Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-10-02 / 39. szám

ritékba kellett a bölcs istenségnek azokat helybe ztetni, oly feltétel alatt, hogy azon borítékok az idei és tér változatainak, a fokonként fejlődő tudomás nyosságnak, korszellemnek szózatára, az igazság lelkének mértékéhez képest lassankint vékonyodjanak , tisztuljanak : hogy így a vallás belső igazságai a kor felfogásához képest mindinkább láthatókká s érthetőkké legyenek; egy szóval, a mennyire lehet, a vallás kül alakja megfeleljen a korszellemnek, a kormíveltségnek. Ha a vallás kül alakja teljes ellenmondásban van a kor míveltségével: altkor nem kell csodálkoznunk a vallásos közönyösségen. Innen látható, hogy Németországban a tálzó rationalisticus iránytól eredett vallásos közönyösséget — miről több német tudósok jajveszékelve panaszkodnak — sem a a Müller- és Tholuk-féle mysticismus, sem a Hengstenberg pietismusa meg nem orvosolja. 5. A vallásos közönyösségnek fő-főoka végre az, hogy sok emberi intézkedések nem harmóniáinak a vallással; holott minden emberi, polgári intézményeknél tekintetbe kellene venni a vallást, ennek lényegét és alakját, hogy egymással ellentétbe ne jöjjenek. Fanciaországban is, midőn a forradalom a függetlenséget, teljes szabadságot, egyenlőséget kikiáltotta : azonnal egyszersmind a vallástalanság lobogóját tűzték ki, állítván, hogy nincsen Isten. Ennek íme az az oka, mert a vallásnak a függésről, engedelmességről való tanával ellenkezett a forradalom tana. Ezért nem lehet helyben hagyni azt sem , hogy a polgári rendeleteket az istenitisztelet végződésével a templom előtt szokták kihirdetni. Az Isten házában nyert buzgóság, vallásosság csak ugy verhet gyökeret a szívben, ha az istenitisztelet után is hullámzanak a kegyes elmélkedések a kebel húrjain: az említett hirdetések alkalmával az adás-vevés, executio stb. hallása megfojtja a buzgóságot, csökkenti a vallásosságot. A vallásos közönyösségnek ezen öt okait röviden és egyszerűen adtam elő: de megérdemli, hogy róla gondolkozzunk bőven és nagyszerűen; mert a vallásosságtól függ a polgári élet boldogsága is, attól függ az egész álladalomnak jóléte. Szalailstán, lelkész. — ISKOLAÜGY. A rimaszombati egyesíilt protestáns gymnasium ügyében legyen szíves egy kis helyet engedni becses lapja hasábjain a tisztelt szerkesztőség. A Pesti Napló folyó évi aug. 15-diki számában tanodánk ez évi programmja ismertetvén, az állíttatik, mikép a programm soraiból nem tűnik ki tisztán, kicsoda kivánja gymnasiumunkban a tót nyelv tanítását. A tény ez. A rimaszombati helv. hitvallásu gymnasium pártfogósága öt évvel ezelőtt felszólította az osgyáni nemzeti — tisztán magyar ajkú — gymnasium felsőségét, hogy a két egymással tőszomszédságban működő protestáns tanintézet egyesíttessék. Ez megtörtént. A két gymnasium sept, 1-ső napján 1853. évben Rimaszombatban nyílt meg a két felekezetű protestáns tanuló ifjúság képe zésére. Minthogy az egyesülés feltételei a nagyobb közönség tudomására mindeddig nem jutottak, szabad legyen azokat, ai eredeti oklevélből kiirva, ide iktatnom. 1. A rimaszombat-osgyáni mindkét felekezetű protestáns gynnasiumok az 1853-dik évi sept, 1. napjától kezdve, ezentü mindenkorra mint egyesü 11 prot. gymnasium Rimaszombatban müködendnek. 2. Azon egyházi testületek, melyeknek eddig sajáíjok vala az egyesülő két gymnasium, úgymint a rimaszombati helv. hitvallású egyház a rimaszombati gymnasium irányá| ban, és a kishonti ágostai evang. egyházmegye az osgyáni gymnasium irányában, ezentúl is megtartják és az általok ; nevezendő tanoda-igazgató választmányi tagok által gyaj korolják jogaikat. Tehát a viszony, melyben akár a rimaszombati gymnasium az ottani helv. h. egyházhoz s ez által a gömöri helv. egyházmegyéhez s a tiszamelléki egyházkerülethez, akár az osgyáni gymnasium a kishonti | ágost. hitv. ev. egyházmegyéhez s a tiszai ev. egyházkerülethez állott, az egyesülés által nem változik. Ezen egyhá| zi testületek a tanodát illető ügyekben a tanodai igazgatósággal, az egyházfelckezetet érdeklő tárgyakban pedig az ' egyes vallásfelekezetek hittanáraival állanak érintkezés-I ben. A tanoda állapotjárói évenkénti körülményes tudósij tás lesz közlendő mind a gömöri helv. hitvallásu, mind a kishonti evang. vallásfelekezetü esperességekkel. 3. Az eddig is történt tetemes alapítványokra és azon buzgóságra, melylyel az egyesülő tanoda folyvást találkozik, azon reményünket építjük, hogy ninc3 távol az idő, a hol mind a VIII gymnasiumi osztályt meg fogjuk nyithatni. Azonban elvül tűzetvén ki az Organis. Entwurf szerinti teljes szervezkedés, jelenleg az e célra elegendő pénzalap nyomán hat osztály rendeztetik. 4. Tanodánk célja levén egyrészről a protestantismus igényeit, más részről pedig a m. kormány követeléseit kielégíteni, az egyesülés célját csak akkor fogtuk teljesen elérni, ha gymnasiumunk a nyilvános tanodák sorában | álland. 5. A gymnasium négy alsóbb osztályával párhuzam! ban szervezett négy reálosztály azon növendékek képezé: sére állíttatik, a kik régi nyelvek helyett mindazon tanulmányokban nyernek oktatást, melyeket a m. rendeletek ily reáltanodák számára kijelelnek. 6. A vallásbeli közönyösség vádjának elhárítására a növendékek mind az ágostai, mind a helvét hitvallások szerint a vallástanban két külön felekezetű tanár által külön nyerendnek oktatást. 7. Az egyesülés általános elveül lőn felállítva, mikép az egyesülő tanodák jövedelmei, javai és alapítványai általában és feltétlenül egyesíttessenek s a három evang. és három ref. tanár e közös pénztárból dijaztassék. A hetedik tanár, ki egyszersmind rajztanár is leend, szinte a közös pénztárból fizettessék. A francia, angol stb. nyelvek tanítói az illető tanítványok tandíjaira utasíttatván. A városi t. c. választmány fel fog kéretni, uszodának, testgyakorló intézetnek és füvészkertnek alkalmas helyet engedni. 8. A tanoda ügyei, kormányzata, egy az egyesülő gymnasiumok pártfogóinak kebeléből feles számmal kinevezendő választmány által kezeltetnek. Ezen választmány nevez évenkint — a két vallásfelekezet szerint változó — elnököt, állandó jegyzőt és pénztárnokot; vizsgálja éven: kint a bevételeket és kiadásokat; választja és alkalmazza a tanárokat. A felsőségtől a tanodához érkező nevezetesebb leiratokról és rendeletekről magának tudomást szerez, s ha • szükséges, azokra válaszol. 9. A rimaszombati helv. gymasium épülete az egyesített tanoda céljaira átadatván, hogy a tanítást meglehessen kezdeni, a szükséges igazításoknak azonnal alája vettetett. Kelt Rimaszombatban stb. Ezen egyesülési oklevél negyedik pontjából világos, mikép a tanodákat egyesítő felek célul tűzték ki maguknak a nyilyánosági jog megszerzését. Tehát a tanoda a fenál-I ló m. rendeletek értelmében szerveztetett s a nyilvánosság