Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-09-18 / 37. szám

mellett, — ha mindjárt nem is, de pár tized elforgása után — megállható legyen. — Tehát a berlini egyetemben egy-egy évben, — rendes, — rendkívüli és magán — összesen 161 tanár működik. Lehúzva e számból az orvosi szakban működők számát, mintegy 125. Ebből ismét csak a rendes tanárokat véve, körülbelül 40 rendes tanár szükséges az egyetemi három — theologiai, jogi, pliilosopliiai — tanszakhoz. Ha most eltekintünk Magyarhon prot. tudományos férfiam, találunk-e közöttük 40 — teljesen kiképzett, szakavatott, s a tanári terhes pályára magát elszánt tudóst. En azt mondom, a kívánatnak mindenben teljesen megfelelőt aligha találunk. Nem azért, mintha Magyarország prot. tudósokban egyáltalában hiányt szenvedne, hanem mert vannak nálunk tudományos férfiak, kik bár szakavatottak lehetnek , de a tanári pálya kényelmetlenségeivel ha tudnának is, nem igen akarnának megbarátkozni. Ha igaz tehát az, — mi szerintem igaz, — hogy egy vagy más oknál fogva nincs annyi tudós férfiunk, kikkel az egyetemi tanárállomásokat actu betölthetnők, oda kellene törekedni, hogy legyen. Az évenkénti kamat felhasználása tehát a taneszközök előállításán kivül, a tanerők képeztetése által is igénybe vétetnék. Míg t. i. a felállítandó egyetemi épület felszerelések által tanításképessé tétetnék, addig a talán pályázat utján jelentkező tanári személyzet egyetemi költségen, a működéseik eredményébői kitünőkül ismert külföldi egyetemekbe küldetnék, hol magát kiki leendő szakmájában tökélyesítené, tudósi címet s oklevelet nyerne, különböző egyetemek melátogatása alkalmával az egyetemi szerkezetet tanulmányozná , szóval, magát egyetemi tanárságra biztosan elkészítené, hogy aztán mire elkészülnének az anyagi eszközök, ne hiányzanék a szellemi erő se. Ezt kellene nekünk — szerintem — az egyetem megnyitásáig az egyetemi pénzalap kamatával tennünk. IV. Mit kellene előlegesen tennünk, hogy a fenebb elsoroltak a t tehessük? Hogy egy magyarhoni prot. egyetem felállításának elhatározása csakis egy magyarhoni egyetemes prot. zsinat hatáskörébe tartozik: minden átlátja, ki az így felállítandó egyetem prot. szempontbóli horderejét elismeri. De mikor fog megtörténni óhajtva várt, — viszonyainknál fogva végetlenül szükséges , — épen azért reménybe helyzett zsinat ? . . . azt csak a jóságos Isten, s a prot, alattvalói javát, boldogságát szivén hordó kormány, — kinek akaratától függ — tudhatja biztosan. Míg tehát az az isteni s királyi ke/T* lí után összeülhetne, ez érdemben határozatna, s határozataira legfelsőbb szentesítést nyerhetne: addig nekünk nem lehet, — Önmagunk iránti kötelességből folyólag nem szabad tétlenül maradnunk. Az előleges munkálatok megtétele, — a fölebb említett önkéntes adó megszavazása, — az egyetemi szerkezetnek legalább főbb vonásokban elkészítése, — épületnek helyiségkijelölése, megvétele, s talán felállításának megkezdése, — a majdan beállítandó tanári személyzet létesítése végett pályázat hirdetésére — stb. stb. a minden prot. superintendentiák superintendensei, s quasi főgondnokai — mint bizottmány által tartathatnék értekezlet, s ennek az egyetem érdekében tett munkálatai, mindkét prot. felekezet által ahoztartás végett elfogadtatván : megkezdetnének, s célhoz, — legalább célfelé — segíttetnének az egyetemi munkálatok. A majdan öszszeülendő zsinat pedig e bizottmány munkálatait magáénak fogadván, a szervezetet teljesen megállapítva, az ügyet végleg keresztül vinné. Én bizton hiszem, hogy a birodalom határain belől elismert egyházak — az alattvalók érdekével összhangzó fej lését szivén viselő m. kormány, egy minden tekintetben célszerű magyar prot. egyetem felállíthatásától, nem fogná megtagadni legkegyelmesebb engedélyét. Föl azért prot. testvérim! vegyük jelmondatul magunknak az uralkodó symbolumát: „viribus unitis." Egyesült erővel akarjuk, egyesült erővel vigyük ki azt, hogy Magyarhonban, Pesten, az ország szivében — legrövidebb idő alatt —• magyar prot. egyetem létesüljön! Vajha ugy lenne!! A presbyteri rendszer történeti fejlődése. (Vége.) 2-szor. A presbyteri szerkezet a békességet és egységet fen tartja. A tiszta tudomány mellett semmisem fontosabb az egyházra nézve, mert az egység önmaga, és a békesség más egyházak irányában. Mert az egység és béke az erőnek forrása az egyházra nézve, a vallást illetőleg pedig hathatós ajánlat a világ előtt. Az egyházkormány presbyteri formája már mindenek felett célhoz vezető. Ugyanis minthogy a tudomány tisztaságát megőrzi, okvetlen a békét is hathatósan előmozdítja, mint a mely a tiszta tudományon alapul. Mitsem foglal magában ezen egyházi alkotmány, a mi az egységet megzavarná; — olyan tannak — mely a valódi keresztyént az egyháztól elidegenítené — helyt nem ád, s ennél fogva szakadásokra okot nem nyújt. Az egyház legcsekélyebb tagjának is, ha valamely vallási ügyet illetőleg nehézsége forogna fen , jogában áll ügyét fölebbviteli úton az egyház képviselőinek hatósága elé terjeszteni, s így azon egyház Ítéletét elvárni, melynek ő is tagja. A presbyteri alkotmánynál minden rész összefügg a másikkal. Egyik sem mondhatja ezt: nincs semmi szükségem rád. Az egyház minden tagja érzi azt, miszerint nincs isolálva és hogy a képviselők (esperes, superintendens) által az egészszel össze van köttetve. A mennyiben pedig a lelkészek és presbyterek a gyülekezet ügyei feletti tanácskozásokban gyakran találkoznak egymással, ez által a közreműködés lelke és a kölcsönös szeretet hathatósan előmozdittatik, ugy hogy az egész egy jól rendezett és vezetett családi tekintetet nyer. Természetesen azok, kik ezen egyházi formát a gyűléseken itt ott fölmerülő heves viták után akarják egyedül csak megítélni, azt állítják, miszerint ezek a békének hátrányára szolgálnak, ha ugyan az egységet fel nem bontják. De ezen állítás alaptalansága csakhamar kitetszik, meggondolva azt, miszerint a nagyfontosságú kérdéseket nem lehet feláldozni véleménybeli accommodationak annyival inkább, mivel sokszor eszmecsere után töltetnek be a hézagok, nyugtatnak meg a kedélyek és hozatik egymáshoz közelebb a szív. De meg bármely egyházi forma sem képes egyenlő gondolkodásmódot teremteni « bármely szerkezet mellett is .iön ejö ytlGményktilönbség.' A különbség azonban az, hogy míg a presbyteri szerkezettel összeforrott gyűlések bő alkalmat nyújtanak a vélemény- és eszme-különbség kiegyenlítésére, és ennél fogva egységre ; addig más egyházi formánál hiányzik ezen előny.