmeláncolatot

Next

/
Oldalképek
Tartalom