Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1858-09-04 / 35. szám
31-kén következő sajátkezű le /-lével méltóztatott válaszolni: „Örömmel tudósítom T . 'k urat a felöl, miszerint osztályos atyámfiai is bele nyugodtak abba, hogy ott Bod-Paíádon megnézett belső telkünket hozzá tartozó mindeu külsőségeivel együtt azon helységben kebelezett ref. iskolának megmásolhatatlan birtokába ezennel átadjuk. Mindaddig, mig osztályos atyámfiaival együtt az erre megkivántató örök átadási okmányt T urnák kézbesithetnök, szolgáljanak e jelen soraim bizonyságul arra nézve, hogy családom ezen ajánlatát ezennel nyilvánítja s megerősíti.— Óhajtom végezetre, hogy a B.-Paládi ref. iskola ezen adományt semmikép el i;e idegenitse, hogy ez is szolgáljon ezen intézet gyarapítására. — Midőn ezen tudósításomat készséggel közlöm stb. stb. Gyömrö, jul. 31. 1858. Gróf Teleki Sándor m. k.a Fogadja a kegyes gróf és mélyen tisztelt családja a nemes áldozatért ezenneli nyilvános hálámat, s háláját a kegyesen fölsegélt egyháznak. Éltesse Isten boldogul sokáig! Éltesse rokonszellemü minden nagyjainkat, kik értve helyzetünk és korunk szavát, ily gyakori nagy példákkal hatnak és áldoznak, hogy necsak „megtarthassuk a mit bírtunk", hanem épülhessünk kivül és belől a haladó — habár nehéz idővel is. K. G y. Igénytelen észrevétel a csanád-járási ev. tanítói értekezletnek Pitvaroson hozott némely határozataira. Az igen tisztelt csanádjárási ev. tanítói értekezlet, midőn a tanterv, különösen pedig a szláv olvasókönyv kinyomatása felől döntőleg határozott, nemes buzgalmában megfelejtkezett a felől, hogy hatása körén túl jár. Igenis túl, mert hisz a csanádjárási tanítói értekezlet mint töredék, és mint értekezlet ilyesmire hivatva nincs, hivatva nem is lehet. Az ő hivatása, a mint az értekezlet szó is mutatja, a programm pedig világosan bizonyítja, értekezni, tanácskozni, indítványozni, indítványait az esperességgel közleni s annak pártfogásába ajánlani, nem pedig eldöntöleg határozni és határozatait végrehajtani, főleg ily közérdekű tárgyban Kit illet tehát az e részbeni biráskodás és végrehajtás? Legközelebb a zsinatot illetné, mivelhogy azonban zsinatunk jelenleg nincs, illeti az esperességet, az esperesség által pedig a superintendentiát, mint a mostani körülmények között fő egyházi hatóságunkat, annyival is inkább mivel hogy ellenkező esetben szegény ev. egyházunk nem mondom rosz szándékból, de igenis gyarlóságból könnyen az örvény szélére állíttathatnék, ami épen nem volna óhajtandó. — Azért is atyámfiai, férfiak ! nemes buzgalmatok mellé jövendőben egy kis vigyázat, az illő korlátok közötti maradás, mert valamint hogy a folyam csak addig jótékony, míg medrében marad, ellenben mihelyest kicsap, azonnal károssá, sokszor veszélyessé is válik, — ugy a ti müködésteken is csak addig lehet áldás, mig hivatástokszabta korlátok között mozogtok, mindenesetre pedig az illető egyházi hatóság iránti bizalomban, mert higyjétek el, hogy akár mit is fogtok körötökben határozni, annak a törvényes tekintélye, és férfias közremunkálása nélkül nem boldogulhattok, boldogulni nem fogtok, s ha boldogulnátok, akkor sem volna sokáig Isten áldása rajta. Hogy az esperesség e részben eddig többet nem tett, annak nem ő, hanem a mint az egymásután sürün tartott esperességi közgyűlésekből magatok is tudjátok, az özönnel jött sürgős és fontos teendők voltak okai. Különben hogy már e részben is akart ezelőtt tenni, a mezőberényi közgyűlés jegyzőkönyvének egyik pontja világosan mutatja, és hogy ezután bizonynyal teend, szentül hiszem. Bezárom egyszerű soraimat sz. Pál ap. ezen szavaival : „Mindenek pedig ékesen és jó renddel legyenek tiköztetek." I. Kor. 14, 40. Horváth Sámuel. KÜLFÖLD. A baseli egyetem jelen állása. Minél inkább nevekedik hazánkban azon ifjak száma, kik theologiai tanulmányozásuk folytatása, s a külföldi protestánsok vallásos és tudományos intézeteikkeli megismerkedni óhajtás tekintetéből, a külföldet, s annak nevezetesebb egyetemeit készülnek meglátogatni: véleményem szerint annyival inkább nem felesleges, sőt célos és kívánatos, hogy azon egyetemekről, lapjainkban időnként pár sor tudósítás álljon. E véleményben, a külföldi, — illetőleg svájci — egyetemek jelen állását targyazó, hozzám intézett különféle tudakozódások és felszólítások arról, amennyire lehet, részletes tudósítást közölni, teljesen megerősítettek. Hogy az 185% vagy a most lefolyt iskolai év volt az, melyben magyar ifjak, a külföldi egyetemeket nagyobb számmal látogatták, mint a legközelebbi évtized bármelyikében : arról bizonyságot tesznek Helvétziában Zürich s Basel, Némethonban Tübinga, Berlin, Göttiuga, Halle, hol mindenütt volt, — mint hiteles kútfőkből tudom, két, három magyar, — legtöbben a debreceni főiskolából voltak, legkevesebben a patakiból, t. i. magam egyedül. Jó volna, ha külföldre készülő ifjaink az egyetemek szellemét, azokban egyik, vagy másik tudományos elem előnyét, vagy hátrányát, a nevezetesebb tanárokat, kiket kiváltképen hallgatniok kellene; az egyetemek egymásliozi viszonyát, s az általok adatni szokott stipendiumokat, és az azok elnyerésére megkívántató okiratokat, már kijövetelök előtt, — a mennyire lehet — ismernék; hogy így ne lennének bizonytalanságban, minta mostaniak, azaz: mi voltunk, kik mivel az egyetemekről hazánkban keveset hallottunk, s még kevesebbet olvastunk, csak hosszas tudakozódás után határozhattuk el, hol tölthetnénk semestert, egyéni tudományos szükségeinkhez képest, legsikeresebben. Ezeket szem előtt tartva, határoztam el, közelebb itt Baselben mulatásom alatt is, említett tárgyakról, a mennyire lehet, részletes ismeretet szerezni, s a szerzett ismeretet, e nagybecsű lapok hasábjain hazám prot. ifjaival közölni. Baselben a nyári semester, Svájc, sőt az egész külföld többi egyetemeitől eltéröleg, május elejétől september végéig tart; minek következtében augustus hó folytán az itteni egyetemen hospitáltam. A baseli egyetem, az itt 1431 -1448. tartott hires zsinat következtében, — melynek célja volt újítást hozni az egyházba, főre és tagokra, s melyen több mint 500 lelkész volt jelen — II. Pius (Aaneas Sylvius) pápa által, — ki ezen zsinaton tétetett pápává, s ide még mint bibornok jött — alapíttatott, 1460, két év múlva 400 éves emlékét fogja ünnepelni. — Legelébb mathematikusai által lett hiressé, mint Bernouilli, Merian, Euler. — Theologiai facultása virágzó korát De Wette idejében, azaz: e század elejétől 1849-ig élte. — Tudományos tekintetben azóta kevés becse van, s célja inkább a keresztyéni kegyesség, mint a theologiai szabad tudományosság terjesztése; kivált a szentirásmagyarázat — mely a theologia alapja — nincs az előhaladott kor tudományos szellemétől áthatva. — Az egyetem 52 tanárai közül, a theologiai facultásban heten működnek, köztük az európai hirüDr. Hagenbacb. — Philosophiai facultása az, mi Zürichben a theologiai, t. i. egész Svájcban legjobb. — Itt működik Dr. Steffensen, Helvécia első bölcsésze , kinek előadása vonzó és élvezetdús, továbbá Dr. Wackernagel, hires német irodalmár, és Dr. Burckhardt. — Itt tanított Magyarhonbóli száműzetése után, elébb budai tanár, Grinaeus Simon is, némely történetírók szerint (p. o. Meri d' Aubigné „Geschichte der ungarischen Reformation" *) Berlin, 1851, Seite 39) bölcsészetet, az itteni ok*) Közönségesen elterjedt tévedés, hogy e történetet Merle d' Aubigné szerzette, holott ő csak elŐ37.ót irt hozzá. Szerkesztő. 35. sz.