Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-04-08 / 14. szám

délyért, a pesti theologiai tanintézet felállítására nézve, 1854. oktob. 12.; — ugyancsak ily tartalmú folyamodványt Török Páltól 1855. jun. 26.; s a cs. k. oktatásügyi magas ministerium ez ügybeni engedélyét 1855. jun.29. stb. stb.— Mindezek , valamint több ezekhez hasonló nagyérdekü okmányok , s a szakaszok folytán is közlött számos nagyfontosságú adatok kiemelik a Korrajzokat a mulandó-becsü röpiratok sorából, s egyházi ujabb történelmünk nem csekélybecsü adattárává s forrásgyűjteményévé teszik, melyet az illetők az egyházi történelemre nézve haszonnal forgathatnak. — Azonban a Függelékben, a 27—35. lapokon, az egyházkerületi tanácskozmánynak, az autonomia ügyében Ő cs. k. Felségéhez 1851-ben intézett folyamodványénak csak töredékeit találom. Egyébiránt ex ungve leonem! A közlött töredékek is elég bizonyságot s kezességet szolgáltatnak, a nevezett tanácskozmány és különösen a fogalmazó egyházszervezeti igen józan s helyes elveiről. Általában az egész mü szabatos, férfias és szellemdús nyelven, és sok főbb pontokon a tiszta keresztyéni szeretet hangján van Írva. A kiállítás csinos; sajtóhiba minél kevesebb. Mint — habár némi részben is — megrovandó irói hibát íel kell említenem a gyakori ismétléseket, melyek bizonnyal fel fognak tűnni minden figyelmes olvasó előtt: de a melyeket az ügy természete, a könyv szerkezete, akecsk. e. tanács ismételt vádjaira ismételt felelet szüksége, menthetnek némi részben. — (Vége következik.) Révész Imre. » CJ Felelet az „Egy kérdéses házassági ügyben" felhívásra. (') I. Hogy a polg. tör. 75-ik §-sa ezen szavai: „a beleegyezés ünnepélyes kijelentésének" sat. félre magyaráztatnak, vagyis nem mindenki által egy értelemben vétetnek : ennek oka maga a törvény kifejezése, mely nincs értelmesen adva, vagyis ezen consummatum matrimoniumot rejtő szó : esketés, esküvő , megesketés — copida — mely a házasságot megköti, egybekelést megerősíti, és igy az egész tényt befejezi, a „beleegyezés" szóval van felcserélve, mely egy oly tény kezdetét jelenti, mit véghez vinni akarunk. Nem csoda tehát, ha Tomka János ur, néhány társaival ezen §-ust — szerintem — helytelenül értelmezi, miután maga Szokolai ur a „polg. törv." magyarázója is ezeket mondja: (2

) „A házasságkötés második lényeges szertartása a megegyezés ünnepélyes nyilvánítása. — Két lényeges kellék van itt, t. i. a két tanú, és a rendes lelkész.... A törvény előtte — házasságkötés előtt ? — csak a nyilatkozatot rendeli tétetni — az öszszeadásról, eskettetésröl hallgatván." Epen azért, mert az „esketésröl", mint a házasságkötés — consummatum matrimonium — harmadik lényeges kellékéről hallgat a polg. törv.: hiszem én H-or. Hogy a „beleegyezés" alatt „esketést" — copula — kell érteni, és pedig következő okoknál fogva: 1. Minden házasság megkötéséhez és befejezéséhez három — s nem kettő, mint fennen olvastuk — lényeges kellékek kívántatnak meg, u. m. a) A beleegyezés (3

), mely a kézfogás, eljegyzés, vagy összeadás alkalmával, személyesen — vagy biztos felhatalmazottjaik által — a pap előtt, két tanú jelenlétében történik, vagy legalább törvény parancsa szerint történnie kellene. Es mégis elhanya(') Prot. lap 11. szám 271 1. 0) Az uj austriai polgári törvénykönyv magyarázata 134-ik lap. (3

) II. József házass. rend. 29-ik §-a. golják ezt. némely — főleg magasb állású — hallgatók, vagy tán maguk a papok sem kívánják mindenütt! — mit pedig okvetlen meg kellene kívánni, nemcsak azért, mert a fenebbi törvény parancsolja, hanem azon nagy fontosságú okért is, a miért rendeli t. i. hogy a pap személyesen meggyőződhessék arról: váljon a jegyesek nem erőszak, kényszer , vagy rábeszélés által lépnek-e a házasságra? mire a jegyesek megjelenése szükséges, hogy beleegyezésüket ünnepélyesen kijelenthessék a két tanú megjelenése azért szükséges, hogy a szülök, gyámok , jegyesek beleegyezésüket nyilvánitsák ; mind a két félnek együtti megjelenése pedig azért szükséges , hogy a kor , vallás , í-okonság , s más egyéb akadályok (4

), a pap előtt •— ki mind ezeket, főleg nagyobb egyházakban, nem ismeri s nem tudhatja — nyilván valók legyenek, hogy a jegyeseket kihirdethesse. E beleegyezés kijelentése még egyszer szükségeltetik , az oltár mellett, az esketés előtt, mi az által történik, ha a jegyesek az agendában is megirt kérdésekre igennel felelnek. Es ez utolsó beleegyezést, melylyel az esketés egy egészet teszen, értette a 75. §. is. — Ezen másodszori beleegyezés kijelentése, nem csak azért szükséges, mert a hirdetés és esketési idő közt, több akadályzó körülmény adhatta magát elé, hanem azért is, mert nálunk az eljegyzés, nem bir házasságrai kötés kényszerével (5

). A házasságkötéshez megkívántató lényeges kellék: b) A háromszori kihirdetés s ez alóli törv. felmentés (c

). c) A tanuk előtt történendő esketés — copulatio (7

). Már mivel ezen H. József házas. rend. sem a polg. törv., sem másk. k„ rend. nem semmité meg, és igy máig is érvényben maradtak: következik, hogy a befejezett házasság e harmadik s legfőbb lényeges kelléke, az esketés megkívántatik. Ám de a polg. törv. nem tesz említést — vagyis Szokolaiként hallgat róla; következik másodszor, hogy a 75. §-ban kitett „beleegyezés" alatt „esketést", s az ezt megelőző „igent", mely amazzal összefüggésben van, s az esketéssel egy egészet, vagy befejezett tényt jelent, kellessék érteni. 2. Ide mutatnak a 75-ket követő §§-sok általános értelmei is, hol az „esketés és beleegyezés" helyett, ezen szavak olvashatók : „házasságrai lépés , házasságkötés , összeadás , egybekelés, összekelés;" főleg pedig a 80. §-us ezen parancsa: „hogy a házassági könyvbé, a név — kor — lak — nap — melyen a házasság köttetett, végre azon lelkész neve is, ki előtt a beleegyezés ünnepélyesen kijelentetett, világosan kiteendők" , elég érthetően x mutatja, hogy beegyezés alatt esketést kell értenünk; mert az esketés anyakönyvébe, csakis az esketést irjuk be, és soha semmiféle mái beleegyezést! 3. Igy érti azt a prot. tudósok legnagyobb része, igy ir Beöthy Zsigmond ur is (s

) : „A beleegyezés nyilvánítása vagyis a házassági eskü letétele, mindig egyházi személy, azaz lelkész előtt történik, és pedig rendesen két tanú jelenlétében, milyenek például a kétjegyes násznagyai. III. De végre értette legyen bár a 75. §. az egyiket, vagy másikat, annyi bizonyos: 1. Hogy mind az eljegyzés, mind az esketésnél, szükséges a) a beleegyezés, b) a két tanú; 2. Hogy a hirdetés és esketés, vagyis a fennen említett két beleegyezés közt, még egy harmadiknak kijelentése végett is, felhívni a jegyeseket nem szükséges. Kiskőrösön, marc. 22-én 1858. B1 á z y L a j o s, ev. pap. (4

) Lásd 1844-ben általam kiadott ^Egyházi törvény" 38 s köv. lapjait. (5

) II. Józs. h. r. 1. 2. 3. sz. (6

) Ugyanott 31. és 33. §. C) Ugyanott 35. §. (8

) Az ev. házasságügyi új törvények gyakorlati magyarázata, 21. lap. Teljes példányok még mindig kaphatók. Segédszerkesztők: Dr. Székács J. és Török P. Felelős szerkesztő s kiadó : Dr. Ballagj Mór.