Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-06-24 / 25. szám

papot, annak nem is engedelmeskedik, hanem iránta csak harag és gyűlölség magvát érleli keblében: még a vallástalanság hideg közönyös leplével is beburkolja lassanként növendékeinek fejlődő vallásos életét, mivel az ilyen templomban sem szolgál példányképül tanítványainak az imádkozásban és vallásos buzgóságban; söt a szentségek kezelője , a lelkész iránti tiszteletlenségből, tanítványait sem szoktatja templomi Hiedelemre és imádkozásra; hanem így mint megszokott érdektelen foglalkozás, semmi nemes irányt és vallásos éleményt nem nyújtván lelkének: a gyermek nagy korában sem rázza le magáról a vallástalanság ezen felszedett iskola porát, hanem akkor is lanyha lelkületű, hideg és közönyös marad a vallás, templom és minden nyilvános istenitisztelet iránt. Ezért óhajtanám már én, bármi áldozatunkba kerülne is, hogy egyházmegyéink esperesei olykor olykor; sőt a nagytekintetíi superintendens urak is , legalább egyszer kétszer életekben meglátogatnák a háborgó vagy hanyatlásnak indult egyházakat s apostoli megjelenésökkel a jó rend, béke és egyetértés lelkét öntenék a hívekbe s nagyobb vallásos életre emelnék koronkint, e főpásztori őrködésükkel a sitlyedezö egyházakat; mert a korunkban divatozó egyház- és iskolalátogatók évenkénti eljárásuk, nem egyébb mint classikus satyrája minden hivatalos föltigyeletnek és egyházi tekintélynek. Szathmármegyében, mennyire visszaemlékezhetem a multakra, az esperesi látogatáson kivül, a szomszéd egyházbeli papnak minden hónapban kölelessége volt meglátogatni hivatalosan a szomszédbeli iskolát s ezen felül a helybeli papnak minden héten bemenni az iskolába és ott figyelemmel kisérni a tanításban kifejtett ügyességét s eljárását a tanítónak, és óra végin az észrevételeket vele közleni s mindezekről minden hónap végin hivatalos tudósítást adni be az illető esperesi hivatalnak. Ez is jobb és célszerűbb, mint a nálunk divatozó rendszer , hol négy iskolalátogató alatt négy járásra lévén felosztva az egyházmegye, ennek rimaszombati járásában 18 iskola áll a kinevezett iskolalátogató felügyelete alatt melyet ha elvégezhet egyhúzomban egészséggel még egypár hétig legalább köhöghet utána, míg a beszívott sok fojtó gőzt és tüdőrontó iskolaport kiköhögheti. A javító reform itt is ki van mondva. Egyébiránt ezen járásban vannak a legkitűnőbb iskolák és legjelesebb tanítók, kik legnemesebb örömüket és boldogságukat csak szépen virágzó iskolájuk kitüntetésében keresik és találják fel. Itt örül az ember lelke, midőn ezen iskolákat évenkint meglátogatja; mert a legnagyobb gyönyörűséget élvezi azokban a figyelmes vizsgálódó, és a tiszta megelégedés lelkével, két gyenge iskolát kivévén, áldás között távozik onnan. Ezen kitűnő iskolák évenkénti emelkedésük egyik legnagyobb horderejét az évenkénti iskolai relatio körözésében találom én itt. Ugyanis ezen járásban köröztetni szokott minden évben az iskolalátogató által a rendes iskolai relatio a tanítók között, híven és részrehaj lattan ul, ki mint érdemli a dicséretet vagy megrovást. A tanítók úgysem ismerik egymást bensőleg mint tanítók, legalább egymás iskolája szellemi állását féltékenyen őrzik egymástól. Ezáltal pedig megismerik egymást és megtanulják ezen legdicsőbb tudományt az élet könyvéből: ismerd meg magadat. Azt tapasztalára, hogy e különben kényes és eleinte sok ingerültséget okozott szokatlan eljárás: mintegy láthatólag olvastatja évenkint lelkek táblájáról a legszebb classificatiot az élet mesterétől felirva e szavakban : jó, jobb , legjobb tanító. Ezért mondom már én, bogy míg eljőne is az illő és mérsékleti dotatio boldogító országa, addig is ösztönt és buzdítást adjunk minden kigondolható módon a tanítóknak, hogy kellő méltánylat és elismerés jutalmazza hasznos fáradozásuk nemes gyümölcsét, ésabennök felébredő önbecsérzet hatalma felemelje őket a szellemi élet megölő tespedéséből. Nincs nyomorultabb látvány, hivatásaiknak megfelelni nem tudó tanítóknál; ellenben nincs szebb és a fejlődő emberiségre magasztosabb hasznot árasztó, mint egy olyan tanító munkássága, kinek lelkében nemes rendeltetése öntudata világossá lett, kiben változatlan áll azon elhatározás, bogy életét, erejét s minden törekvését nehéz és fontos hivatala magas feladata megfejtésére szenteli és Gömörben, a rimaszombati járásbeli iskolatanítók, mint növény a virágzás felé: ugy haladnak a dicső rendeltetés és hivatásuk megértése magas célja felé — , de a korai függetlenségre törekvés, vagy a papi felügyelet alóli kibontakozás vétkes és botrányos jelenségei is ezen járásban hajtanak legtöbb fattyúnövéseket. Simon Sámuel, lelkész. KÖNYVISMERTETÉSEK. Budapesti szemle. Szerkeszti és kiadja Csengery A utal VII. és VIII. füzet. Pest 1858. N. 8-rét, 256 lap. Régen bírjuk egy ügyes tollú barátunknak igéretét, hogy e folyóiratot, melynek ezúttal VII. és VIII. füzetét veszi a közönség, lapunkban tüzetesen fogja ismertetni. Szívből fájlaljuk, hogy nevezett barátunk Ígérete beváltásával oly soká késik, mert alig tudunk ujabb irodalmunk terén egy egy vállalatot, mely a közönség általános pártolására érdemesebb volna, mint ez, mely tartalmilag és alakilag egyformán dísze a magyar literaturának, és tájékozva eszméltetö irányával több szellemi áldást eredményezendő, mint valaha hazai irodalmi vállalattól várbattunk. A ki a tudományt szereti, annak európai színvonalát ismerni akarja és vagyoni tehetsége engedi, hogy évenkint 10 pfrtot áldozzon honi irodalomra, ne mulaszsza el járatni e jeles folyóiratot. Addig is, míg elvalahára saját bírálatot hozhatnánk, legyen szabad ezen ikerfüzet és a vállalat általános ismertetésére a Pesti Napló junius 20-diki számában közlött bírálatból egynémelyeket ideigtatni. A most megjelent VII. és VIII. füzet tartalmát képezik e következők: Csengery Antal ily cím alatt: „Képek az emberi ínivelődés történetéből." Minden régi civilisatio képét külön keretbe találjuk itt foglalva. Minden cikk, a mint látszik külön egész s a mint sejtjük, egy nagy egésznek része lesz egyszersmind. A legújabb történelmi nyomozások eredményeit önálló felfogással állítják egybe e cikkek, nemcsak általános vonásokkal, de a legérdekesebb részletekkel jellemezvén mindenik nép polgárisodását. Szerző mindenekelőtt a népek ős vallásában igyekszik feltüntetni azon népek eredeti világnézle-i tét s ennek főbb elveiből, szoros összefüggésben fejti ki azok öszszes míveltségét, irodalmát, művészetét, polgári és társadalmi vi szonyait stb. S a különböző civilisatiokat egybeveti szerző. E füzetben a c li i n a i és ind civilisatio ismertetését vesszük ily cím alatt: realismus és i d e a 1 i s m u s. Ki van fejtve Indiában mind a brahmanismus, mind a buddhismus lénye. Közelebb Egyptom míveltsége ismertetését igéri szerkesztő. Nagy tárgy ez, mely körül a legújabb történetnyomozók egész könyvtárt Írtak össze. Azt sem tudja a tanulmányozó, hol kezdje az olvasást. Kétszeres érdekkel bir egy okból a tájékozás vezéresz mék körül. Ugyan e füzetben Szalay László folytatja „János király és a diplomatia" című közleményeit. Sok uj adat, merőben uj perspecíiva ! A jelen 4-dik közlemény a török hatalom székhelyére vezet bennünket. Ha a történetnyomozó és a nagy közönség előtt egyaránt tanulságosak voltak az eddigi közlemények , ez ujabb cikkely még a drámai előadás élénksége és jellemző volta által is hat az olvasóra. A jelen füzetek 3-dik cikkében a „Nyelvtudomány jelen állásával" ismertet meg bennünket Hunfalvy Pál, mint megismertetett elébb Szabó József a földtan