Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-02-11 / 6. szám

alólirott a nevezett folyóirat 7. kötet 557. s kövt. lapjain — közölve elébb őseink határzatát, kelt Pesten 1735 , a mikor t. i. az inspectori hivatalt azon oknál fogva állapították meg: eum post Deum nulla alia via pateat ad SS. Mttem— azzal rekeszté be véleményét: concordia res parvae etc. s igy megtartandónak indítványozá ott, a hol az egyházak ragaszkodnak hozzá: a kettős elnökséget! Forinulázást kivan Sz. J. nr, mert hogy eléggé vitattuk a kérdést! Hol s mikor?*) avagy nincsenek-e sokan atyafiaink között, a kik az inspectori kérdést még most is dogmaticus kérdésnek vélik lenni ? S hogy nincs eléggé megvitatva, hogy szükséges elébb tisztába jönnünk azzal, miként a higgadt véleménycsere által: élét veszítse s ne váljék azzá, mivé „az ördög" láttatni kívánja,—• ezért vegyük azt elé ugy a mint az történetesen a b -csabai egyházban prakticus phasisokon keresztül mente napokban. Ezen egyházban, mint áltálján a békésmegyei egyházakban , keletkeztük, s igy a nmlt század elejétől fogvanem léteztek inspectorok! 1887 óta a b.-csabai egyházban — különösen a superint. visitatió után — választatott annak St. J. ur, a ki is ezen hivatalát — különösen az akkori feudális viszonyoknál fogva •— egész 1853-mig hatásosan viselte. Távoztával, a helybeli presbyterium elhatározá, hogy inspector nem kell! S folytak dolgaink a presbyterium buzgalmától segíttetve, egyedül a lelkészek évenkint felváltott elnökletük alatt, egész 1856-ig. Egy uj paplak és iskola fölépültek, — az egyház vagyona uj fekvőségekkel öregbittetett, —- egy virágzó, felsőbb fi- és leány-intézet keletkezett, — egy fölállítandó real-iskola terve, egy építendő templom, paplak, nemcsak elvben elfogadtattak ; de az ezen célokrai pénzalap is megszavaztatott; a lelkes város elöljárói 40,000 pfrtnyi öszveget fölajánlottak , a buzgó hívek kétszeres egyházi adót vállaltak. —• A m. kormány szervezési ajánlata kézen forgott. A három évig folytatott elnökölés közben, lehetetlen volt kikerülni: hogy egyik vagy másik presbyter kellemetlenül ne érintessék — rendre utasítás, kiküldetések közben stb. Mi tagadás benne: némelyek különös viszketegből, folyamodást készítettek, melyben az inspectori hivatal visszaállítását kérték. —• A gyűlés beleegyezett, de az 1848 előtt és az 1853 után különbséget találván , a többség: a választandó inspectornak utasitás készítését határozta. Ez egy vegyes küldöttség által, elébe terjesztetett a gyűlésnek és elfogadtatott, nem csekély vajúdás, izgatottság nélkül; miután voltak, a kik „urat" akartak s olyant: a ki parancsolhasson; inig mások •—• a többség — állították: hogyha van az inspectornak hatalma, legyenek kötelességei is, nem lévén „a pápa sem: supra concilium," s igy az inspectornak is kell: hogy a presbyterium alatt, ne pedig fölötte álljon. — Megkínáltattak a díszes hivatallal, a szavazatok többsége szerint, két érdemteljes presbyter urak. Egyike sem vállalta ; niignem a harmadik jelölt késznek nyilatkozott elfogadására, de azon föltétellel: hogy minden utasitás nélkül, vagyis a régi alakban, lehessen azzá. A presbyterium azon része, mely az utasítás mellett volt, megunva a terméketlen vitatkozást, átengedé a tért azoknak, kik az inspectoratust „mint hajdan* türelmetlenül sürgették, •— és lett inspector, utasítás nélkül, mi is a gytilés végzése alakjában tudtára adatni határoztatott az illetőnek. Multak hetek. Mig: tegnap — az isteni tisztelet előtt — az uj inspector, az egyház gondnokának irja: „miután a mult presbyt. gyűlésben az egyház inspectorául elválasztattam, tudassa a lelkész urakkal, hogy a jövő csütörtökön 10 órára beigtatásomra szolgáló presbyt. gyűlést hirdessenek." Ennyi a tény. S most már valljuk meg, nem szükséges-e, hogy a formulázások e 1 ö tt is, megvitatandó az ügy; — mert ha tájékozva lennénk: lehetetlen, hogy ily eljárás követtessék bármeiy egyházban is. — Kifelejtette — látszik — a „merengések" irója e hármas „vagy" közül *) Megmondtam cikkemben. Sa. J. azon esetet, mely valamint a b.-csabai egyházban, ugy másutt is lehetséges és képzelhető: hogy bár sokan vannak az elnöki kellékekkel birok, épen ennél fogva nem asatjaK, nem kivánják közülök valamelyiket elnöknek. — Az elvet „hogy lehessen inspectort választani," mi is épségben tartatni óhajtjuk, ahoz ragaszkodunk; de nem akarhatjuk, hogy arra köteleztessünk ! Valamint át nem látjuk a 3-dik cikk szükségét, hogy t. i. e miatt az esperesség,- s illetőleg kerülethez miért kellene folyamodni? Az elv körüli közmegállapodds felöl nem kételkedünk ; mert meg vagyunk győződve, hogy mindnyájunk sokkal inkább szereti egyházát, mintsem hogy annak „lényegtelen" alakjai miatt, csak egy lelket is kívánna attól elidegeníteni. A munkafölosztás miatt, s mert „nem birunk felejteni," — meg: azon kegyelettől vezérelve, melylyel az | ősök érdemeiért, tisztelt vérük irányában elteltünk, végre hogy eloszlassunk minden legkisebb gyanút, mintha valami mást igényelnénk, mint Krisztus szolgálatában állani, méltóztassék elhinni, a cikkek l-ső s 2-ikába könnyebben s készebben egyezendtink, mintsem talán másutt hinni szeretik. Az ügy érdeme sokkal inkább rejlik ott s abban: a hol s miben azt a b.-csabai egyház értelmesbjei keresték, találták — s később — a körülmények miatt — elejtették, t. i. az utasításban! Tudjuk, hogy a fenálló régi kerületi éa esperességi inspectori utasításain kivül, az egyes tekintélyesb, különösen városi egyházak , külön, körülményeihez alkalmazott utasítások mellett választották felügyelőiket. Hogy ezek végkép elavultak, ki nem ismerné el, a ki azokat olvassa? Az említettem t. küldöttség által véleményezett utasítás eme következő : Utasítás a választandó egyházi felfigyelő száiuára. I. Általában. 1. Egyházi felügyelőül csak helyben lakó evangelikus egyén választható. 2. A felügyelő egyházias, vallásos és minden tekintetben evangyeliomi szellemű egyéniség legyen. 3. A felügyelő az egyház és az egyházi hivatalnokok közt mintegy közvetítő lévén, feladatához tartozandik a fölött őrködni: hogy az egyházi hivatalnokok tisztelete és becsülete se ö általa, se mások által csorbát ne szenvedjen. 4. A felügyelő mindég három évre választatik; azonban fontos okoknál fogva, minők például az egyházi ügyek éa vagyon hütelen kezelése, makacs ellenségeskedés a presbyteriummal s annak határozataival s nyilvánvaló botrányos élet stb., időközben is a presbyterium által elmozdítható. 5. A felügyelő az egész egyház színe előtt, hivatalos kötelességeire ünnepélyesen felesketendő. II. Különösen. Miután a felügyelő azért választatik, hogy az , ezen nagy egyházban amúgy is túlterhelt lelkészek az administrationalis és gazdasági ügyek vitelétől fölmentessenek , ennélfogva az eddig a lelkészek által vitt ilyetén terhek ezentúl a felügyelőro ruháztassanak át, névszerint: 1. Minden ujonan választott gondnoknak az egyház bárhol találtató ingó vagy ingatlan vagyonát leltár mellett ö resignálja, vagy a resignálást eszközölje. 2. A gondnoki száraadásokat ő vezeti, azokba a bevételt éá kiadást, a gondnok előterjesztése nyomán, lelkiismeretesen beigtatja; az év végén a bevételeket és kiadásokat az eddig divatozott cimek szerint különkülön kimutatja és a gondnok hivataloskodása megszűntekor az összes számadást egy e végett a rendes lelkészek elnöklete alatt összeülendő bizotttmáüynak, melyet a presbyterium választ, előterjeszteni köteles. 3. Az egyházi épületek feletti főfelügyelet őt illeti és ha vagy új építkezés létrehozása vagy a réginek költségesebb javítása szükségeltetik, azt a presbyteriumnak bejelentendi. 6. Bit.