Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-02-11 / 6. szám

VI. „Mikor és mennyiben lehetnek becsesek és kívánatosok a számos esztendők?"; alapige: Solt, XCl. 3 6. -írója: Kulifay Zsigmond. Nagyobb szorgalommal készült mti, hanem midőn a harmadik rész maga oly hoszu, mint a két első együtt, szerző azon idomtalanságot idézte elő, mintha kezünkön egy uj még egyszer oly hosszú volna, melynek szivarvilágunkban már a dohányzók sem vehetnék hasznát. A második, de mindenesetre az első rész inkább lehet valamivel hoszabb : de nem a harmadik, negyedik, hol már a figyelem fáradni kezd, s hol különben is véget vár és remél a hallgatóság. Ez is unalmas oldala szerzőnek. De lássuk a következő szónokát, mint ítéli el Kulifay-t. VII. „Milyen vénség tiszteletes alapige: Jób. 5, 26; szerzője: Dienes Balázs. Kerekded rövidség az egész, tehát a rövidségben kis érdem még is van. „Az unalom — mond sz. — valóságos méreg, mely megkeseríti, elviselhetlenné teszi az életet." Szerző még ignota quantitas. VIII. „Azon körülmények, melyek a hivő lelket ugy elkészítik, hogy élete estvéjén örömmel szálljon sírjába" ; alapige : I. Móz. XLVI, 30 ; irója -. G y ö r i L a j o s. Cérnával kimért szabatosság. IX „Az emberi sziv, nehéz csapások alkalmával "í alapige 2. Sám. 12 : 22 , 23 ; szerzé: Tompa Mihály. Gazdag érből bő és szép forrás; nem mintha áradozva szó-hullámokat hányna, .vöt ellenkezőleg: kincs-mozaik az egész; — minden fél, vagy egész sorban ujabb ötlet és szépség. Mint parentator osztja népe fájdalmát, midőn sok szónok hideg késsel nyul a sebhez. X. „Mikben lehet és kell a nőknek a naphoz hasonlóknak lenni ? " ; alapige : Jelen. 12, 1; irta: Győri Lajos. Rövid és világos. „A vonzerő — mond sz. — tulajdona a napnak, melyben a nőnem hasonlít... de jaj ! ha a ház napja saját napországába idegen bolygókat von be." Átalában Győri is kissé unalmasságra hajlik. XVI. „Mily méltó oka van egy gyülekezetnek arra, hogy hív lelkipásztorának hideg tetemeit őszinte könyeivel megtisztelje ? ; alapige : Siralm. I. 16.; irója : K u 1 i f a y. Szivreható elöima után, ragály idején, barátja felett, a válságos körülményeket ügyesen felhasználva tartá e jeles beszédet szerző, mikor különben is fellármázvák az érzelmek. Az indító körülmények között azonban annyira késlekedett a szónok, hogy a 7% levélre terjedő műben maga a főtétel — „mily méltó oka van egy gyülekezetnek stb." — csak 1 '/2

levélen tárgyaltatik. Felhalmozott piperéi közül ím egypár példa: „Mintha derült égből csapott volna reám az ég villáma, oly megdöbbenve látám a fekete pecsétes levelet felém nyújtatni tegnapi napon délben. A hallottak után szomorú sejtelem fogá el és szorongatá szivemet. Karjaim vonakodtak utána nyúlni a gyászlevélnek, ujjaim visszaborzadtak a pecsét feltörésétől, mintha khémiai durranó porral lett volna a levél megbélelve." Másutt: „E virágzó és fényes, de most a halál gyászával bevont egyház érdemes elöljárói! hálás köszönettel adja vissza kedvelt lelkészetek a meghívó levelet, melyben vele tudattátok, hogy a közöttetek viselendő papi hivatalra öt egyező akarattal elválasztátok.... Mily szép dolog, mikor a lelkész nem állapodik meg a tökéletesedés pályáján még azután sem, mikor már a szent kenet biztosítá Őt, hogy ha nagyobbra nem tör is, azért kenyerét el nem veszti." A megemlítésre igen érdemes két gyászbeszéd van még e füzetben : Mit örököl a haza nagy fiai után ? és a Hűség. Mindkettő Tompa Mihálytól. Amaz néh. széki gróf Teleki József feletti, s ennek nagy jelleméhez méltó: a másik szintúgy férfias, erélyes, velökigható ; bűnösöket megpirító, leverő; az erény hü követőit pedig feltenyészto. Vannak ezen füzetben több — templomban, háznál, sírnál — mondandó imák. Szerzőik, kik visszataszítónak, botrányosnak nem tartják szomorú körülmények között költői szópipeperével fellépni; vagy az ima természetét — Isten dicsőítése a megváltóbani hit, bünösvoltunk megismerése, is igy magunk megalázása — kisebb vagy nagyobb mérvben szem előtt nem tartották, akképen hibáztak. Ugyan itt Révész lm re által közölt Zürichi, szent galleni, mint szinte az angol temetési agendák is, állításomat igazolják. 1 Vannak végre prot. egyh. irodalmi ismertetések s bírálatok e füzetben, mint szinte Fördög Lajos Szentirati Szókönyvéből 4 ív. Vári Szabó S. Szent fogadás-tételek. A bukuresti ev. ref. magyar anyaszentegyház kétuj harangja felszentelés! alkalmával tartatott egyházi beszéd, KoosFerenc, ev. ref. lelkész által, dec. 3. 1857. Alapige: 307. zsoltár 3—9. vers. Jeles egyházi beszéd, kiemelendő leginkább, hogy miután a szerző a magyarhoni egyházunkban is hírre kapott Sükei Imre — volt első magyar lelkész — hamvainak tisztelettel és elismeréssel áldozott, az először megszólalt harangok felírása nyomán (Luk. 2, 34. és Ján. 35, 3 7.) gyakorlati térre lép és 3835-ben keletkezett gyülekezetét komolyan felszólítja, hogy ez ünnepélyen a) tegyenek fogadást: hogy mindig eljövend enek az isten házába valahányszor a harangok megkongnak. — Nagyon jól emlékezteti a prot. gyülekezetet arra, hogy a pompás harangszóval csak ugy dicsekedhetünk, — s hogy azokkal más egyházak feletti dicsőséget, bár mily pompásak lennének is — nem kereshetünk, sem ércnyelveikkel azok Istenünket helyettünk nem imádhatják, b) Tegyenek fogadást : hogy a halottak eltemettetésére szinte eljövendenek. Itt a szónok szívrehatólag rajzolja a bukuresti kórházakban beteg és haldokló idegen hitsorsosinknak állapotját B felszólítja kellő részvétre. I. Mózs. 32, 3. 4. — De a részvét az egyház tagjai iránt is felköltetik midőn e szavakat olvassuk: „Jól tudjátok, hogy e templom alig tiz négyszög öl cinteremébe, már 42 év óta, egymásra vagyunk kéntelenek rakni — évenként 30—40 elhunyt kedveseiteket... kiássuk az édes apa még el sem senyvedi tetemeit, hogy alig egy pár évre helyet készíthessünk kedves özvegyének vagy kedves gyermekeinek." „Tudom e hon több százados előítélete ellen emeltem fel ma szómat stb." Itt az egyházában uralkodó visszaéléseket férfiasan támadja meg és felszólítja híveit, hogy a mivelt porosz prot. testvérek példáját követve, egy magyar temetkezési társulatot ala-1 pitsanak stb. Az egész beszédet az igaz keresztyénség szelleme lengi át. Ara 20 pkr. s tiszta jövedelme a középső harang alapjául szenteltetik. Már ez oknál fogva is különösen ajánljuk e beszédet magyar hitrokoninknak. B. I. BELFÖLD. Levelezés. B. €saba, jan. 25. — Tehát csakugyan az inspectoroknál kezdjük egyházunk rendezése fontos kérdését? *) Nem bánom! — Jól mondja a „merengések" irója, hogy bár „alárendelt" mégis „kényes dolog," értve, t. i. az inspector alatt az egyházi gyűlés e 1 n ö k é t is. — Szem előtt tartva egyházunk ezen sajátságos intézményét, szem előtt tartva azon körülményt, hogy egyházunk tovább két századnál, az inspeetort még nevéről sem ismerte; miután azon' ban Jakab falvi szerint „nem tudunk felejteni" magam is a felügyelők mellett — a kettős elnökséggel egybekötve szavazok. A Jahrbitcherek iróit egyátalán azzal vádolni, mintha ők az inspectorok és a kettős elnökség ellen nyilatkoztak légyen, legalábbis:igazságtalan.**) Különösen *) Nem szükség, kezdhetjük másutt is, csakhogy azt, ini már eléggé megvitatva volt, formulázzuk. Sz. J. **) En csak annyit mondtam , hogy a Jahrbücherek a felelősséget akarják egy ezemélyre bizni. Sz. J.