Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-04-08 / 14. szám

'ó'ál land Hessen durch Consistorien ihre Rechte in Kirchensachen verwalten, welche aber immer mehr erweitert wurden, besonders nachdem die Thomasianischen Grundsätze vom Territorial-System sehr herrschend geworden waren. (11

). Statt eines Pabstes haben wir nun eine grosse Menge bekommen. (1

2

) Hofrath von Leyser gesteht offenherzig, wie die Lutherischen Consistorien bisweilen tyrannischer handelten, als die römischen — Päbste." (l3

) Nem lesz tán érdektelen az olvasók egy része előtt, ha Thomasius elveit, melyek a lengyel codexnek mintául szolgáltak, Mosheim után (14

) röviden ide át teszem: Th. ki Némethonból eretnekségi tanaiért a tömlöc elől megszökött , az angol Hobbes elveit magáéivá tevén, s a fent irt okért a papokon boszút állani akarván — ime reactio — XI. Frigyes, akkori brandenburgi választó-fejedelem, később burkus királynak hízelgett, ezeket tanitá nyilván az egyetemen : „hogy a fejedelem iure territoni — teljes jogot gyakorolhat az egyházban; hogy önkénye s akaratja szerint vezényelheti az egyház és vallás dolgait; hogy a papok nem épen szükségesek a templomban, hanem itt világi ember is taníthat; hogy a papok a fejedelem szolgái, azokat ugy kiteheti, mintakármely cselédjét, azt tartoznak tanítani, mit a fejedelem parancsol; hogy a fejed, még a dogmákon is változtathat" stb. Super.Szeberényi(

15

) „Opus, quod perfecerunt, est quidem systematicum et multo locupletius,, quam quodcunque antiquarum illarum synodorum : verum ingenium ejus, non est prorsus illud primaevae Eccles. apostolicae, in qua doctoribus et pastoribus ecclesiarum iis regendis ex natura ipsorum munerisac propter earum commodum plus juris tributum erat et ideám repraesentationis eccls, uti hodie dicimus, per eonventus, presbyteria, et synodos, quae uniceProtestantismi indoli optime rospondet, in scriptis canonibus ab ipso principio usque summum apicem aedifieii non constanter tenet ac prosequitur. Interim sperandum est, lacunam hanc, si non proxime, certe in futura synodo expletum iri, quum latius diffusa humanitas, justi et decori acrior sensus atque universa seculi cultura, non unice natales, privilegia, fumosas imagines, opes externamque conditionem aliis splendidiorem, verum etiam sacrae vocationis dignationem, scientiam , erudition em virtutemque religionis ininistrorum, quae cuncta ipsa hominem civemque patriae nobilitant, in praecipuis vitae civitatisque bonis habere ac magm aestimare incipiant." Mely igazán müveit prot. egyént nem hatnák meg ezen , ékesen, papi szelídséggel, és mégis komoly igazságokat, korszakunk jellegét magában foglaló apostoli szavak ? Vajha teljesednének az ö jóslatai! s valóban telje^ sednek is, ha az 'ő müveit buzgóságával és Krisztusként accomodáló prudentiájával ülendnek követeink a zöld asztalhoz, és ha e szavak szelleme lengedezendi át a zsinatot. Ugy legyen! „Nem lehet tagadni —- igy ir Tormásy János jegyzőkönyve 657-ik lapján — hogy nagy veszteségére szolgált ezen zsinatban az egyházi rendnek az, hogy majd minden tagjai, az ily fényes gyülekezetben való szólásban gyakorlatlanok voltak, és azért vagy tartózkodók, vagy épen hallgatók. — Ha valaki a szükségesek cognitiojában világosabb lévén, szólott, csak maga szólott, társ nélkül, és mintha még ez elég nem lett volna arra, hogy haszon nélkül szóljon, szavára az egész, vagy csaknem egész uri kar vissza-szólott. Váljon csodálhatjuk-e, hogy a benső személyek addig gyakorlott — még pedig talán nem roszul gyakorlott — jogaikból oly könnyen kivetkőztettek ?" Klein (1

6

) „Ac omnes Religionis et Ecclesiae amantes (i

r

) Staeudlins Kirchengeschichte, 319. 1. (1

2

) Stephani alig. Kirchenrecht der Prot. 269. 1. (1

3

) Mosers Briefe über prot. geistl. Gewalt, 163. 1. (1

4

) Mosheim allg. Kirchenrecht der Prot. 195. 1. (15

j Corpus Synodor. ev. 99. és 100. 1. (1

6

) Tentamen juris Eccl. 40. 1. 332 aeque Viri non possunt non ardenter orare, ut hi, qui primum quasi tentamen tantum Synodalium Consiliorum et Institutorum fuerant, nunquam omnes, ut nunc sunt, a Rege confirmentur." Ezeknél sokkal többet Írhatnék még ki — p. derék Irinyink e tárgyban irt akár egész munkáját — annak bebizonyítására: „hogy később ne bánkódjál: előre gondolkodjál" közbeszéd szerint: készülnünk kell a zsinathoz. De legyen ebből ennyi elég most, s térjünk át a mondottakból önként folyó kérdésre, mint igénytelen cikkem második részére : Miként készüljünk a zsinathoz? Ha a prot. lapban megjövendölt májusnál későbbre, ha jövő őszre, vagy tán ép jövő tavaszhoz 1 évre esnék a ! zsinat tartása, szóval, ha meglenne a készülethez szükségelt idő — mi hogy tán igenis meglehet, ez a hitetlen Tamások második jövendelgetése — : akkor, szerény véleményem szerint, legczélszerübb készületnek tartanám: 1. Jutalommal koszorúzott pálya-munkák kitűzését egyházi törvényhozásunk érdemében, hogy a sok pontokban eltérő, eloszlott, s még csak közlendő vélemények, és e feletti hosszasan tartó kritikákat összpontosítsuk ; igy azután az egyetemes egyház, alólról kezdve fölfelé egyesítve elveit, formulákat készíthessen, s ezeket adná kezeikbe utasításul a zsinati küldötteknek. Itt azon ellenvetést tehetné valaki : Hol vegyünk pénzt a koszorút nyert munkák megjutalmazására ? és melyek azon tárgyak leginkább, melyeket pályául kitűznénk ? Méltó két kérdés, melyekre a tervezőnek meg kell felelni! Állok eleibe: először az utolsónak , azután az elsőnek. Minden hosszas bevezetés, vagy fenékkerités nélkül, leirom azon két pálya-munka formuláját, melyet célszerűnek tartanék, s melyekben minden vitatkozó tárgyak benfoglalvák. Készítessék : a) Oly rövidebb irat az 1791-ki pesti zsinatról, melyben elöszámlálvák annak tökélyei s hiányai ? hol és miben tért el a bibliától s magy. prot. elvektől ? mely törvények leendnének megtartandók, elvetendők sujitandók? Ennek jutalma 10 — vagy ha leend annyi — 15 arany. b) Oly nagyobb munka, mely nemcsak az egyesek utasításait, u. m. felügyelők, snperintendensek, esperesek stb. tisztviselőkét, hanem alolról felfelé a gyűlések jogait, sőt az itélőszékeket is, hol a perek s házassági ügyek kezeltetnének, szóval az egész prot. egyházi törvényt foglalná magában. Ennek jutalma —no mennyit mondjunk? biz ez érdem s terjemére nézve 100 aranyon íelül is megérdemelne, de tekintve szegénységünket, — legyen 50 vagy 60 arany. Második kérdés: Hol vegyük e 75 vagy csak is 60 aranyat ? Felelet: zsebeinkből, a buzgóság és szeretet 1-lérein! Senki ne ijedjen meg e szótól: zsebeinkből, vagy is más szóval, ez uj adóztatáson! A régibb kornak ritka nagy adományit nem indítványozzuk,—mert ezt csak kevesen, s ezt is ritkán tehették, a következés pedig mutatja, hogy ez nem kielégítő. Ámde a mostani korszak megbecsülhetlen uj találmányát, az általános szeretet filléreit ajánljuk; mert ez mindenkitől kitelik, a következés pedig tanúsítja, miként ez kielégítő. Karoljuk fel tehát, győződjünk meg, s tegyük foganatba ezen uj találmányt , a szeretet filléreinek elvét, melynél fogva: n e sokat, hanem keveset, — igen keveset, — csak filléreket kívánjunk sadakozzunk, ám de gyakrabban, s a mi fő—mindnyájan adjunk, mert ez mindenkitől kitelik, minden önmegterheltetés nélkül; és mégis e mindnyájunk által gyakrabban adakozott „szeretet filléreivel" hegyeket teszünk át egy helyről a másikra, vagyis oly csodákat mivelendünk, mint az uj-skót egyház, mely az ily fillérekből tartja fen magát s virágzik; és a Gustav-Adolf filléres intézet stb., mi a mostani hivők által, a Krisztus anyaszentegyházát felékített koronájának legdrágább gyöngye,