Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-10-30 / 43. szám

SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ HIVATAL: Lövészutca, 10. szám, 1. emelet. ELŐFIZETÉSI DÍJ: Helyben, házhozhordással félévre 3 fr. 15, egész évre 6 fr. 30 kr. Vidéken, póstán szétküldéssel félévre 3 fr. 30, egész évre 7 fr. p. p. Előfizethetni minden cs. kir. póstahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETÉSEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 3 pengő kr., egyszeriért 4 kr. sorja. Bélyegdíj kiilön 15 p. kr. PROTESTÁNS A bel-missio alkalmazva hazai prot. egy házunk viszonyaira. I. Miután a bel-missio tanfogalmi értelmét e lapok 31-dik számában fölfejtettem, most már e fontos tárgynak reánk viszonyuló gyakorlati oldalára térek. Itt legelsőben is azon kérdés merül fel: van-e liazai prot. egyházunknak egyátalán, — rés ha igen, — mily mértékben szüksége I a bel-mis sióra? E kérdés első tekintettel bármily otiosumnak láttassék is, mindazáltal a csupa igen- vagy nem-nél kifej több feleletet igényel: ugyanazért legyen szabad értekezésem fonalát ehhezképest eresztenem. Mivel a bel-missiofc (l. a 31. sz.) tulajdonképen csak az egyház kebelében belől létező vagy fejlődő positiv keresztyénellenes elem teszi szükségessé: ennélfogva a felállított kérdésnek eldőlése egyelőre csak azon tapasztalati s lélektani észlelés utján nyerendő tényigazságtól fog függeni, hogy egyházunk kebelén belől van-e vagy nincs positiv keresztyénellenes fejlemény. Alig szükség megjegyeznem, miszerint ily gyakorlati irányú kimutatásnál a positiv keresztyénellenes elem csak annyiban jöhet számításba, a mennyiben az az egyedi élet belső rejtekeiből kihatólag, a társasági összeköttetés terén, a cselekvés színvonalára veti fel magát; mert hogy a ; szivek redőiben mi rejtezik, ezt valamint senki ellen nem őrizheti, ugy a legtapintatteljesebb conjectura is ténybizonyosságu adattá nem constatirozhatja. Már ha hazai prot. egyházunkban akár az irodalmat, akár a felsőbb körök, vagy általában a nép életét tekintjük, be kell látnunk, miszerint még nálunk kevés bizonyos és határozott nyomára akadunk a keresztyénellenesség elvszerü küzdelmének Krisztus egyháza és Isten országa ellen. Az. a mi nálunk tán ennek mondható volna, csak némely egyesek elvtelen érzületének olykori momentán nyilatkozata, a vallástársasági összeköttetés életébe ható minden mélyebb benyulás nélkül. Nálunk még az is, kit a bel-missio j tárgyául volnánk hajlandók tekinteni, egyelőre maj ga is botránkoznék azon antikrisztusi garázdálkodásban, melynek más országos egyházakban még a tudomány terén is elég sötét példáit láthattuk. Már egyházi életünk tüneményeit ily szemj pontból fogva fel, nem lehet végkép alaptalannak mondanunk azon nézetet, miszerint nálunk a belmissio erősebb mozgásba hozatala még égető szükséggé nem vált, és hogy az irodalmunk mezején oly hévvel megkezdett s folytatott bel-missioi alarmirozás legalább eddigelé a tényállapot által igazolva nincs. Azonban egyházi életünknek mélyebb alapjába -is be kell pillantanunk, nehogy tárgyunkról egyoldalú Ítéletet ejtsünk. . . . Egyházi életünknek fentebb körvonaiozottt lénye — miszerint abban a positiv keresztyénellenességnek minél csekélyebb mértéke található — teljes ürömünkre s méltó dicsekedésiinkre szolgálhatna, ha azt a keresztyéni s egyházi életmunkásság küzdelmeiből nyert vívmány gyanánt tekinthetnők. De csak egy mélyebb s figyelmesebb be- és széttekintés is meggyőz bennünket árról, miszerint mi a keresztyéni és egyházi életforrongásnak — mondhatni — még csak kezdő stadiumain vagyunk, mely állítás, főleg ha csupán mostani életreébredésünk jelenetei után Ítélünk, bár kissé merésznek látszik is, de azért — miután vizsgálódásunk tűkre eleibe egyházi életünknek tulaj donképen nem is egy pár évi legújabb pályafutását állítom — aligha fog alaptalannak bebizonyulni. Mert bár egyházi életünk múltja történelmi jelentőségű mozgalmakban épen nem szegény, sőt gazdagnak mondható; da azon mozgalmak — egykét tünemény leszámításával — jobbára mind csak kívülről jött, és így egyházunkra nézve csak esetékes okok szüleményei gyanánt tekinthetők. Oly mozgalmakat, melyek egyházunk szorosan egyedi, vallási beléletének forrongásából állottak elő, eddigelé igen csekély számban mutathatunk fel s azok is egyházunknak inkább csak egyik vagy másik részéj^^ érdeklett, mint az egész testet áthatott tüneniériyác^^ ben jelentkeztek. Általában nálunk — tekintve P^^ffifl wllf® %