Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-10-23 / 42. szám

jani létrehozatala oly korszerű eszme, mely egy részt minden magyar protestánsnak teljes részvététérdemii, mást részt kötelességévé teszi annak előmozdításához kitelhetőleg járulnia. E meggyőződéstől vezérelve a nevezett alap javára 50, azaz ötven ausztriai értékű uj forintot ajánlok olyképen, hogy addig, míg a célba vett ügy végérvényesen rendeztetnék, az általam ajánlott összeg hatos kamatját, jövő 1859-iki január 1-sőjétől kezdve, évenként a kiscsalomiai evang. egyház szükségeinek fedezésére a helybeli lelkész, — a kikötöttem időpont beálltától pedig az egész összeget, t. i. ötven uj forintot akár egyszerre, akár körülményeimhez képest, több, legfelebb azonban tizre terjedhető évi részletekben, az egyetemi alap kezelésével megbízandó középponti pénztárnok ur kezeibe, kamatlanul lefizetni tartozzam. Kelt Kis-Csalomián oktober 12-kén 1858. Pajor István. Szerkesztő ur ! Mióta Sajó-Gömörről sátorfámat felszedve jelen egyházamban letelepedtem , bár rendes előfizetője vagyok , csak múlt héten részesültem először azon szerencsében s ebben is felügyelő urunk szívességéből, hogy a Prot. Egyh. lap 32 — 38-dik számait átlapozhattam. *) Hangosan dobogott szívem, lelki örömmé magasztosultak érzelmeim a felmerült tárgyak, különösen a magasztos tények olvasásánál s drága protestáns egyházunk szebb jövője édes reményében merengve, boldognak érezém magamat. Igen boldognak, mert prot. mágnásaink kitűzték a tett zászlaját, lelkes uraink tettben keresik dicsőségüket s az érdem és nagylelkűség babéraival koszorúzott ősapák nyomdokába lépve, nemes tényekkel bizonyítják, hogy szent vallásunk s a prot. egyház szerelme nem halt ki, miut azt sokau hivék, kebleikből, hanem él s Isten oltárán , a szeretet áldozatának illatárját füstölögteti. En a prot. egyházi domesticábau alapját látom az egyház anyagi és szellemi jólétének, csiráját egy oly egyesületnek, mely a némethoni Gusztáv-Adolfegylet tetteit, hazánkban felvirágoztatja s egykor áldásdúsan gyakorolni fogja. Ennélfogva, egy részről azon reményben élek, hogy minden tehetős világi uraink, söt a kisebb vagyonnal birók is sietni fognak e szent és üdvös ügyet felkarolni és hathatósan támogatni, más részről, hogy különösen a lelkészek ismerik kötelességöknek e magasztos célt szóval és teltei előmozdítani s oda működni, hogy a szeretet zászlaja alatt Isten országának felvirágoztatására s prot. egyházunk szebb jövőjének biztosítására tettekben egyesüljünk. Ezen érzelemtől áthatva, szegény -ségemhez képest, örömmel teszem le én is az egyház oltárára áldozat-filléremet,. Nekem nincs hold-földem, nincs anyagi kincsem, de vau először is e g y b i b 1 i á m, melyből hogy Jézusom üdvözítő tanát ismerhetem s hogy abból mint az ur sáfára, Isten igéjét embertársaim szivébe csepegtethetem, áldom Istenemet; van továbbá egy jó feleségem, kivel boldogul élek; van végre öt ép gyermekem, kiket én minden világi kincs- és gazdagságnál jobban szeretek , van ennélfogva hét kincsem s ezen hét kincs, visszatartózliatlanul ösztönöz arra, hogy Isten iránti hálából, a hétnek minden napján legalább egy pengő krajcárt tegyek félre s éven át 365 pkrt hozzak érettök az Ur oltárára áldozatul. Kötelezem tehát magamat ezen összegnek 1859-dik jan. 1-sej ét öl tiz évig nt. Székács urnái történendő fizetésére, azon feltétellel egy részről, hogy az , míg az ügy rendezve nem lesz, tőkésíttessék, más részről, hogy ha Isten tiz év előtt vetne véget pályafutásomnak, szegény családom az összeg fizetésétől feloldozva legyen. Tegyen mindenki! hiedelmem szerint nincs ember , a ki egy vagy más okból Isten iránti hálára ne volna kötelezve, a ki *) Nejű n mi 1 libánk, hogy a nevetett számok elmaradtak. Szerkesztőség, egy vagy más módot a szeretet adója filléreinek összegyűjtése s lerovására ne találhatna, egy kis önmegtagadás és szilárd akarat mellett csudát mívelhetünk. Egyúttal legyen szabad igénytelen véleményemet az egyházi domesticára vonatkozólag nyilatkoztatnom. Tisza Kálmán ur e tekintetben az utat és modort nem helyeselve, előleges zsinati rendszeresítést óhajt, oly végből, hogy mindenki a meghatározott célra és módon adakozzék. Természetes rende ez volna a dolognak, de rendes állapotban vagyunk-e V nem égető-e a szükség V s piroslik-e mar láthatólag a zsinat hajnala? Én nem látom a hajnal csillagot s kétkedem hamar feltűnésén. Epen azért szerény nézetem az, hogy folytassuk az egyházi domesticára való adakozást, buzdítsuk, lelkesítsük annak támogatására egymást s legyünk meggyőződve, hogy a szeretet filléreiből hamarabb fog létesülni az s több áldás lesz rajta, mint a szoros követés vagy épen kényszeresités utján befolyó összegen. Kezet fogok Tisza Kálmán úrral, hogy lesznek oly zsugori hitvány lelkek, kik a nemeskebliiek háta mögé vonulva, kárörömmel nevetnek a buzgólkodókon, de ne gondolkodjunk ezekkel, támaszt Isten másokat a buzgóság szent hevétől átbatottakat, még pedig napról napra többeket, kik a hiányt részint évi adományokkal , részint alapítványokkal gazdagon kipótolják; ne gondoljunk ezekkel, hanem a kik hivatva érzik magukat, mind világiak, mind lelkészek világoltassák a buzgóság és tett fényvilágát, és a buzgóság tűzárja lassanként elhat azon szivek mélyébe is, melyekben jelenleg a közönyösség jégkérgétől bevonva szunnyad a lelkiismeret. Tegyünk , áldozzunk, ez legyen jel szavunk , mert jobb lesz a valami, mint a semmi fölött a zsinatnak rendelkezni s ha elhalasztjuk, igen könnyen oda juthatunk, hogy más tiz év is elmúlik és még sem lesz semmink, — maradunk ott, hol jelenleg vagyunk. l)e épen azért, hogy a leendő zsinat már létező töke fölött rendelkezhessék, másik igénytelen véleményem odajárul, hogy adományainkat ne forgácsoljuk el, ne ajánlgassuk majd eme, majd ama intézetre, hanem tőkésítsük azonnal s kamatoztatva szaporítsuk háborítlauul öt vagy tiz évig, hogy így nevezetes töke fölött rendelkezhessünk s oly gyógyforrásra tegyünk szert, mely gazdag adagban fogja kiszolgáltatni az egyház sebeit beggesztö vizet. Minthogy pedig a zsinat bizonytalan, tegyük az egyházi domesticát egyházi, esperességi, kerületi tauácskoz náuyink és gyűléseink tárgyává, goudoskodjunk előlegesen létesítéséről, szaporításáról, a begyült összegek tőkésítése s pontos kezeléséről, növeljük azt egyes adományok, egyházi offertoríumok és ajánla tok s Ielkesítés ut ján részint egyesek , részint társulatok, részint községek, részint városoknál kieszközölhető alapítványok nyomán , és én bízom , hogy ily módon sikert aratunk s anyaszentegyházunknak biztosítjuk jövőjét,— azon esetre pedig, ha a zsinat napjának feljövetelét csakugyan elvárnunk nem lehet, neveztessék ki mind az evangélikusok, mind a reformátusok részéről a négy kerület által egy tekintélyes választmány, ez hányja ves se meg a dolgot, készítsen legjobb belátása szerinti tervet, melyre a kerületek megrostálása után monclassék ki az amen, így idő is lesz nyerve s egyszersmind a cél is el lesz érve. Czékus Istváu, dobsinai ev. lelkész. A lelkipásztor beállításának szertartása. „Si populo christiano apostoli, caerimonias vei rítus divinitus traditos imponere noluerunt, quis ergo sanae mentis, obtrudet illi inventiones inventas humanitus ?" Conf. bel vet. Cap. XXVII. Van e joga és rendeltetése a Protestáns Egyházi és Iskolai lapnak arra, hogy valamely nyilvános egyházi tény felett az illetőkhöz kérdést intézzen, felvilágosítást kérjen, s a tudomány érdekéből és szempontjából vizsgálatot tartson és Ítéletet mondjon : hitem szerint ez oly kérdés, melyre a napi irodalom mezeje egy tekintetre a legvilágosabban, tényekkel megfelel. Látjuk, hogy a politikai tartalmú lapok, mindenütt a széles világon, most előleges,