Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-01-01 / 1. szám

tans egyh. fel sem is állhatott s maradhatott volna ; ugy ezen fündamentomnak, az iskoláknak sülyedésével bizonyosan el kezd annak egész épülete is alászállani, s elvégre is összeom­lik ; a protestáns egyháznak éltető lelke, s eletének legbizto­sabb forr asa az iskolákban rejlik, ha az egyház ezen lel­ket, ezen forrást elhanyagolja, táplálni s felfrissíteni nem igyekezik, nem akarja : maga magának sírját készítgeti, maga magát elébb utóbb eltemeti; mind ezen elvitázhatat­lan igazságoknak mély érzetével, szomorúan belátva a gyiilés azt, hogy a mi egyházunkat is épen a legveszélye­sebb helyen fundamentomában érte a romlás, tudniillik az egykor virágzott m.-túri gymnasialis iskola, ez a magyar protestantismusnak az alföldön egyik legrégibb, s legerő­sebb gyökere elsenyedt, mert anyagi tehetlenség miatt, a magas kormány által kiadott tanterv szerint nem szervez­hettük, mint magán iskolát pedig a régi alapon és módon fentartani az akkori idő cs körülmények közt lehetséges­nek nem láttuk, egyházi felsőbbjeink pedig az idő s körülmények miatt bennünket ez irányban csak egy biz­tató vagy tanácsadó szóval is segíteni nem érkeztek; ezen magára hagyatott állapotjában, szorongató anyagi körül­ményei közt, kézzelfoghatólag érezvén már is a gyűlés az iskola alásülyedésénck káros voltát, szomorúan nézvén a nép szomorúbb jövőnek elébe, tudván, hogy iskola hiányá­ban kivész ez öltőbeli emberekkel közüle az értelmiség, s nem lesz, ki közügyeibe belelátni, beleszólani tudna, s nem ok nélkül aggódva, hogy ha a m.-túri iskola vidéki szinte haldokló testvéreivel örökre elalszik : a már is üresedni kezdő debreceni főiskola is üresen marad, s megritkulnak „az Urnák szive szerint való pásztorok, kik legeltetnék és őriznék íijainkat tudománynyal és értelclemmel." Mindezeket komolyan s higgadtan fontolóra vévén a gyűlés, közakarattal elhatározta, hogy az üresedésben lévő egyik lelkészi hivatal helyébe, ahhoz kötött stolarén kiviil, 40 köböl buza, 40 köböl árpa, 200 pírt, 48 hold szántóföld s alkalmas lakból álló évi fizetés mellett, két papi hivatal állíttassék fel, és két lelkészi hivatal viselésére egyházilag feljogosított egyénnel töltessék be, oly módon, hogy a ren­des lelkészi foglalatosságokon kiviil, a tervezett iskola fel­sőbb osztátyaiban tanári tisztet is tartozzanak teljesíteni. Arról a gyűlés meg van győződve, hogy ezen ta­nítói kötelességet a papi teendők mellett túlterheltetés nél­kül cl lehet vinni; annyival is inkább, mivel a megválasz­tandó két egyén csak az egyik papi hivatal teendőit tarto­zik végezni. Hogy a rendes lelkészek egyszersmind tanárok is le­gyenek, ez a prot. külföldön szokásban van , közelebb Er­délyben a kolosvári prot. főiskolára mutatunk, s ha a lelki­pásztor akadémiai működése üdvös, a gymnasiumi is csak kívánatos lehet. Az által már, hogy a lelkész egyszersmind tanítói kötelességet is végez, ugy van meggyőződve gyűlésünk, hogy a lelkész tekintélye nem szenved, sőt reá oly dicső­ség hárúl, melyet a világ neki másképen alig adhat. — A múlt nyáron a kisújszállási ref. egyház néhány évvel ez előtt elhunyt lelkészének a nagyemlékezctü néh. Dorka 11 y é s n c k oszlopot állított, azért mert a kebelbeli népis kola s gymnasium körül utasító s a tanításba tettleg befo­lyó eredménydús működése által magának halhatatlan ér­demeket szerzett. E derék lelkipásztor fölébe állított oszlop által, ugy hisszük, a valódi lelkészi tekintély szerzsének egyik utja a legbiztosabban ki van jelölve. Legfontosabb ok pedig, mely egyházi népgyülésün­ket azon határozatra vitte, hogy papjainak számát szapo­rítván, két papi állomáshoz tanári teendőket is csatoljon, ez : mindnyájan tudjuk, érezzük, hogy protest. fogalom szerint, egyház és iskola egy, ez egység szóban, elvben köz­tünk hirdettetik, mi ez egységet az életben tényleg akar­juk kifejezni, valósággal előállítaui, s tehetjük e ezt más­ként, mintha a lelkészi és tanári hivatal egy ember erejé­hez mérsésékelt teendőit épen egy személyben elválhatat­lanul egyesítjük. Nem lehet nem látni, hogy az egyház és iskola ná­lunk egymástól válni kezd, a kettő közt nyilás, hézag tá madt, ezt el kell enyésztetni, ugy hogy az iskolának a tem­plomtól elhajló falát egy erős kapocscsal visszarántsuk, ily kapocs a mi tervezett lelkésztanári hivatalunk. E terv alapján, a m. kormány s az egyházi felsőség pártfogása folytán, Isten segedelmével, oda növi ki magát a m.-túri iskola, hogy legalább mint nyilvános algymna sium, az egyháznak és hazának értelmes és hasznos pol­gárokat nevelő intézetül szolgáland; holott másképen, mit a fösvény seggeli rágalmazás megelőzése tekintetéből itt helyén lát a gyiilés feltárni, a mostoha idők viszontagsága, s a népre nehezült örökváltsági és más köztartozásokkal túlterhelt anyagi tehetetlenség miatt az iskola felebb eme­lésének megkezdését reményleni nem lehet, minélfogva most, és még elég idején az elenyészett iskolának a fentírt módoni uj életre hozását megkezdeni annyival inkább elha­tározott akarata a gyűlésnek, mert ekképen nemcsak hogy nem lesz kénytelen a megürült egyik lelkészi állomást ke­belében megszüntetni, vagy legalább betöltését boldogabb időkre halasztani, hanem azt az egy helyett, két, az egy­ház íündamentomának felépítésében s fentartásában a hit­! felek lelki jólétének előmozdításában, minden tekintetben í munkás papi egyénnel töltheti be. Hogy pedig iskolánk minél inkább felvirágozzék, a nt. tractus és főt. superintendentia felkéretni határoztatott, hogy ekként felebbemelendö iskoláinkat, mely életrevaló­ságát századokon bebizonyította, mint tractuale gymnasiu­mot előmozdítani s pártfogolni kegyeskedjenek. — Hogy pedig jó tehetségű, szegényebb sorsú, ugy helybeli, mint más községi gyermekeknek is alkalom nyújtassék a tanul hatásra, megbízta s felhatalmazta a gyűlés a presbyteriu­mot az alurnneumnak belátása szerinti vissza- és felállí­j tására. Ezek után nt. Győri Lajos ur, mint a felolvasott egyházkerületi végzés értelmében tractualis megbízott, | nyilvánitá : hogy ö, bár a főt. e. kerületi gyűlés végzése ! foganatosítása feletti ellenörködésre van kiküldve, mind­azonáltal a nagy többségnek e célszerű és üdvös intézke­dését gátolni magát jogosítottnak nem érzi, de azt a főt. e. kerületre felterjesztetni kéri, mely nyilatkozat, kéréséhez képest, jegyzőkönyvbe vitetett. Egyébiránt a gyűlés fentebbi megfontolt határozatát egyházfelsőbbségi jóváhagyásig végrehajtani nem kíván­ván, s az egyének megválasztását választási joga fentar­tása mellett addig elhalasztván, jelen, az egyház és iskola felvirágoztatására célzó intézkedését, a főt. e. kerületre jó­váhagyás végett felterjeszteni elhatározta. Végre, hogy a nagyszámú népgyűlést nem a zavar j gás, rontás, bontás, veszélyes ujjitás dühe hajtotta, hanem a csendes, józan egyházi öntudat vezette, egy eset eléggé mutatja. Egy presbyteraz összegyűlt népet felszólítja, hogy ha a népnek a presbyteriumhoz bizodalma nincs, válasszon más presbyteriumot. A nép a vének tanácsát — eddigi fá­radozásait megköszönve, — a buzgóság és bizodalom sza­vával felzúgva ; kéri, hogy minden rázkodástól őrizkedvén, erejét főleg oda fordítsa, hogy legyen az ő fiaiknak isko­lájok, a minémüt reájok az ősapák hagytak. Bizony a népnek ezen zúgása a szentlélek zendülése vala, mely lcszált a gyülekezetre, mert „valának mind­nyájan egyenlő akarattal." Egy presbyter. KÜLFÖLD. Válasz „a báseli egyetem jelen állása" című köz leményem ellen a prot. egyházi lap m. évi 46. sz. megjelent „néhány szóra." Darab ideig gondolkoztam , feleljek e, fentirt közle­ményem ellen Baltigh Frigyes hallei theologustól a prot,

Next

/
Oldalképek
Tartalom