Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-04-09 / 15. szám

zott (vagy legalább átdolgozott) munkával kell fellépnie a szószékre, különben csalja hallgatóit. 24. A délesti istenitisztelctnek nem volna szabad csak imával egyedül végződnie : hanem a reggel mondott beszéd elemezésével is a nagyobb fiatalsággal, hogy az ekként a beszédnek célszerű felfogására előkészítessék. 25. Mivégre minden egyházban a délutáni istenitiszteletnek az úgynevezett catechisatioból kellene állania, hoi a mindkét nemű fiatalság részt venne a vallásos oktatásban. 26. A fiatal egyházat (gyülekezetet) jól neveld, hogy az idősb egyházadban örömöd legyen. 27. A lelkész ue olvassa hallgatóit, ne legyen mentség gére a kevés hallgató, azon kevésnek még nagyobb lelkesedéssel prédikáljon, mint ama soknak, mert az a kevés választott népe. Zollikoícr egykor egyedül egyházfiának tartott beszédet. ISKOLAÜGY. Átpillantás iskolaügyeink felett. Falusi iskolánkban kétszeri ünnepélyes közvizsgák szoktak évenként tartatni, midőn a tanítók szellemi munkásságuk és szorgalmuk g/ümölcsét, minden iskolai félév utólján bemutatják a szüléknek. A mívelt Poroszország ugyan határozott ellensége minden iskolai közvizsgának, mint a melyből a felelőnek szellemi tulajdonára semmi biztos következést vonni nem lehet, mint a mely által a gyermek csak gépies ismeretek tudására szokik, s így az examenek csak arra valók, hogy a tanító által betanultatott iskolai tanok gyors clfújása fitogtatásul szolgáljon a hallgató közönségnek. De bár a tudományos porosz világ ilyen megkeskenyített határok közé szorítja is az iskolai közvizsgák fontosságát: mi azt falusi iskoláinkban kizárólag a szülék kedveért, s az iskolás gyermekek ünnepélyesebb öröméül s buzdításául nélktilözhetlcn kelléknek ismerendjük. S épen azért, hogy az ily szellemben rendezett közvizsgák által az észnek legszebb virága, az Ítélni, gondolkodni és okoskodni törekvő gyermeki lélek ugarba ne menjen s meddő és haszontalan hajtásokat ne hozzon: alakult itt Gömörben, a már eddig is nagy hatású s működésében sok szellemi hasznot árasztó „egyházmegyei iskolai választmány," s ennek jótékony közremunkálása után minden egyházbau a „községi iskolai választmány," melynek lelkiismeretes teendője az iskolát hónaponként meglátogatni, annak szellemi és anyagi jóllétére felügyelni, mindenek felett oda hatni, hogy a tanító necsak tanultasson az iskolában, hanem a szó teljes értelmében tanítson is, hogy így azon hibába ne essünk, mitől Poroszhonban az examenek miatt oly nagyon félnek ; továbbá minden tanító a gyenge gyermeki értelmet fejlessze, könnyű, érthető tanítással a gyermek itélő és gondolkodó tehetségét mívelje és azt hasznos ismeretekkel és értelmes magyarázatokkal érlelje és tökéletesítse. E szigorú, de üdvös és igazságos intézkedés mellett a kevésbé képezett tatítónak is tanulni, képezni és tökéletesíteni kell magát, hogy e javító kor igényeinek s a fentérintett kettŐ3 iskolai választmány kivánatinak kellőleg megfelelhessen. Épen ezért kell már az iskolai tanításnak nyilvánosnak lenni, mert egyházmegyénk iskolai választmánya kitűzött elvével, egy nép biztos és szebb jövőjének akar irányt adni; főleg pedig azért, hogy az élet ezen első szakában születnek a gyermeki kebelben azon fogalmak és érzelmek, melyek egykor a férfiút a tett mezején a bűn vagy erény útjára vezetendik; az egyházi és polgári társaság legfőbb érdeko pedig megkívánja, hogy a fiatal kedélybe oly fogalmakat és tiszta érzelmeket öntsön az iskola, melyek a jólképezett férfiút egykor az egyházi és polgári társaság magas célja felé irányozzák. Itt pedig a nyilvánosság ösztönt és buzgalmat ád a gyermekeknek és tanítónak a kiszabott kötelesség pontos betöltésére; de egyszersmind neveli a hanyagság és mulasztási bűn miatti szégyent, a szégyen miatt fölébredt öntudatot, vagy felkölti a becsület és dicsőség nemes ösztöneit. Mindazáltal a nyilvános reform ily jótékony világa < mellett is, akadnak még tanítók, noha már itt, hála a kor lelkének, nagyon kevesen, kiknek még csak holdvilághoz szokott szemök lévén, a nagy világosságban szemök káprádzani kezd, mert a megkettőztetett felügyeletet tűrni nagyon békételenek, a nyilvánosság országa nekik nem lakó j földjök ; ők csak behúzódva a szűk iskola poros falai közé, mint lomha csiga szűk héjjába, kizárólag csak a poroszok előtt hitelt vesztett examenek alkalmával óhajtanának nyilvánosság elébe lépni. Épen ilyen gondolkozású s ilyen lélektől vezettetve, egy ifjonc tanító legközelebb, határozottan elleneállt itt a községi iskolai választmány eljárásának s midőn az, hivatalosan akarná az iskolát meglátogatni, a felügyelet iránt türelmetlen tanító be nem ereszté a választmányt iskolájába. Ugyan e fonák szabadságra törekvő egyéniség, a helybeli lelkészt utasítá ki más alkalommal, hasonló eljárás következtében, az iskolából. Átadnám a nyilvánosságnak classicus nagy nevét ez ujabbkori Herostratusnak, de meg vagyok győződé, hogy az idő hatalmas lelke kipallérozandja apródonként s a haladó kor intő szózata ujjá teremtendi e korszerűtlen egyéniséget. Csak hagyjuk érni az éretlen gyümölcsöt és nézzük általánosan szellemi és anyagi oldalát szebb reménynyel biztató iskolai ügyünknek. Hála legyen korunk szellemének, már eddigelé sok jeles és kitűnő tanítókkal dicsekhetik egyházmegyénk, kik hivatásuk magas feladatát lélekben és szívben megértve, iskolájuk szellemi állását kitartó erélylyel s bámulatos türelemmel lehető legmagasb fokra emelék; mindazáltal Isten a talentumokat nem egyformán osztogatván, sok derék és önképzett tanítóink sorában találtatnak itt-ott kevésbé képzettek is, — de a fentebb rajzolt torzalaknál szelídebb ábrázatban, — kiknek anyagi szegénységök még a mellett nem is engedi, hogy célszerű iskolai könyvek s egyéb nevelést tárgyazó folyó iratok olvasása által magukat folytonosan tökéletesítsék : azért az ilyeneknek, valamint iskolájuknak szellemi nagy hasznára, — de jelesebb tanítóink szélesebb ismeret tudományossága növelésére is : minden egyházban le van itt téve tek. Ragályi Ferdinánd ur nagylelkű páratlan ajánlata folytán, egy, évről évre mindinkább szaporodó „iskolai könyvtár" alapja, mely a rendesen tanítandó iskolai kézi könyvek s egyéb nevelést tárgyazó népszerű müvek szerény gyűjteményéből áll. Ezen érdeklett iskolai könyvekre gondosan felügyelni a kinevezett egyházmegyei iskolalátogatóknak leend mellőzhetlen kötelességük; hogy a már minden iskola -birtokában lévő könyvek névjegyzékét nccsak megtekintsék, hanem azokat darabonként is minden évben számon kérjék a tanítótól; melyek ha elrongyollottak, az egyház vagy a gyermekek által ajánlott pénzen ujabbi bekötésüket szorgalmazzák ; vagy ha valamely darab könyv az iskola birtokából a tanító hibája s gondatlansága miatt elveszett — mint legközelebb öt, hat darab a k**i iskolában — akkor mindig a tanító köteles megtéríteni az iskola könyvtárában okozott gondatlansági kárt és hiányt. Itt, minden iskolák felett legjelentékenyebb könyvtára van a rimaszombati elemi iskolának, mely, jótékony célú üdvös létesülését s naponként növekedő virágzását kizárólag a szakavatott T. L. ernyedetlen buzgalmának s önzetlen áldozatkészségének köszönheti. Megjegyzendő e i soroknál, hogy ezen iskola értelmes növendékei annyira képezték már magukat a folytonos olvasás által, hogy de-