Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-10-02 / 39. szám

tehetné, s nem is érezheti egyik is magát sértve az által, ha saját központi helyének az ország fővárosa tétetik elébe. A fentebbiek szerint összevonva tehát, óhajtásom röviden oda megy ki: legyen minden egyházkerületnek lehető legtökéletesebb főiskolája legalább egy, hol a bölcsészeti és liittani tanfolyamat a gymnasiumból kikerülő ifjaink bevégezhessék. A vezérelvek, melyek a tanításban követendők lesznek, állapíttat jak meg ugyan közmegegyezéssel, de azon túl ezen intézeteknek fentartása, hova helyezése, kormányzata stb., mindenik egyházkerületnek saját tiszte s joga maradjon. Ezeken felül pedig állítson az öszszes felekezet egy egyetemet Pesten, mindenek előtt tökéletes bölcsészeti és hittanszaki osztálylyal, hol is az ide tartozó tudományok tisztán magyar és prot. szellemben, az előfogalmakkal már biró ifjaknak magasabb szempontból taníttassanak; hogy így a saját főiskolájukban a tanfolyamat bevégzett s onnan ide átjönni tartozó leendő lelkészek szintúgy, mint a független életre készülő világiak a fent irt szellemben, helyes tudományos kiképeztetést nyerhessenek, és más pályára készülő hitrokonaink is, a nekik mint magy. prot. embereknek okvetlen szükséges tudományokkal megismerkedhessenek. Természetesen mind a minden egyházkerületi főiskolának , mind a pesti egyetemnek, kellő ösztöndijak- s tápintézetekkel kelletvén a szegényebb sorsuak érdekében ellátatnia, s valamint arról is intézkedésnek történnie, hogy a Pesten az egyetemben végzett legtehetségesebb tanulók a külföldi egyetemeket is meglátogathassák, az itthon kellő irány- és szellemben kiképzett, már érettebb eszti ifjaknak a külföldi míveltséggeli személyes érintkezése, minden esetre csak hasznos és kívánatos lehetvén. A mi pedig ezen intézetnek mikor s mi módoni felállítását illeti, erről természetesen csak zsinat határozhat, de vitassuk meg, készítsük elő e tárgyat, hogy ama régen óhajtott nap, mely a magyar prot. felekezetet autonomicus alapokon szervezett egyetemes zsinatában összejönni látja, a pesti egyetem születése napja lehessen, mielőtt pedig ez lehető volna, karolják fel testvéries örömmel és pártfogással az egyházkerületek a pesti hittani intézet ügyét, mely ha egyáltalában nem az is s nem is lehet az, minek én is részemről az összes hitfelekezet által felállítandó egyetemet lenni óhajtom, mindaddig, a meddig tisztán magyar és protestáns intézet leend, már csak azért is megérdemli a pártolást, mert lehet, — bár ne adja Isten! — hogy ugy is fordulhatnak a körülmények, miszerint még sokáig nem lehetend azt — mit fentebb óhajték — elérnünk, s vagy csakis ezen már ma fenálló intézet fogja még jó darabig egyedül képviselni az ország szivében prot. tudományos intézeteinket, vagy legalább csak annak alapján lehetend egy a fent leírtnál szerényebb, csekélyebb, de azért mégis hasznos intézetet felállítanunk. — (Vége követk.) Tisza Kálmán. A vallás iránti közönyösség okai. Minden kornak vannak sajátságos betegségei; a mai kornak ilyen betegsége a többek közt a vallás iránti közönyösség, kivált a világi míveltebb osztálynál. Sokan irtak már erről, a többek közt Nagy József a Sáros-Pataki Füzetekben: de nékem ugy látszik, mintha a lényegesebb okok még nem említtettek volna mind. Én öt pontban akarom megemlíteni a vallás iránti közönyösség okait. 1. A vallásos közönyösségre befolyással van először is az, hogy a vallást tudományos összefüggésben csak a leendő lelkészeknek tanítják: nem csoda hát, ha a laikusok nem vonzódnak ahoz, a miről nincs tiszta fogalmuk. 2. Befolyással van a vallásos közönyösségre az is, hogy a mai korban az anyagiság után való törekvés túlsúlyt vett magának. Anyag és szellem egymásnak ellenségei, az egyiknek túláradása a másikat elnyeli; csak helyes arányban járhatnak együtt karöltve célirányosan. A mai kor börse-speculacioit ugy nézem, mint az anyaszentegyház antikrisztusát. Ezek még oly szembeötlő okok, melyeket akárkinek könnyű belátni; fontosabb okok ezeken kivül: 3. az, hogy azok, kik a vallást tanítják, nem figyelmeznek a lélekre, melyre hatnak. Pl. a lelkészek sokszor nem is ismerik a lelket, ennek tehetségeit, munkásságait, betegségeit. Holott valamint a testi orvos ha nem ismeri a test alkotó részeit, nem gyógyíthat sikeresen: ugy a lelki orvosnak is ismernie kell a lelket, a lélek tehetségeit, ezeknek mívelési szabályait, betegségeit, orvoslása módját. A gyakorlati lelkészettanban egyik legfőbb tudománynak kellene lenni a lélektannak. A mit a lélektanból a gymnasiumban tanítanak, nem elégséges a lelkipásztorságra; mert a gyermeki elme nem képes kellőleg megérteni a lélektant, azonban a mit tanult is, elfelejti akkorramidőn lelkészi pályára lép. Némethonban is azért van oly sok vallástalan ember, mert a gyermekek taníttatása nem lélektanszerű ; elébb is az értelmet fejtik bennök, holott előbb az érzést, azután az értelmet s végre az okosságot kellene fejteni, épen azon renddel, a mint természet szerint fej lenek azok a lélekben. 4. A vallásos közönyösségnek hatalmas előmozdítója továbbá az, hogy a vallás kül alakját a korfogalomhoz, korszellemhez nem idomítják. A vallás lényege, tartalma egy és változhatatlan , valamint maga a vallást kijelentő Isten is egy és változhatatlan: de a vallás alakja — vagyis azon mód, mely szerint mi emberek a vallás tárgyát, tartalmát felfoghatjuk — tértől és időtől függ, mint maguk az emberek; a vallás alakja változás alá van vettetve. A hitágazatok magukban véve vagyis csak Istenhez viszonyítva, tiszták, egyszerűek, világosak s így változhatatlanok is: de az emberekre viszonyítva , ember s világi viszonyoktól függő földi bo-