Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-04-16 / 16. szám

elsőnek minden hiányaiból kivetkőzve látott világot s mely | oly szerencsésen egyesíti magában a kettős tulajdont, hogy | azt a néptanító tanításában, a növendék pedig tanulásában sikerrel használhassa, — a népiskolák elöljáróinak, különösen pedig azok tanítóinak figyelmébe őszintén és sürgetöleg ajánljuk. Az ujabb idő az ő megváltozott társadalmi viszonyaival uj kötelességet és az eddiginél f'ontosabb s nagyobb feladatot tűzött hazánkban is a népnevelés elé. A tődománynyal szövetkezett mezei gazdászat és ipar más alapokon indult fejlődése és gyors haladása követelik, hogy már ma a népet is bővebben részeltessük a hasznos ismeretek, s különösen a gyakorlati ismeretek áldásaiban. 8 mely tudományok hivatvák inkább azon ismeretek terjesztésére, mint épen a természettudományok ? A természettudományok, s kivált azok egyik igen fontos ága, a physica, a mi népiskoláinkban eddigelö vagy épen nem, vagy csak igen hiányosan taníttatott. S ez nem csuda, mert még a legelső eszköz, a vezér- és kézikönyv is mindeddig hiányzott ahhoz. Ime e hiányon segítve van az előttünk fekvő műben. Már most csak az iskolai hatóság és szülék buzgóságától f'üggend, hogy a népiskolák növendékeinek kezeikbe oly kézikönyvet adjanak, melyből azok a természettant gyönyörrel tanulhatják, — s a tanítók jóakaratától, hogy oly könyvet vegyenek, melynek utasítása nyomán ama tudományt a legjobb sikerrel taníthatják. Ismertetésünk kiegészítéséül egypár hibát kell még kimutatnunk, s az egészre vonatkozólag néhány észrevételt tennünk. 33.1. A két egyenetlen karú emeltyű törvénye, mely igy hangzik: „a mennyivel hosszabb az emeltyű egyik kar ja a másiknál: annyival kevesebb erő kell reá, hogy a rövidebb karon levő terhet felemelje, — nem szabatos; s épen ez okból nem helyes az egykarú emeltyű törvénye is, miután mondatik: 38. 1. „az egykarú emeltyűn, a mennyivel távolabb stb : annyival kevesebb ... . A hiba mindenütt a mennyivel és annyival- ban van, a mennyiben említett emeltyűknél az erőnek és tehernek a támaszponttól való távolságaik s az ezek által szabályozott erő és teher közti viszony nem arithmeticai, hanem geometriai, s igy csak igy lehet mondanunk : a mennyiszer . . . . annyiszor stb. Nem kevés becsületére válik a műnek, hogy több ily lényeges hibát nem vagyunk kénytelenek registrálni, — s legfölebb is egy-két kifejezés lehetne még, melyeket világosabbaknak óhajtanánk; hanem azok olyanok, melyek egy későbbi kiadás alkalmával a szerző által önként kijavíttatnak. A mi a bevezetést illeti, nagyon helyén találjuk, mert nézetünk szerint meg a legelemibb oktatásnál sem felesleges egy kis tájékozás a tantárgy felől; hanem meg kell vallanunk, szerettük volna, ha azt a sz. nem annyira bővebben, mint inkább egy kissé más modorban dolgozta volna ki, miután igy a hogy van, nem annyira a természettant (= physica), mint inkább a természettudományokat általában körvonalozza benne. A 91. lapon a szelek közül kár volt kihagyni a p a r t i szeleket. A lencsékről beszélvén, talán jó lett volna megemlíteni a Loupe, sötétkamra és bűvös lámpa szerlieieteit is, annyival inkább, mert véleményünk szerint ezek sem nehezebbek a mikroscope s távcsőéinél, de főkép azért mert a sötét-kamra megismertetése alkalmával némi fogalmat lehetne nyújtani a növendékeknek a daguerrotype és photographiáról, — a büvöslámpa ismerete pedig megtanítaná a gyermekeket, mit kell tartani az úgynevezett szellemidézők mesterségéről. 44. §-ban nagyító üveg cím alatt van szó a mikroscope szerkezetéről. Megvalljuk, míg a cikk közepén nem voltunk, nem tudtuk miről van szó; hogy tehát más is igy ne találjon járni, jó volna azt valami más, jobb szóval elnevezni, vagy egyszerűen mikroscope-nak meghagyni, minthogy így minden ember megérti. Általában a magyar elnevezések mellé igen jó a latin-görög elnevezéseket is mindig zárjelbe oda tenni. A fametszvényekből is többet szeretnénk. Bármit szóljon akárki meggyőződésünk ellen, de mi azt valljuk és hisszük, hogy annál jobb valamely természettani munka, minél több ábrával bővelkedik, s még annyival inkább, ha népiskola számára Íratott, hol sem jól felszerelt museumra, sem a tanító széles ismeretére támaszkodni nem lehet. Aztán tapasztalásból tudjuk, hogy a gyermekek is mennyivel könnyebben értik meg a tárgyat jó ábrák segélyével s mily örömest után rajzolgatják azokat magok is. Nagyon óhajtjuk tehát, hogy a későbbi kiadásokkal az ábrák száma is mindég növekedjék. Reményijük, nem veendi sz. tőlünk rosz néven, ha még egy észrevételt teszünk általa az előszóban a könyv kezelési modorát illetőleg adott következő utasítás felett: „Olvastassa el a tanitó az egyes cikkeket gyermekeivel értelmesen kétszer, háromszor is, ha szükséges; továbbá stb." Ezt mi — bár az elvet megengedjük — szó szerint véve s épen az előttünk fekvő tarmészettanra, mely nagy részt tanító számára íratott, alkalmazva nem tartjuk szükségesnek több okból: először, mert arra, kivált egy tanitóju iskolában idő egyáltalában nem jutna; másodszor, mert a könyv szövege, már a tanítót szerepeltető elbeszélő modor miatt is, de azért is, hogy ott sok dolog inkább a tanító, mint a növendék kedvéért van felhozva, épen nem gyermeki olvasmánynak való ; és harmadszor azért, mert az ajánlott eljárás által a tanitó csak assistense lenne nö vendékeinek, ki csak azért van ott, hogy a kísérleteket csinálja, a növendékek tanár s hallgatóság egyúttal. — Sokkal célszerűbb és az elemi tanítás természetével egyezőbb eljárásnak találjuk azért, ha a tanitó beszéli el azokat, mik a könyvben vannak s beszédközben mutat, magyaráz és kérdezget, a növendékek pedig csak figyelnek és közbe-közbe felelgetnek. Erre aztán következhetik, mit sz. igen helyesen ajánl : „végre a kérdéseket hagyja ki tanítványainak, hogy azokra magok a gyermekek keressék ki a feleleteket, s ezeket elsőben irják le, majd, miutána tanító átnézte skijavította, tanulják is meg könyv nélkül." Ennél jobb utat természettan tanításánál már nem követhetünk. Azonban a fentebbiek által egyáltalában nem azt akartuk mondani, hogy mi szükségtelennek és idővesztegetésnek tartjuk, hogy a gyermek természettani kéziköny| véből olvasson; igenis, olvasson, csakhogy ne minden cikket, hanem csak az olyanokat, melyek arra valók, mint | például a többeken kivül „Az égi háborúról" szóló igen szép természettani leirás. S mi azt hisszük, hogy az úgynevezett real olvasókönyvekben is az egyes real tanokból nem egy-egy kis kézikönyv, hanem oly általános leírások lesznek benfoglalva, melyek mint olvasmányok vonzók és kedélyesek, és a már tanult s nagyában ismert dolgok bővítésére és ismétlésére valók lesznek, nem pedig tankönyvi száraz magyarázgatások. Mindezek után pedig még csak egy óhajtásunk van : találjon e jeles könyvecske oly szives fogadtatást és elterjedést népünknél és annak tanítóinál, mint a milyen szívesen mi azt mindenkinek ajánljuk, hogy így azon mértékben terjeszthesse a hasznos ismereteket és eszközölhesse a közértelmiség gyarapodását, a milyenben arra alkalmas és képes. Ez általános siker nyilvánulásában találnák, azt hisszük, legszebb erkölcsi jutalmukat, mind a sz. az ő fáradságáért, mindazon jeles főtanoda, melynek firmája alatt és költségén e mü is megjelent, az ö buzgó közreműködéséért, mind pedig azon derék és kitűnő egyházi és világi férfiak, kik népnevelésünk emelésére ily jeles könyvek kiadására segédkezeket nyújtanak. Kerekes J.