Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-04-15 / 15. szám

Első évfolyam. 15. szám. Pest, április 15-én 1858. PROTESTÁNS # ELŐFIZETÉSI DÍJ: HIRDETÉSEK DIJA : Helyben, házhozhordással félévre 3 fr. 15, egész évre 6 fr. 30 kr. 4 hasábos petit sor többszöri be-Vidéken, postán szétküldéssel félévre 3 fr. 30, egész évre 7 fr. p. p. 1 a a s sorja' e ^Sz e ~ Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Bélyegdíj külön 15 p. kr. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ-HIVATAL: Lövészutca 10. szám 1. emelet. A némethoni evang. egyházi nagy értekezlet az austriai cs. birodalomban lévő evang. egyház községeihez. I. Üdvözletünk, s áldáskivánatunk. Kegyelem néktek és békeség az Atyaistentől és a mi urunk Jézus Krisztustól, ki adta ö magát a mi bűneinkért, bogy ki mentene minket a jelenvaló gonosz világból, az Istennek és a mi atyánknak akaratja szerint, kinek légyen dicsőség mind örö­kön örökké. Amen. A szent apostol ezen üdvözletével (Gal. 1. 3—5) nyujtunk felétek őszintén testvéri kezet, kedves hitsorsosaink! — bogy tanúsítsuk előttetek, mily benső részvéttel emlékezünk meg ^előletek, s mily forrón kívánjuk néktek, hogy nemcsak a testi­ekben legyen mindnyájatoknak jól dolgotok — hanem legfó­képen, hogy az égi áldás forrásai csergedezzenek gazdagon köztetek, — azon áldás forrásai, melyek vajha minden vidékre csergedezzenek, az Ur szent helyéből Isten igéjének örök és egye­dül idvezítő igazságaiban, —• evangyeliomi egyházunknak szel­lemdús istentiszteletében. — és az azzal való kétkedés nélküli szives társalgásban, ki mindnyájunknak atyánk akar lenni, — és nekünk testvérünk és vigasztalónk. Hol az üdv és világosság ezen forrásai csergedeznek: ott öröm, békeség, testvérszeretet van, — ott van valódi szabadság, miveltség és humanitas, ott mindennemű jóllét és szerencse; — hol ez hitetlenség vagy ba­bona által elfojtatott, — ott a szív, a házhely és az ország pusztává, sőt temetőhelylyé lesz. De hogy az életforrások vigan buzogjanak s mellettök életvirágokkal s égi gyümölcsökkel kel­lemetes fák viruljanak: annak áldott eszközlöje a szentek egyessége, melyben az egyház különböző tagjai egymást lel­ki kéznyujtással fogadják.—Mint a magánosan égő parázs csakha­mar elalszik; de több parázs együtt szép lángra gyulád, igy emel­kednek több egyesült keresztyén hívekből, szebben mint az elkiilönzöttekbol szent szeretet lángjai az ég felé.Ezért óhajtunk mi ti veletek is szent társaságban lenni a hit egységében és test­véri szeretetben; s óhajtjuk,hogy titeket is több részvéttel visel­tetni lássunk a mi német-hazánk újonnan felébredt vallás­életéhez. II. Közlemények a Némethonban újonnan felébredt keresztyéni élet, és az országos egyház-értekezlet felöl. Fájdalom, igen sokáig hideg közönyösség uralkodott mi közöttünk azon őseinkről reánk szállott legbecsesebb örökség, az Isten emberré lételét, a Jézus Krisztusban történt megengesztel­tetést s megigazíttatást és az egyedül csak a Szentlélek által adatható vallásos, életerőket illető legszentebb hit-elveink iránt. Albölcseség, s az égtől elpártolt, léha világszellem megigézte i sok tudósainkat, költőinket és mivelteinket, és sokáig a jobb to­nushoz látszott tartozni az, hogy az írás nagyszerű üdvtanaiból keveset vagy semmit se tudjon az ember s Krisztust csupán erkölcs­tanítóvá egyszerűsítse. Komoly tapasztalatok meggyőztek bennün­ket a felől, hogy hit nélkül az erkölcstan nem erkölcsies, az ál­lamtan nem államszerü, az emberképzés, nem embereszmé­nyi, a nevelés nem nevelt, az egyház nem egyházias, hogy a csupán külső keresztyénség nem tesz keresztyénivé, mert igaz hitben való lelki élet nélkül az ifjúság elfajul, a gazdag szegény -nyé, a szegény vakmerővé s lázongóvá lesz, ugy hogy min­den állambölcseség dacára, a fegyenc-, a lelenc-, a szegény-, a beteg-intézetek és tébolydák inkább inkább tellenek, és fenye­l gető zivatarfelhők szomorú jövőt hirdetnek. E tapasztalatok által az egyház, s majd nem sokára a tu­domány-s állam-ápolói és kezelői is az apostolok és próféták hitét ujolag becsülni tanulták — uj életlehellet támadt Némethon vidé­kein, — és a hitetlenség fövényében elaszott sok holttetemek uj életre támadtak. Igaz hogy a földhözragadtságnak halál-álmát még most is sokan aluszszák, s főként a forgalom, kereskedés, ipar különben örvendetes emelkedése sok lelket arany s ezüst bilincsbe vert, mely miatt égfelé nem emelkedhetnek.De minél nagyobb a be­folyás, melyet a német tudomány a legfontosb életviszonyokra gyakorol annál örvendeztetőbb azon tény, miszerint a theologiai tanárok legnagyobb része most is azon hitet vallja, mely által a mi reformátiónk uj időszakot állított elő ; hogy a rationalismust a mi tudósaink és magok a bölcsészek is ugy jelelik mint a tudomány- • nak már legyőzött álláspontját, s hogy a mi községeinkben a templomok ott legtömöttebbek, hol az Isten szent igéje tisztán és hatályosan hirdettetik. Iskolai és templomi szószékekből, tu­dományos szószékekből, tudományos könyvekből és folyóira­tokból és egyházi hatóságaink tanácstermeiből uj életfolyamok csergedeznek, melyek által sok sivatag szívek felfrissülnek s ujolag Isten virágzó kertjeivé élesztetnek ; mindenfelé emelked­tek jótékony intézetek s kegyes egyesületek, melyek által az élő Isten igéje, a nép minden rétegei közé a legkülönfélébb csa­tornákon vezettetik el, s az elhagyatott megmentése, az ifjúság I növelése, s a rosz befolyások elhárítása céloztatik. Még a mesz­sze pogány világba is be vannak vezetve, az élet vizének csator­nái, számos téritőtársulatok teljesítik az egyháznak ezen sokáig feledés alatt volt kötelességét,— Isten nagy műveit hirdetni min­den népeknek. A mi egyház-értekezletünk is egy örvendetes életjelenség. A mult évtized végén felmerült nyugtalankodó mozgalmak oly sok hibáit hozták napfényre a mi népéletünknek mind magasb mind alanti körben, hogy világosan bebizonyíttatott,mennyire szükséges összetett erővel oda munkálni, hogy előkelők és alacsony sorsuak, gazdagok és szegények, tudósok és tudatlanok között, a valódi erkölcsiség alapjai Krisztusba vetett élő hit által ujolag megszi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom