Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-12-25 / 51-52. szám

den pénzváltozáskor deval váltattak—visszaállítása és mos­tani folyó pénzre leendő igazságos átszámítása által az ily fizetések hajdani ezüst értékének. Sőt óhajtandó volna, hogy egy család konyhai szükségletére kellő deputatum vagy tcr mékbeli jövedelmen kiviil, számíttatnék minden egyéb egy­házi fizetés készpénzre és állapíttatnék meg ugy ; — fentar­tása mellett azon szükséges óvásnak, mely szerint az évek arányával ellentétes arányt tartó pénzérték stilyedésével, — a megállapítandó pénzfizetés egykor ismét emelendő — és nem örökre szabályozott lészen. Kiss Áron. ISKOLAÜGY. A régi és az ujabb irtanmód szerinti Írástaní­tásról. (Vége.) De mielőtt ezen uj életet és azon alapos előnyöket rajzolnám, melyek az ujabb irtanmódszernek csalhatlan következményei, állapítsuk meg jó eleve, melyek legyenek annak főbb alapvonalai. 1. Az írástanítás, az irás elemeinek ala­pos szemlélete és emlébe benyomása,azok­nak szellemileg tiszta fölfogása és vissza­adása. Az írási alphabet (abc), ha azt elemezzük, csak igen kevés irási elemekből, — alapvonásokból áll, — ennek szükség a növendékben lassan lassan a legtisztább öntu­datra hozatnia. Ugyanazért a tanitó leírja, — mialatt min­den növendékek osztatlan íigyelmöket az ö kezére irányoz­zák, — minden irási órán a begyakorlandő betűt — később szót, mondatot (a fekete táblára) lehet ez fali vagy lábakon álló — azt növendékei által alapvonásaira elemezteti, fel­írja egyenként s ismét betűkké rakatja össze velők ugyan­azokat, mindaddig, míg csak meg nem győződött, hogyan­nak szellemi képe sajátukká lett. A begyakorlandónak egybehasonlítása és különböztetése, megítélése, kijavítása és fölirása teszik itt a leglényegesebb szolgálatokat. A mai Írástanítás tehát nem ismer, nem is használ, sem kőbe vagy rézre metszett, sem irott szépirati példánylapokat; maga a tanítónak előirata is, miután azt a tanítványok tisztán meg­szemlélték és felfogták, a tábláról azonnal letöröltetik, s a növendékek irnak csupán a szellemileg fölfogott eredeti kép után. Elébb a dolog, azután a jel. Az irásta­nitó tehát, kinek csak meglehetős kézirata van is, a drága szépirati példányokat teljesen nélkülözheti. 2. Az írástanítás az irás elemeknek ha­tározott, pontos és biztos megnevezése. A tanítványnak nem csupán az oktatás folyama alatt kell azon meggyőződésre jutnia , hogy minden egyes betű­alakok az alapvonásoknak bizonyos meghatározott számá­ból keletkeztek és állanak, hanem szükség, hogy a növen­dék előtt — a tanítás alkalmával tüstént — minden egyes alapvonásnak egyszerű s a mennyire csak lehet, pontos jelzönév adassék. A név azonban csak mellékdolog, a meg­nevezés a fődolog; mert ha a növendéknek ismernie kell az iráselemeket, elébb azokat nevezni kell tudnia. Név és szó nélkül nincs semmi fogalom, semmi képzet, semmi is­meret. Ugyanazért az alapvonásoknak, a betűk tisztán fel­fogása , leírása, megítélése és kijavítása végetti megneve­zése múlhatlanul szükséges, s leglényegesebb hasznú a si­keres írástanításra. 3. Az írástanítás a tisztán felfogott alapvonásoknak és betűknek s z ó v a 1 i he­lyes leírása (úgynevezett képezési szabályok), e 1 ő­ször a legszükségesebb vonalok segélyével, mint a tanítvány még ki nem képzett szem­mértékének bizonyos mértékével. Miután minden egyes irásórán a két felebb említett kívánatnak, a leírandó betűk tekintetében, a tanítványok által teljesen elég tétetett, ezek most már tartoznak azt, épen ugy, mint azt a tanitó elébb a fekete táblára, — mely­nek pontosan egyezőnek kell lennie az irófüzetekkel (azaz olyan vonalokkal kell ellátva lenni, mint a minővel az iró­füzet. van) előírta, irókönyvükbe áttenni. A magassági, mélységi, alsó-közép, felső-közép, s az irányvonalok segítségével (lásd az idomot) és az egyes be A vonalok és térek megnevezése. • aa = mélységi vagy alsó vonal. 0 o ~ alap- vagy alsó-közép vonal, cc = alap- vagy felső közép vonal, m m — magassági vagy felső vonal. 1 i — irányvonal, t, alsó tér. k közép tér. f ~ felső tér. J e g y z é s. A vonalok és térek egymáshozi arányát, mint szintén a hetük megdülését, idő és tér szűke miatt, részletesen elő nem adhatom; erről majd más helyen fogok majd szólani. tűk irásmenetének részletes elömondáaa által (képezési sza­bály *) ezen pontosságot és célt kielégitőleg és csakhamar el lehet érni. — Ezen egyik lényeges főpontját az ujabb irtanmódszernek — a mennyiben csak ezen pont, és a vo-1 nalak megnevezése által leend az irat corrigálható **), a szépirási példányairól s ügyes Írástanításáról már eléggé ismeretes Lövényi József is-— igen méltán — elis­meré, — ugyanazért mint egyik fontos követelményét az ujabb irtanmódszernek példánylapjai széleire mellékelte. (Lásd „Ütenyirási és olvasási tanitás", irta és kiadta Lövé­nyi József. Pest, 1857. És „Elemi irásiskola" Zschillé-től.) Mind ezek mellett is több tudósok között, találkoztam különösen egy magát szakértőnek képzelt és tartott tudós­! sal, a ki az ujabb irtanmódszernek ezen lényeges főpontját | be nem láthatja s ennélfogva azt feleslegesnek is tartja, mert, ugy mond: „a képezési szabályok használata által nem lesz a tanítás ütenyszerit". Az időmértékuek (tactus) minden esetben és minden szabály alkalmazása mellett is meg kell maradni minden szónál, minden betűnél stb. és bi­zonyosan meg is marad az, — a mint én erről több évi ta­pasztalásom után szólhatok, — sőt a minthogy a tanítvány­nak nem szabad főleg a tanfolyam bevégzése előtt egy be­tűt is irni — ugy szintén a tanítónak sem szabad soha az idöhosszaság vagy mértéke kijelölése nélkül, egy vonást vagy szót is iratni. A képezési szabály teljességgel nem is | rontja el az időmértéket (tactus), legfelebb is azon különb­séget állítja elö, hogy a betű egyes menetének részletes előmondása által az időmérték hosszúvá és vontatottá lesz, míg ellenben hacsak pusztán a megállapított űtenyzési for­mulát (egy, kettő stb>) kell mondanom, az időmérték rövid lesz, vagyis gyorsabban kell irnom, mint a képezési szabálynál, hol a szájnak egy vonás leírása alatt is igen so­kat kellett elmondani. — Egyébiránt mind azoknak, kit ta­lán a dolog valódi lényegével kellően nem ismerősök és avatottak — mellékesen mondva — azt javaslom, hogy a míg minden ide vonatkozó adatokat és k utasitásokat meg nem szereztek, és aztán azokat maguk először forma sze­rint be nem gyakorolták vagy tanítványaikon meg nem *) Ilyen képezési szabályt idemellékelni több okok eltiltanak; a figyelmes és gondolkodó irás tanító ezeket a „LövényiMéla szépirási példányok szélein pontosan feltalálhatja. 1 **) Az irat correctuvájáról később ismét egy értekezést fogok irni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom