Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-01-01 / 1. szám

nézeteit a körül, miként vélné azokat legszerencsésebben legyözhetöknek. Mindenek előtt kivánná A törvények tiszteletének helyreállíttatásáO Mert ugy mond: „hol a törvény nem tiszteltetik, ott nehéz kormányozni , ott meg kell bomolni a jó rendnek, ott nem a szabadság, hanem a szabadosság uralkodik. Jaj pedig azon ugy polgári — mennyivel inkább keresztyén erkölcsi, de még mindeneknél inkább egy önkormányzattal, törvényhozói hatalommal biró s így szabad keresztyén erkölcsi társaságnak, minő ev. egyházunk, a melynek kebelében, ha bár csak egyesek is „a szabadsággal az erőtlenek megbotránkozására vissza élni," s a törvény tiszteletén magokat túltenni merészlik; vagy hol a felügyelő testület nem bir elég erélylyel a túlhágókat rögtön meg is zabolázni: ezen tiszteletlenség ragályként fog tovább harapódzni, s annak nemcsak a bűnös adja meg az árát, a mennyiben a szabadsággali visszaélés által épen ő maga „kötelezi le magát a szolgálatnak igájával," hanem azon társaság is, mely ezt eltűri és eltűrni kénytelen, csak hamar elveszti a közbecsülést, sőt létét, életét is kockáztatja." így indokolván a törvények iránti tiszteletnek szükségességét, örömét fejezé ki nagy a többség törvények iránt tanúsított tiszteletének jelenségei felett, — a dacolókra pedig a törvények egész szigorának alkalmazását ajánlá. — Ohajtá továbbá A pénzügyek rendbehozatalát, oly formán, hogy minden hátramaradások behajtassanak; az évenkénti járandóságok pedig nemcsak hiány nélkül, hanem kellő időben is fizettessenek be. Utóbb Reményét fejezé ki a felett, hogy majd azon feszültség is lassanként meg fog szíinni, mely a f. t. egyházkerület és esperességünk között, sz.-lőrinci altanodánknak a kerületi iskolai pénztárból való aránylagos nem részcsíttetése miatt keletkezett. Mert ugy van meggyőződve, hogy a f. t. egyházkerület, miután egy altanodának szükséges segét, ezen az egész kerület népességének majd negyedrészét magában foglaló s a soproni főtanodától oly távol eső egyházmegyében, mely jelenleg is 60-nál több fiait járatja algymnasiumokba, — rég elismerte; sőt annak mi nél előbbi felállítására buzdított is, most midőn az fenáll, átlátandja, hogy sem a méltányossággal, sem az osztó igazsággal nem egyezne meg, ha egyházmegyénket továbbra is kötelezné az általunk csak részben használt soproni főtanoda javára reánk kivetett évenkénti 1500 pfrt adónak viselésére ; átlátandja, hogy a mit kérünk, nem kegyelemalamizsna, hanem a közerővel beszerzett vagyonból bennünket teljes joggal illető osztályrész: ugyanazért altanodánkat, vagy mint másodszülöttét a keresztyén cgyházias közösség elvénél fogva, egészen szárnyai alá veendi, vagy a többi egyházkerületekben fenálló gyakorlat szerint, a közös vagyonból, a néki járó részt kiadandja. Végül, az esperesség bizodalmát jövőre is kikérve, magát annak becses hajlamiba ajánlá: mire a gyűlés egyhangú szives éljennel válaszolt. Ekkor felállott a gyönki gyülekezetnek érdemes képviselője, s szerencsésnek vallván gyülekezetét, mivel az uj esperes urnák beiktatása az ő kebelében történhetett, egyszersmind ahhoz, mint olyanhoz, ki ugyanezen gyülekezet kebelében született, neveltetett s kit hozzá számtalan édes emlékek kötnek, rövid üdvözlő beszédet tartott; mi is mint a szinletlen testvéri szeretetnek, s tiszteletteljes kegyeletnek kifolyása, közhelyesléssel fogadtatván: újra alkalmat nyújtott a nt. urnák megéljenzésére. Az ezen beiktatási ünnepély után folytatott gyűlésből, még kettőt vélek e helyen megemlítendőnek. 1. Minekutána tek. Fördős Lajos ur, meg nem változtatható körülményei által akadályoztatva, a felügyelőséget el nem fogadhatta: addig, míg ezen díszes hivatalt, az esperességnek betölthetni sikerülend — annak fontos teendőit, a gyűlés közkívánatának hódolva, tek. Fördős István ur szíveskedett ideiglenesen magára vállalni. 2. A f. t. egyházkerület példáját követve, melyben a soproni főtanoda esperességet alkot, a sz.-lőrinci tanári kar is ezen egyházmegyében azon jogokkal ruháztatott fel, melyekkel minden egyes egyházközség bir. Majos, dec. 17. 1858. S c h 1 e i n i n g Károly, esp. főjegyző. _ — Mező-Túron, 1858. november 14-én, nt. Gyikó | János rendes lelkész ur elnöklete alatt, M.-Túr járási cs. kir. szolgabíró tek. Kermcszky Gusztáv ur, mint országfejedelmi biztos és nt. Győri Lajos egyházmegyei jegyző ur, mint tractualis megbízott jelenlétében a helv. hitvallású m.-tűri egyházban tartatott népgyűlés. Az elnöklelkész gyűlést megnyitó rövid velős besző dében a békesség, egyetértés s szeretet meleg szavaival a I számosan megjelent hitfeleket a komoly s higgadt tanácskozásra felhiván, s a gyűlés tárgyát, mely az ürességben lévő egyik rendes lelkészi hivatalnak a főtiszteiéül egyházkerületi gyűlés végzéséhez képest alkalmas egyénnek betöltése, előadván, felolvastatott a m.-túri egyház 1858. apr. 18-án tartott presbyterialis gyűlése jegyzőkönyvének | 41. sz. a. kivonata, melyben a heves nagykunsági nt. egy i házmegye T.-Koffon 1858. apr. 7-én tartott közgyűlésének 11-ik sz. alatti túri papválasztásra vonatkozó határozatát a főtiszt, egyh. ker. gyűlésre felebbezvén, papválasztás körüli eljárását több pontokban előadott okok miatt megerősíttetni kérte, felolvastatott a helv. hitv. tiszántúli főt. egyházkerületnek Debrecenben 1858. aug. 11. s több napjain tartott gyűlésének a m.-túri lelkész választást érdeklő 50. sz. a. végzése, mely az egyházmegyének uj lelkész válasz tását elrendelő végzését helyben hagyja, oly módosítással, hogy a 24 tagból álló presbyteríumhoz a nép által utcánként vagy tizedenként választandó 76 képviselő járuljon, hogy így a választó testület száz tagból állóra egészítessék. Ezután, mielőtt a felolvasott egyházkerületi végzés értelmében a lelkészválasztás módja tárgyaltatott volna, felolvastatott Szabó András polgármester ur s több köztiszteletben álló egyének által, a papválasztásnak az alászállott m.-túri iskola felebbemelésével történendő eliu tézésére nézve, a népgyűléshez intézet előterjesztés, mely szerint illetők a m.-túri egykor virágzott, de elenyészett gymnasialis iskola felett mély fájdalmukat, egyszersmind az összes nép közös fájdalmát kijelentvén; az egyház súlyos anyagi állapota és a protestanstisnius jelen helyzetéből merített indokoknál fogva, javaslatba hozzák : hogy a megürült lelkészi hivatal betöltésével a helybeli egyház és iskola felvirágozhatási alapja vettessék meg , oly módon, hogy az ürességben lévő egyik lelkészi hivatallal egybekapcsolt fizetést megpótolva, 80 köböl élet, 200 pft. 48 hold föld s alkalmas lakból álló évi fizetéssel, az egy lelkészi állomás helyett, két papi hivatal állíttassék fel, és azt két, a lelkészi hivatal viselésére egyházilag feljogosított j egyénnel töltsük be, ugy hogy azok mint az egyház rendes lelkészei, a szokásos templomi, s más papi szolgálatokon kiviil, a célba vett iskola felsőbb osztályai közül egyetegyet mint tanárok vezessenek. Mindezeknek felolvasása után elnökileg felhivatván a gyűlés, elsőben is az egyházkerületi gyűlés végzése értei mében, a lelkészválasztó gyűlési tagok megválasztására, s azután az indítvány tárgyalására: A gyűlés köszönetét fejezte ki a presbyteriumnak azért, hogy ez alkalommal a hitfeleket óhajtásuk szerint tömegesen gyűlésbe hívni jónak látta, egyszersmind tisz telettel kijelentette, hogy a papválasztásba személyesen kiván belefolyni, azért, mert az utcánként vagy tizedenként való megválasztása a képviselőknek, a mellett, hogy idővesztegetéssel jár, célszerűtlen is, mivel a közkívánatnak nem felel meg. A mi pedig a felolvasott indítványt illeti : azt az előterjesztésben foglalt indokok alapján, a gyűlés egyhangúlag elfogadja, s magáévá teszi, minek folytán : miután ugy van meggyőződve a gyűlés, hogy az egyház épületének fundamentoma az iskola, valamint iskolák nélkül a protes