Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-04-08 / 14. szám

legragyogóbb gyémántja. Ezen eszmén , mint sarkkövön, építhetjük fel mi is magy. prot. egyházunkat, s annyira erősbíthetjlik, hogy a pokol kapuinak is ellent állhatand. Ez végre egyik magyarázatja, vagy ha inkább tetszik, eszkö­ze, ama ujabban felkarolt, s Irinyi által is a legközelebb prot. lapban ajánlott, de meg nem fejtett, s azért egy kis mystieismusba burkolt „belső missiónak". Hogy pe­dig én is belső missiómat kövessem, s indítványomat tény­leg is előmozdítsam: az első pálya-munkára egy, a másik­ra két aranyat ajánlok felezennel, ha t. i. a minden jót fel­karoló tisztelt szerkesztőség is jónak látja az indítványt elfogadni, *) vagy szükségesnek a pálya-munkákat, ha bár másként is, helyesebben formulázva kihirdetni. Karoljuk fel mondom — s kövessétek ti is atyámfiai,. sokao, mind­nyájan, belső missiotokat! — s leend annyi pénzünk, mely­ből nemcsak a pályázott jutalmak , hanem ezeknek nyom­tatása is kikcrülend! A fennebbi két kérdésből származik e harmadik : Mi történjék a pálya-munkákkal? Az elsőt- a prot. lapban, a másikat a bejövendő filléreken, vagy egyes egyházak költ­ségein nyomatnám ki, s minden egyháznak véleményadá­sul küldeném meg; az egyes egyházak, az esperességek által e célra kinevezett választmánynak szolgáltatnák be véleményeikkel együtt; az esperességek a kerületi vá­lasztmánynak, ez az egyetemesnek adná át összpontosított munkáját; az egyetem végre akár a zsinatnak, akár az egyes követeknek kézbesítené, nem azért hogy az egyes pontoktól eltérni ne lenne a zsinatnak joga, hanem hogy főelvekül, sőt némelyek formulákul is használtassanak fel a zsinaton, mint az egyetemes egyházak véleményeivel találkozókkal. Ha pálya-munkák nem érkeznének meg; ha ez út hosszúnak, vagy bármely más okból nem tetszenék fen­nebbi indítványom zsinati készületül: im itt a 2-ik. Osszák ki az esperességek mielébb a fennen em­lített utasításokat elkészítésül egyes tagjaik közt, vagy oly férfiakból nevezett választmánynak, kik törvényhozás körüli képességüket kimutatták, hogy ezek mind az egyes tisztviselők utasításaikat, mind a conventek jogait elké­szítve küldjék meg az egyes egyházaknak — ezek költ­ségén elébb leiratandókat — vélemény-adás végett; ezek­ből az esp. gyűlés együtt tanácskozva, egy egész munkát szerkesztene, átadandót a kerület által e célra kinevezett választmánynak stb. mint az l-ő pontban megíratott. Ha ez sem fogadtatnék el: ugy nem marad egyéb hátra, 3-or. Mint hogy az esperesek hívják össze a gyűlése­ket mindjárt tavasz kezdetével legalább 3—4 napra, s az ed­dig divatozott esper. utasításokkal, kikérvén a kerület tá­rából, ha esp. nem volna meg, a superintendensek, kerületi s egyetemes felügyelők utasításaikat — vessék egybe akár a pesti zsinat canonaival, s hasonlítsák össze a tisza kerületi rendezettel (1 7 ), s a már említettem Klein Tenta­men-jével, ezekből egy uj munkát készítvén, indítsák útnak az l-ő pont alatti indítvány szerint. Ha mégis találkozná­nak esperességek, melyek — fájdalom — ezzel sem akar­nának bajlódni: akkor 4-er. Legkevesebb, mit okvetlen tenniök kell, és köte­lesség az, hogy a főelvekben egyezzenek meg, se két tárgyban készítsenek formulákat, melyektől a zsinatra küldendő követeknek eltérniök ne lenne szabad; először: a zsinati gyűlés, vagy legalább ennek előzményei­ről ; másodszor: az elnökségekről. *) Részünkről örömmel felkaroljuk a kor- és célszerű indítványt, s midőn magunk is akarunk egy aranynyal járulni a szent ügyhez : fölkérjük azokat, kiket Isten többel megáldott, te­gyék mielőbb lehetővé ez indítvány életbeléphetését. — Töb­bet előleges felsőbb engedelem nélkül nem mondhatunk. Szerkesztő. (1 7 ) Munyai a magyar ev. Tiszakerületi egyház rendezete. Kas­sán, 1847. Első formula: A zsinat s előzményei tekinteté­ben, meg kell előlegesen határozni vagyis formulázni, kö­rülbelől e következőket: Hol tartassék? hány tagból áll­!jon? mi tárgyú legyen? Csak superintendensek, kerületi s egyetemes felügyelők legyenek-e választáson kivül is, hivataluk után tiszteletbeli követek: vagy az esperesek s ezek felügyelői is ? kerületenkint légyen-e meghatározva a követek száma: vagy minden megye, a fennebbieken kívül, még egy világit és egy egyházit válasszon? Szerintem az utolsót. — A zsinat elnökeit s szónokait a gyülekezeten akarják-e megválasztani: vagy a zsinatra bizzák? A con­venteket el akarják-e törölni, s ezek helyébe consistoriumo­kat állítani, mint a pesti zsinat cselekedett ? Isten ments 1 — vagy a conventeket megtartani ? Minden áron! — A há­zassági ügyeknek külön székeket rendezni, mint a pesti zsinat: vagy az itélö székekre bizni ? Szerintem az utolsó­ra ! — Az egyház igazgatási tárgyakon kívül, mást is vegyen­e fel a zsinat? péld. kisdedóvodák, unió , Gusztáv Adolf­féle általános filléres gyámintézet, és a prot. lap 5-ik szá­mában igen helyesen ivdítványozott „országos egyh. domestika stb. Csak az Istenért a dogma , liturgia és symbolikus könyvek tárgyalásába ne bocsátkozzunk ez úttal! — Második formula: az elnökségekről. Hogy én az eddig divatozott magy. prot. egyházunk szivébe gyökered -i zett, „az egyetemes papság elvén" többek által helyesen indokolt, s a biblia e szavai szerint is „ti mindnyájan egyek vagytok" még bővebben indokolhatót, és pedig alolról fel­felé mindenütt hasonjogu kettőselnökségre sza­vazok : ez cikkem minden elvéből kiolvasható; és pedig megfontolt teljes meggyőződésemből, miután magy. prot. egyházunk felvirágzására, ennél jobb, tidvösebb, biztosabb s célszerűbbet jelenleg nem tudok, nem ismerek, nem gon­dolhatok. Azonkívül e latin mondatot: „Non quid iuris, sed quid consilii" soha tán nem lehetett jobban alkalmazni, mint jelen állapotunkban a kettőselnökségre; mert ha ed­dig is jól éreztük magunkat vele: ugy jövőre még jobban érzendjük magunkat; ellenben ha rosz dolgunk volt — mí csak kivételesen állhat —: ugy ezután még roszabb dol­gunk leendne nélküle. — Azért is Székács barátom e j tárgybani utolsó formuláját, melynél tökélyesbet adni nem tudok, de különben is mint a biblián alapulót, a korszellem­nek megfelelőt, elveimmel egyezőt, s lelkem mélyéből szár­mazottat,— ezennel szívesen aláírom. Legfeljebb is ezeket tenném hozzá — ha ezek nem az utasításhoz tartoznának —: hogy a végzés kimondást, mint eddig volt, meghagynám a felügyelőknél, mivel e nélkül „pictus masculusok" lennének," a többi elnöki kö­telességeket , úgyis a superint. és esperesek viselvén s mi­vel ez nekünk nem árthat, szabadságban állván, nemcsak elnök-társnak, de bármely más conventtagnak az ellen kifogást tenni, — a megnyitó s bezáró beszédet azonban az egyházi elnökre biznám, mivel a sup. s espereseknek ugy is számot kell adni, minden két gyűlés közti történtekről, mit csak Ők tudhatnak legjobban, mivel hivataluk szerint az ö tisztek azokra felügyelni, s elrendezni. Csak azon esetre kellene az egyházi elnöknek a végzést kimondani, j ha vagy az inspectori hivatalról, annak elveiről, jogáról, hátásköréről lenne szó, vagy pedig a két elnöki viszonyok s a felügyelő s más tagok közt, vagy egyháza közt, mely­be bekebelezvék, lenne valami elitélendő ; avvagy dogma, liturgia, s symbolon volna a tanácskozás tárgya. — Ha ettől elüttetném, legillőbb s célszerűbbnek vélném , hogy az egyik elnök az első tárgynál, a másik elnök a másodiknál s igy végig felváltva mondaná ki a végzést. De ha vala­mely tárgyra nézve szavazatok egyformasága adná magát ; elé: akkor az elhatárzó szavazat kimondása, azon elnök -társat illetné, kinek a sorshúzás kedvezend, kettőjük közt. Csak igy lehetne minden súrlódást és más kellemetlensé­geket eltávoztatni.—Végre afelelősség érdemében, böl­csen mondá Székács: r Hát nem éritek be azzal,,hogy az egész testület felelős saját határozatáért?" — En pedig

Next

/
Oldalképek
Tartalom