Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-09-04 / 35. szám

iratok szerint pedig görög nyelvet. — Nevezett iró, és több mások Grinaeust, bizonyosan Vitus Vingbeimmal cserélték fel, ki Wittenbergában csakugyan bölcsészetet tanított. — Grinaeus, mint a baseli egyetem igazgatótanára halt meg 1541. Az egyetemi könyvtárban 65,000 kötet könyv, és 4000 kézirat van, közte Luther, Melanchton, Zwingli, s Erasmusé. — Az aulában több mint száz baseli tudós arc­képe függ, mint Oecolampad f 1534. Grinaeus f 1541. Vi­liét f 1847. De Wette 1849, s Hágenbach. Az egyetemi ifjúság összes száma 70; legnépesebb a theologiai facultás, hol 35, legkissebb a jogi, hol 5 hallga­tó van. Az egyetem ujabb anyakönyve 1568. kezdődik, az azelőtti majdnem olvashatlan; egyébiránt már a reforma­tio előtt is van néhány magyar beirva. Magyar ifjak a reformatio óta, a beseli egyetemben nagy számmal tanultak 1798-ig; legtöbben a 18-ik szá­zadban , s theolognsok (a többi facultásban is voltak ma­gyarok, és pedig mágnások is) mindannyian szabad asz­tallal láttattak el; az akkori alumneum ugyanis, kizárólag magyarok részére volt szerezve. — 1848 óta ezen egyete­met inkább tót- és németajkú, ágostai hitvallású papjelöl­tek látogatják. — Nevezett időtől máig Magyarországból összesen tizen vannak bematrikulázva. Múlt század végétől e század közepéig Magyarhon­ból senki sem jővén ; ehez járulván az ezen idő alatti, egész Európát megrázkódtató politikai forrongások s átalakulá­sok; a magyar ifjak számára szerzett szabad asztal mint egyebütt, Baselben is megszűnt. — Most is van ugyan alum­neum, hol 24 theologus, 360 frank, (ezelőtt pár évvel még csak 240 volt) évi fizetésért szállással és koszttal láttatik el, s ezen összeget két austriai theologusért a baseli prot. gegédegylet. fizeti. — E jótéteményt jelenleg két cseh élvezi. A stipendiumok száma—épen ugy, mint a bécsi prot. theologiai facultásnál — a theologusokét jóval haladja; azt hát minden theologus kapja — némelyik kettőt, hár­mat is, — nemzetiségre való tekintet nélkül. Kik magokat az alunineumba akarják felvétetni, a prot. segédegylet költségére : szükség az alumnusok atyja (páter alumnorum) s a jótéteményben fáradhatlan n. t. Le Grand lelkész úrhoz folyamodniok, idejövetelök előtt 2—3 hónappal, — még jobb egy fél évvel; — a felvételre isko­lai bizonyítvány nem kívántatik, hanem egy superinten­densi, vagy valamely főiskolai igazgatóság által adott ajánló levél; melyben világosan ki legyen téve, hogy fo­lyamodónak e jótéteményre szüksége van; ehhez mellékel­ve legyen a folyamodó életirása (curriculum vitae) latin, vagy német nyelven szerkesztve; melyben kiemelendő, liogv a lelkészi nehéz, és sok nélkülözést igénylő pályára saját belső meggyőződése szerint határozta magát; e mel­lett — természetesen — említve kell lenni, hol végezte is­koláit, s mily sikerrel. Egyébiránt a baseli egyetem, mint felebb emlitém, De Wette halála óta, theologusoknak nem annyira tudomá nyos, mint inkább gyakorlati szempontból ajánlható ; mely szempontjelen korunkban, prot. lelkésznek ép oly szüksé­ges, mint amaz. A keresztyéni kegyesség, s a szeretet munkássága nagyobb és szebb tetteket, aránylag sehol nem hoz létre, mint Baselben. — Van itt ugyanis hittéritőintézet, bibliatár­sulat, s egész Svájcban legnagyobb, s legjelentékenyebb prot. segéd- és sok más jótékony-egylet, —melyekből kisugárzó eleven vallásos élet, a leendő lelkészre jó hatás­sal lehet. S míg a zürichi egyetem az észt elégíti ki: a baseli a szivet nyugtatja meg teljesen. Basel, aug. 25. 1858. Tamkó Ferenc. A Gusztáv-Adolf-Egyesület XVI. nagygyűlése Lipcsében. A vallásos szeretet nyájas ünnepét ültük aug. 24., 25- és 26-dik napjain Lipcsében, hol a fent nevezett egye­sület ez idei nagy gyűlését tartá. A nyomtatott névsor.468 tagot és vendéget mutat Európának csaknem minden tar­tományaiból, köztök, —ide számítva a külföldi egyetemen tanuló ifjainkat is , — 30 magyart. Az egyesület bevett ügyrende szerint aug. 24-kén délelőtt az első nap a közép­ponti választmány tartotta zárt gyűlését, 25-kén a tanács­kozó ülés volta Nikolai-templomban, 26-kán pedig ugyan­ott a tegnapinak folytatása és határozatokat hozó ülés. E két utolsó teljes nyilvánossággal. 24-kén tehát délután 3 órakor volt az első találkozás a Schützenhaus tágas ter­meiben és udvarán, honnan 4 és fél órakor a Paulinusok templomába mentünk, hol brémai első lelkész Dr. Mailét volt szónoklandó. Egy jelesen énekelt karének, — mo­tette — és erre következő egyházi ének után a szónok, már Bréma- és Casselből ismert rendkívüli tehetséget tanúsító előadásában, fősúlyt fektetett azon főgondolatra, hogy mindnyájunknak és igy az egyletnek is minden működésé­vel a Krisztust és evangyéliomát kell hirdetnie. Az isten­tisztelet után következett 6 órakor a követek privátgyülése a könyvkereskedő börse termében, hol a megbízások vizs­gáltattak meg, elnök és titkárok választattak és a holnapi napon szónokolni akarók nevei jegyeztettek fel, stb. El­nökül Hoffmann, lipcsei egyháztanácsos, alelnökül a darm­stadti Zimmermann választattak. — 25-kén a tanácsház, hova a vendégeknek egy negyeddel reggeli nyolcz óra előtt egybe kellett gyülniök, nem fogadhatta be a megjelenők sokaságát. S minden harangok zúgása között megindult a menet, elől a középponti választmány tagjai, utánuk a lipcsei lelkészek, aztán az egyesület követei s végre a vendégek, a város piaczon át a Tamás-templomnak tartva, mely már akkor a fentartott helyeken kivül, minden részei­ben elfoglalva volt. Itt a bevezetőének után az oltári tisz­telet következett, melyet ismét egy szívemelő motette a 84. zsoltár felett váltott fel s követé az igeolvasás Esaiás 6l.része, mire ismét egy ének s Dr. Tholuck beszéde követ­kezett, Ján. Jel. 3, 7—13 s kivált a ll-dik vers felett, hol az Ur a philadelphi gyülekezetnek szivére köti, hogy tart­sa meg a mi nála van, hogy senki el ne ragadja az ő koro­náját. „Tartsd meg a mid van." Mit akart ezzel az Ur haj­danta és mit jelenleg az ő egyházának mondani? A mennyire kivehettük a jeles, de gyenge szavú szónok előadását, az első kérdésre ugy felelt, hogy megmutatta, miként az első keresztyénség ugy fogta fel az Urnák ama parancsát, hogy lelkiismeretesen megőrizte az Urnák igé­jét az evangyéliomot, ezt tanúsította nemes tettek által és hogy szivében teljesen egyesült az Urnák igéjével. A má­sodik részben következett az alkalmazás, kimutatván a szónok, hogy a jelen egyháznak s az egyesületnek sem le­het máskép válaszolni az Ur ama parancsára s alkalmat vön magának mind az evangyéliom iránti hűtlenségét, mind az ellene és vallói ellen irányzott megtámadásokat ki­emelni. Istentisztelet után, 11 órakor, az első nyilvános, a ta­| nácskozó gyűlés a Miklós-templomban megnyittatott Hoff­mann elnök ur által imádsággal és rövid visszapillantással a G.-Ad.-egyesület múltjára. Utána Stephani ur az egye­sület actuarja a jelenlevő követek és külföldi vendégek ne­veit olvasta fel. Majd Howard, lipcsei reform, lelkész, az egyesület titoknoka, az évi tudósítást olvasta fel, melyben fájlalta, hogy egyes főegyletektől a tudósítások elmarad­tak vagy elkéstek, ugy hogy a jelentésbe többé fel nem vé­tethettek ; de örvendett egyszersmind, hogy az egyesület élete napról napra virágzóbbá lesz s az ellenében ápolt előítéletek enyészőfélben vannak. Jelenti, hogy ezen évben is közel ötven ágegylet alakult, s a főegyletekhez s ezek által a középponti bizottmányhoz csatlakozott. Kiváltké­pen kiemelte pedig, hogy a nők s a tanuló ifjúság között

Next

/
Oldalképek
Tartalom