Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-03-19 / 12. szám

Számadás végén közel öt napig tartó, de ezért csak futó­lagosnak nevezhető vizsgát vett a küldöttség a főiskolai if­jaktól, melynek eredményéből mégis mind a tanárok buzgósága, tevékenysége, tapintatteljes vezetése, mind a tanulók általános szorgalma s igyekezete kitűnt. Szép jelenség volt a közigazgató szájából hallani az erkölcsi viseletre tett azon hivatalos jelentést, hogy jelen liivataloskodása alatt még egyetlenegy bün­tetésre méltó kihágás sem történt. A főiskolai tanulóság vizsga utáni létszáma következő: Gymnasiumra készítő elemi osztály 102. — Gymnasiumi I-ső osztály 119. —- II. oszt. 87. — III. oszt. 105. — IV. oszt. 65. — V. oszt. 52. — VI. oszt. 47. — VII. oszt. 55. — VIII. oszt. 39. — Az akadémiában bölcsészet hallgatók 31-en. I-ső évi theologusok 22. — II. évi tli. 22. — III. tlx. 10. — IV. th. 14. — A képezdei első éves növendékek száma 26. — Össze­sen 796. Az elemi osztályban működött egy tanító; a gymnasium­ban 11 rendes, — és egy segédtanár; az akadémiában 4 rendes — és egy segédtanár, a képezdében az igazgató tanár mellett három segéd. Ezeken kivül a főiskolai ének és zene, rajz és szépirászat tanítói; végre hét énektanító az elemi és gymnasiu­mi hat alsóbb osztályokban. Nt. Kálniczki Benedek ur egyháztörténet és újszövetségi szentírás magyarázatának rendes tanára, aggkorával járó erőt­lensége következtében, tanári pályájáróli nyugalomba tétetését nyilvánítván : a küldöttség e 40 évig lankadatlan buzgalommal működő tanár, páratlan humanitásu emberbarát igazságos és méltányos kérelmét meghallgatván, ötet minden tanári jogainak meghagyása mellett, jövő iskolai év elején nyugalomba tétetni indítványozza; az egyházkerületi közgyűlést e fontos hely ál­landó betöltésére, oly egyénnel, ki egy évig a külföldi tudós egyetemeket látogassa, felkéri. — Megjegyzendő, hogy uj tanár­választásnál a főiskolai tanárok közvéleménye, igen régi szokás szerint, mindig figyelembe vétetik. A képezdébe Zsindely István ur helyett, ki az első meghí­vást el nem fogadta, a második felvilágosító meghívásra még nem válaszolt, ideiglenesen két évre második tanárnak Neme s F e­ren'c végzett theologus ajánl tátik 400 forint évi fizetéssel, ki már egy évig a képezdében segédtanító vala. A kópezde mellett gyakorló mintaiskolául a városi hat osz­tályú népiskola használtatik, a képezdei igazgató vezérlete alatt. Az itt felmutatott siker a küldöttség teljes megelégedését méltán kiérdemli. Múlt őszön felkérte az egyházkerületi közgyűlés Kóczán József ur nagyságát, hogy egy a német és francia nyelvekben jártas nyelvmesterrel Pesten előlegesen is értekeznék, a ki főis­kolánkban 200 pengő forint rendes évi dijpótlék mellett, az ön­ként vállalkozó ifjakat e két nyelvre gyakorlatilag tanítaná. A tisztelt megbízott ur jelentvén, hogy 200 forintért oly egyén, ki még magyar nyelven is beszél és protestáns, nem ajánlkozik : ez okból most a küldöttség 400 pengő forint évi általányt vélemé­nyez ily nyelvmesternek és ingyen lakot a főiskolai épületben megadni; melyért az önként vállalkozó ifjaknak e két nyelvből hetenként összesen 12 órai tanítást adna; a tanítványok pedig a főiskola pénztárába két pengő forint évi tandijt fizetnének, az igyekező és szorgalmas szegényebb ifjaknak ez is elengedtetnék. Ezenfelül annyi magányórát adhat, mennyit elbir. A magány­tanítványoktól, ha azok többen vannak és hárman vagy négyen is együtt vezethetők, hetenkénti négy órai tanításért tiz pengő forintnál többet nem kérhet. Kik magukhoz kívánják járatni a nyelvmestert, azokkal tetszése szerint alkudhal,ik. —- Nagy ura­inknak ezután nem lehet panaszuk, miért nem hozni gyermekei­ket a nekik hajdan oly kedves köztanintézetbe ; mert lesz nyelvmester, van testgyakorda, lesz uszoda; feltalálják a hu­mánus bánásmód mellett a valóban alapos és tudományos ta­nítási modort, és a mi mai világban legfőbb, a legolcsóbb élel­meztetést. A küldöttség tanácskozásának folyama alatt felmerült tár­gyak közt, kitűnően figyelmet ébresztett a papi vizsgák ujabbi rendezése. A papjelöltek ugyanis 1845 óta mind a bc­keblezési, mind a felszentelési vizsgát az egyes egyházmegyék közgyűlése előtt tették le. Hogy visszaélések, kedvezések, elné­zések akármely rendszer mellett, ugy itt is mindig voltak ós lesz­nek, az igaz; de mégis belátták az egyházmegyék azt, hogy az eddigi rendszeren valamit javítani s idomítani lehet és szüksé­ges is, ezért közgyülésileg szavazván, a különböző vélemények felbontása a főiskolai számvevőszékre bízatott. —• Most az álta­lános többség ismét meghagyja a bekeblezési vizsgát az egyes 1 egyházmegyék jogai közt, a felszentelésit pedig egyházkerületi ! vizsgáló bizottmáuyra bizza. —• A kivitelre nézve a vélemények | nagyon eltérők, lényegben azonban az alsó-borsodi és alsó zem­pléni egymással legjobban megegyezvén, e kettő egyesítve s né­mi módosítással terjesztetik inditványképen az egyházkerületi közgyűlés eleibe. E szerint superintendensi elnöklet alatt min­denik egyházmegyének két-két, jelesül egy egyházi s egy világi egyéneiből alakulandó vizsgáló bizottmány előtt, melyben még a theologiai tanári kar is kellőleg képviselve lenne, történnék az irás- és szóbeli felszentelési vizsga; melyet kivétel nélkül egy | évnél elébb a bekeblezési vizsga után, senki le nem tehetne. Felszentelési vizsgatétel előtt egy papjelölt sem birna hivhatási I joggal; ez által nem lenne kéntelen a vizsgáló bizottmány elnéz­: ni, mint eddig többször megtörtént, sok, már családos és rendes lelkészi hivatalban lévő egyének készületienségét. A szokott ün­nepélyes felavatás ezután is csak rendes lelkészi hivatalba igta­tás után történnék. A főiskolának, mint collegiumnak háromszáza­dos ünnepét folyó év julius 3-kán véleményezi a küldöttség az egyházkerület által és ennek költségén megtartatni. A sáros­pataki protestáns iskolát Kopácsi István Perényi Péter védelme alatt 1530-ban létesíté, husz év múlva 1550-ben collegiuinmá alakítá, így a három3zázados ünnepélynek 1850-ben kellett vol­na megtörténni; de az akkori viszonyok és helyzet ezt meg nem engedhetvén, megtartásra mostanra halasztott. Az ünnepély rész -letes tervének főbb pontjai ezek : Ennek rövid imávali megnyi­tására a városi templomban főt. Apostol Pál superintendens ur főikéretik, utána egyházi beszédet tart a főiskola papja Zsarnay Lajos, tanári szónoklatot Erdélyi János. A városi templomból! kijövetel után, jelen évi közigazgató Szeremlei Gábor a főiskola imatermében felolvassa a szokott évi jelentést; mindkét helyen az énekkar közreműködvén. Közebéd után szavallati, ének és zene hangverseny tartatik. Az ajtóknál kiteendő perselyekbe önkéntes adakozás utján begyülendő összeg, valamint az ünne­pélyt berekesztő, sorsjátékkal összekötött táncestély jövedelme is, a főiskolai táp- és tanári nyugintézet pénztára közt aiánylag felosztatik. Orömünnepi A 1 b u m nyomtattatik. Egy diszes név­: könyvbe az örömünnepen résztveendő vendégek neveveiket örök | emlékül bejegyzendők. Ezen terv azonban még a főt. egyházke­rületi gyűlés eleibe fog terjesztetni s attól várja módosíttatását vagy megerősíttetését. A gymnasiumi és akadémiai tanárok, 1857-ben az egyház­kerületi közgyűléshez benyújtott folyamodásukra, — melyben tanári fizetéaök már egyházkerületileg régebben megígért feleme­lését kérték — mindeddig sem kapván válását, a számvevőszék bízatván meg, hogy e folyamodvány tekintetében a főiskolai számadások eredményéről értesítené a közgyűlést, —• a számve­vőszékhez válasz- és véleményadásért folyamodtak. A küldött­ség e kérést teljesen méltányosnak találván , megbizta a tanári ! kart, hogy a fizetés javítását biztosító alapokat ismét szedje ösz­sze és jövő tavaszon tartandó közgyűlésre adja be; mert ugy ta­pasztalta a küldöttség, hogy a főiskolai pénztár, rendkívüli tete­mes kiadások mellett Í8, kedvező eredményt mutat fel, mi a hí­vek lankadatlan buzgalmának és a tanárok éberségének köszön­hetŐ, ezeket a meggazdálkodott fillérek leginkább illethetik. — Az egyházkerületnek a tanárok nyomasztó anyagi helyzetén segíteni kell, ha azt akarja, bogy állásukhoz méltólag a tu­dományosság terén a korral együtt haladhassanak. Volt még egy fontos tárgy, mit a küldöttségnek már vala­hára, félretéve mindenféle érdekeket, jó lett volna komoly tanács­kozás és számítgatás alá venni. Ez a főiskolához tartozó és jö­vedelmet nem hajtó házak célszerű vagy célszerűtlen eladá­sa. Van a főiskolának Sárospatakon 26 telke, melyből az isko­lára, melléképületek s majorra esik 16 telek ; a többin van vagy kilenc rongyos ház, ezek egy évi összes jövedelme, leszámítván az iskola által fizetett adót, mintegy hatszáz forintot teszen; ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom