Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1858-02-11 / 6. szám
4. Ha az egyház részéről administrationalis és külső gazdasági ügyekben levelezés, árlejtés s más efféle intézkedés szükséges, azt véghez vinni a gondnokkal egyetértve a felügyelő kötelessége. 5. A minden hónapban tartandó presbyteri gyűlés napját a lelkészekkel egyetértve meghatározandja és a gyiilést kihirdetendő 6. A közgyűléseken való elnöklet a lelkészeket illetvén, a presbyteri gyűléseken a lelkészekkel együtt ö elnököl. 7. A gyűlések határozatait foganatosítani és végrehajtani, felelősség terhe alatt köteles. 8. Rendkiviili szükség esetében a felügyelő egyetértve a gondnokkal az egyház részére 200 pftig kölcsönt, a presbyterium utólagos jóváhagyása reményében, eszközölhet. A felügyelőnek kötelessége Őrködni afölött, hogy az évenkint kivetett imposita az egyházi pénz- és magtárba rendesen befolyjon ; még pedig mindig november utolsó napjáig ugy, hogy ha valaki adóját ezen napig be nem fizeti, azt a felügyelő és gondnok be sem várván a presbyterium intézkedését, törvényes úton s felelősség terhe alatt, behajtani tartoznak. 10. Őrködik továbbá hogy: a) a magtárba semmiféle szemetes alj , hanem csak jól kiszemelt buza fogadtassék el: b) hogy az egyházi hivatalnokok a gondnok által évnegyedenkint rendesen fizettessenek. 11. Ha vagy a gondnok vagy a sáfárok kötelességeiknek eleget nem tennének, őket meginteni, s ha az nem használna, az ügyet a presbyteriumnak előterjeszteni a felügyelő tartozik. 12. Általában a felügyelő szoros kötelességének ismerje el, egyedül az egyház javát mindenben és mindenkor előmozdítani s azt minden kártól megóvni. 13. Ha a felügyelő a számadások elkészítése végett segédkezet kivánna, a presbyterium evvel hivatalnokai közül valamelyiket megbizandja. Rimler Károly, mint a küldöttségnek jegyzője. S mégis voltak 1- ször a kik tagadták, hogy ehhez föl vala jogosítva a gyűlés, hogy t. i. a helyi igényekhez mért utasítást adhasson; 2-szor voltak, a kik az ily utasítás mellett, az inspectori hivatal leacsonyittatására célzó szándékot kerestek! A második cikk szövege „ott, hol elnöki kellékekkel biró világi férfiak hiányzanak" eme pótlékkal kiegészítendő „vagy az egyház saját körülményeihez képest felügyelőt nem kiván, a lelkész maga elnököljön." *) Szeberényi Gusztáv, b.-csabai egyik ev. lelkész. Sopronyi karácsonest. Megbecsülhetlen dolog az, ha egy gyülekezetnek több lelkésze van s ezeknek mindenike egy egy tért választ magának, melyen kiváltképen öhajt híveinek testi és lelki javáért fáradozni. Igy mig Sopronyban Kolbenheyer és Pál fi mintegy nagyobb mérvben : Z cikk alkalmat ad még egyszer nyilvánítanunk , hogy a mennyire lehetséges , formulázzuk azon tárgyakat, melyek az egyházi szervezet részeit teszik s előbb utóbb határozat alá jövendenek. Ha arról lesz tzó, mily utasítás adandó a gyülekezeti felügyelőknek, Sz. G. formulája jó szolgálatot teend, s igen köszönetérdemlő munkát végezne mindenikünk, ki az egyéb utasításokat is igy formulázná. J a n e s ovics testvérünk például nagyon jól tenné, ha a jövendő lelkészek neveltetését illetőleg, formulázott szabályokat adna elő, kezdve ott, mikor valaki theologiai tanulmányokra szánja el magát, folytatva a theologiai pályán , egyetemi éveken , exameneken keresztül, — ide tudva azon időt is , melyet akar az egyetemi pálya előtt, akar annak utána a candidatus privát családokban mint nevelő stb. tölt (mi alatt folytonosan össze keli az egyház orgánumaival függnie) egész addig, mig lelkészi hivatalba lép. Csak azért gondoltam Jancsovics testvérünkre, minthogy legközelebb rokontárgyu cikket irt. Ha ily formulákkal zsebünkben és fejünkben jelenünk meg a határozathozatal helyén, könnyebben boldogulunk egymással. Sz. J. működnek az egyház és iskola ügyében, Wagner I. Fer. lelkész ur a szegényügyet karolta- fel fáradhatlan buzgalmának teljes erejével. 1853-ban lépett fel legelőször azon indítvány nyal, vajha a szegényebb tanuló gyermekek karácsonestve a hívek ajándékaiból megörvendeztessenek. Miben állottak az ajándékok akkor ? néhány ruhadarab, papiros, tollak, irón, volt az egész. Mert akkor még az eszmét csak néhányan forgatták leikökben s az még nem fogamzott meg a sokaságban. Hogyan állott az ügy az 1857-dik év karácsonestvén? 50 fiú és 50 leány kapott ajándékot s kiosztatott közöttök 24 fiöltöny, 23 nadrág, 4 mellény, 27 fiúing, 12 gatya, 50 pár saru, 9 sapka, 15 kendő, 2 nyakkendő, 46 gúnya,30 kabát, 2 kötény, 1 ruházat, 35 fejkető,40 lánying, 52 pár cipő, 3 pár felsaru, 50 pár harisnya, és 1 karmantyú. — Ne feledjük . sőt nagyon iól jegyezzük- meg hogy a sopronyi egyház 154 szegény gyermeket részeltet ingyenoktatásban s őket minden iskolai szerrel a község költségén látja- el. Az elv, mely szerint a részeltetés történt az, hogy a legszegényebbek közt a legderekabbak kapják a jutalmat. A kijelölést a tanitó urak tevék s néhányan a szegények, de rosz iskolajárók közöl egyenesen kitöröltettek a névsorból. A kiosztás a főgymnasium teremében történt d. u. négy órakor, hová a hivek nyomtatott jegyek által hivattak meg. Adott jelre, a tanítóiktól vezetett szegény tanítványok a mellékészobákból a terembe léptek, melynek közepén egy nagy karácsonyfa világított, süteménynyel és gyümölcscsel gazdagon megrakva, köröskörül pedig az ajándékok hevertek. Az ünnepélyt a férfikar éneke kezdte- meg az énekigazgató vezérlete alatt, utána Wagner lelkész ur a szószékre lépvén, vallásos áhítattal vezette be a könyörülő szeretet ezen ünnepét, mire a kiosztás következett stb. Hát a pénztár hogyan áll? Megjegyezzük hogy itt az ajándék nagy része ruha és egyéb darabokban f'oly be. De az utolsó évben 243-an voltak, kik egyenesen e célra adakoztak. Készpénzben begyült 347 ft. 42 kr. s azonkívül már előbb megvolt gazdálkodva és a takarékpénztárba betéve 33 ft. 21 kr. ugy hogy az évi jövedelem 381 ft. és 3 krt. tesz. Mivel azonban ebből csak 314 ft. 54 y2 kr. használtatott fel, a jövő évre maradt 66 ft. 8 % kr. — Oh ne gondoljuk, hogy ily tettek nem termik meg erkölcsi gyümölcsüket. A keresztyén közösség csudákat alkot s gyakran hazudtolja meg a világ okoskodását. Azt hinné a világ, hogy ily ajándékok által, a koldulási hajlam mozdíttatik elő, vagy azon tunya gondatlanság, mely mástól várja azt, mit magának kellene magáért tennie. Wagner uraz „Oedenburger Anzeigeblatt" 5 számában, — honnan ezen cikket j kivontuk — egy ellenkező példát mutat fel. Egy özvegy, öt gyermek anyja, igy szólította meg: „Nagy jótétemény történt velem, hogy gyermekeim ismételve jutottak karácsom ajándékhoz. De hála Isten, most állapotom jobbra fordulván, magam láthatom-el gyermekeimet a szükségesj sel, de hálám egész életemre megmarad s igyekezni fogok j folytonos adakozásom által kipótolni a jót, melyben gyermekeim részesültek." — Örvend az én lelkem hogy a lelkipásztori hűség ily szép példányát birjuk s valahányszor ily hűségről hallok, először kissé rosszul érzem magamat, mintha lelkem vádolna hogy e példát eddig nem követtem,— aztán pedig felvidul bennem a nemesebb érzelem és ezt mondom magamnak: Eredj és cselekedjél te is így!. És még jobban örvedeneaz én lelkem, ha ezt olvasva bevallanak társaim, hogy az a galamb szivünkből beszél. A rosz világ azt mondja, hogy két, három pap ritkán fér meg együtt egy gyülekezetben. Tegyük fel hogy ez roppant rágalom, de higyjük el, hogy ha ugy osztanák meg a munkát és a hatástért, mint a sopronyi testvérek — kik különben szinte hordozhatják a közös gyarlóság átvetőjét — bizony mondom nektek, a nemes vetély és buzgalom mellett, nem fognánk ráérni kocódni egymással épületlenül. Wagner lelkész urat pedig áldja meg a jóisten hogy sokáig fáradhasson választott terén s jutalmát alázatos lelke Istenétől várja, — de találja fel azt némileg a szegények hálakönnyeiben is.