Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-07-03 / 26. szám

A 10. §. tanúsága ismét zavaros és érthetetlen, ez mondatván: ,,az egykarú emeltyűnél annál kevesebb erö szükséges, minél hoszabban és minél közelebb esik a teher a támaszponthoz. „Hoszabban" és „közelebb" egyszerre, ezt nem értjük. Bizonyosan igy akarta irni Cs. ur: annál kevesebb erö szükséges, minél hoszabban (azaz távolabb) esik az erö, és közelebb a teher a támaszponthoz. Igy már volna értelme. Hanem még jobban és szabatosabban így kellene azt irni: az egykarú emeltyűnél (t. i. az egyensúly létrehozására) annyiszor kevesebb erö kívántatik, mennyiszer távolabb alkalmaztatik a támaszponttól az erő, mint a teher. Ez az igazi törvény. 12. §.-ban a viz folyásáról szólva, kár volt a malmokat érintetlenül hagyni; valamint a 16. §. előtt még a tapadás és hajcsövesség tüneményeit említnie kell vala, melyek a közéletben oly gyakoriak. A 16—22. §§. elég rövidek ugyan, de elégségesek és világosak , mint általában még néhány §, hol fordító hívebb maradt az eredetihez. 22, §-ot itt még elhagytuk volna s csak ott szólanánk róla, hol a növendékek már a sugártörés tüneményét is ismerik. 26. §. A delejről nagyon rövicl és hiányos. Meg kellett volna említeni, hogy a delej a vason kivül még miféle fémet vonz, s miket nem; s jó lett volna érinteni egyúttal azt is, miként lehet a mesterséges delejt készíteni; erre nagy szüksége van egy falusi tanítónak. 30. §-ban a hévmérőről szólván, kár volt legalább is annyit nem irni, mint Krtiger s megtoldani azzal, miszerint a Reaumur-én kivül még a Celsius és Fahrenheitéi is alkalmazásban vannak. Lehet olyan néptanító, ki ezt még nem tudja, de tudnia jó. 31. §-ban a léggömbről szólván, meg kellett volna még említni azt is, hogy azt a felmelegített légen kivül még egyébbel is fel lehet emeltetni, s mi az ? mert a gyermek már ma csaknem minden városban láthat ilyet, s midőn ott azt veszi észre, hogy itt semmi tüz nincs, és a golyó mégis pompásan felszáll, azt fogja gondolni, hogy neki hazudtak, vagy tanítója a dolgot nem tudja. — Mi részünkről még történetéről is irtunk volna a léggömbnek, mert, mint saját tapasztalásból tudjuk, a gyermekek az affélét nagyon szeretik, s könnyebben megtartják ugy a dolgot. 32. §-ban helyen lett volna a passátokat is említni a szelek között, —annyival inkább, hogy azokkal a gyermek a földrajzban okvetlen találkozik, s rosz volna, ha se itt, se ott nem értené. 33. §. A hangról, nagyon hiányosan- pótolja Krüger könyvének ugyan e tárgyról itt négy §-át; mi pedig még Krügerben is bővitui szeretnők e gzakaszokat, — a mennyit pedig Cs. ur irt, annyit még egy gyermeknek tudni is nagyon kevés. 34. §-ban az alkony és korány értelmezésére nagyon eredeti magyarázatot találunk: „midőn a nap lemegy, s többé sugárait hozzánk egyenesen nem bocsáthatja, azok közül sok a keleti égtáj légrétegeibe ütközik, s ezek által hozzánk visszahajtatik. Innen van az esthajnal. Reggel pedig, mielőtt a nap szemeinkbe tűnnék, megvilágosítja a nyugoti égtáj légrétegeit s ezek a rájok eső sugarakat visszahajtván, előidézik a regghajnalt (?) Még sehol nem olvasván ez ujabb felfedezést, s kétszer is megnézvén, váljon ugy van-e ez Krügerben is, de azt, mint eddig mi is tudtuk, ott ellenkezőleg találván, hinnünk kell, hogy Cs. ur maga csinálta és találta fel e legújabb elmélelet; hanem bocsásson meg azonban, ha nyilvánítjuk, hogy azt, mindaddig, míg Cs. ur be nem bizonyítandotta bővebben, nem hisszük, s azt egyszerűen tagadjuk és nagy tévedésnek tartjuk. A 44. §. is nagyon halványan és röviden tárgyalja a színeket; többet kell arról beszélnünk, ha azt akarjuk, hogy a növendékek tudjanak valamit. Nem hiba ugyan, de mi még sem helyeseljük, hogy Cs. ur jobbnak látta az 58. §-ban az élenyről és azután az 59-ben a légenyről szólani; jobban van az megfordítva Krügerben, ha fejtegetőleg akarunk haladni az előadásban. Nagyon furcsa s értelmet zavaró kifejezésnek és modornak tartjuk az ilyeneket, melyek a 61. §-ban egy pár példányban így jőnek elő: „közönséges égett szenet, milyent fűtésre szoktak használni, porrá keli törni, s az Így porrátört Kokszot" stb. (s alul a csillag alatt magyarázat: égettszén koksz); a másik: „Azután a horgany tétetik kénsavba és így cink és szén jön érintkezésbe" stb. (s most alul: cink horgany). — Váljon nem egyszerűbb e,ha szót akarunk magyarázni, igy irni: közönséges kokszot (koksz = égettszén) porrá kell törni stb., s a másikban: azután zink (Zink horgany) tétetik stb. s miután a Zink szó még használtabb, még magyarázat sem kellene. Azt sem merjük állítani koksz -égettszén, megállhat-e egészen ; mivel az égetett kőszén ? Végül azt sem foghatjuk meg, s épen azért nem is helyeselhetjük , hogy Cs. ur a villanyosságról szólva, előbb tárgyalja a galvan-villanyosságot, távirdát, galvano-plasticát és ez utóbbira népiskolákban mi szükség van ? stb., mint a dörzsvilanyosságot, holott véleményünk szerint ez sokkal egyszerűbb és kísérleti tüneményei is könnyebben létesíthetők, mint amazok; de aztán ugy hozná azt magával a tudomány fejlődésének története is, miután a tanulásban sem követhetünk észszerűen más rendet, mint a milyent az emberi értelem a tudomány megismerése és megalapításában tanúsított. Egyébiránt főérdeme a munkának, hogy sajtóhibáktól lehetőleg ment, s nyelve néhány helyesírási hiba és nem egészen magyaros kifejezés leszámításával, elég egyszerű és világos, s növendékek számára népiskoláinkban, mindaddig, míg egy jobb követné, s mert ára is nagyon csekély, ajánlatos. K. J. Megjelentek, s Pesten Kilián, Lauffer és Stolp, Magyar, Müller, Osterlamm, Pfeifer, és Bucsánszky nrak könyvkereskedéseiben, s a szerzőnél (Józsefváros, József-utca 23. szám) megszerezhetők: A Pythagorász Szorozás és Osztás táblája a visszás-jegyű vagyis hiány-számokra és általános (betű) .számjegyekre is kiterjesztve Sasku Károly által. Ára 6 p. krajcár. Továbbá: Az Összeadás és Kivonás táblája a visszás-jegyű vagyis hiány-számokra és általános (betű) számjegyekre is kiterjesztve. Készítette Sasku Károly Ára 3 p. krajcár. Ezenkívül Ráth Mórur könyvkereskedésében (a váciutcában „a vastuskóhoz") s a szerzőnél megszerezhető: A Többszörözés és többosztás (Hatványozás és Gyökvonás) ésaLogarithmusok alapjai táblája, mind egész, mind tört, mind határozott, mind általános (betű) számjegyekkel a visszás-jegyű (hiány),számokra is kiterjesztve, készítette Sasku Károly. Ara 12 p. krajcár. Mind a három tábla el van látva a szükséges magyarázattal. A szerző a nála vevőknek minden százra tíz ingyenpéldánnyal szolgál. Ezen táblák közül az Osszeadas és sorozás táblái szükségesek minden akár fiú-, akár leány-gyermeknek, mert azokból az egyes számok összeadását, kivonását, szorozását (az úgynevezett egyszeregyet vagy kétszerkettőt), és osztását magától is megtanulhatja; a Többszörözés táblája pedig minden algebrát tanulónak szükséges, főleg a logarithmusok alapos megértése végett; de szükségesek az algebrát tanulóknak az Összeadás és Szorozás táblái is, már csak annálfogva is, hogy azokból a visszás-jegyű vagyis hiány-számokról helyes fogalmat szerezhetnek, s az 26. sz.