Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-04-08 / 14. szám

az egyház kormányzása, sőt magában az istenitiszteletben is különbözik a többitől. Mely különbséget a nemzeti jelleg, szokás, hajlam, szükség, üldözés, és más sok elkerülhetlen körülmények szülék s alkották. Valamint tehát más, ugy a magyar prot. egyháznak is, törvények alkotásában tekintettel kell lennie, mind azon nemzeti institutiókra — például akettőselnökségre! — melyek nemzeti jellegünk s sanctionált szokásnál fogva, oly mély gyökereket vertek az egyház szivébe, hogyha a törvényhozó zsinat ezt, akár korlátolni s szélesbiteni, akár pedig épen gyökerestől ki akarná tépni: igenigen félő, hogy a gyökérrel együtt magát a szívet is kiszakgatná! mi nélkül fenállhatna ugyan az egyház, de csak csenevész életet folytatna, mint ama növény, mely a megszokott lég és földben jól érezte magát, hanem egy más —'tán jobba is — ültettetvén által, több egyenetlen nedvbefolyás és zivatar által békételenítve, levele sárga, virága illatatlan, gyümölcse pedig fanyar lőn! Szerintem tehát a magyar prot. egyháznak okvetlen készülni kell a zsinathoz, a fennebbieken kivül már csak e következő okoknál fogva is: a) Mert a magyar prot. egyháznak nincs valódi mintája, kalaúza, vezére, mely után készíthetné törvényeit. Ennek tehát valami ujat, még eddig nem létezettet, a mostani korszellemhez szabottat, és mégis az egész prot. testület elveivel találkozót kell alkotnia,—mely egyrészt a biblia és protestantismuson alapuljon, más részt az állam és nemzetiség kellékeinek is megfeleljen. Mert hogy az eddigi utasítások , — nem zsinati, hanem kerületi, vagy csak is esperességi — távolról sem kielégítő munkálatok, nem szolgálhatnak mintául: erről mindnyájan meg vagyunk győződve. Az 1791-ki nemzeti zsinatból pedig — tisztelet, becsület , de igazság is — inkább azt tanulhatjuk : Miként nem kell egyházi törvényeket alkotni, kivévén a kiveendőket ? Ennek bebizonyítására csak néhány Canont hozok fel: az l-ö rész 2-ik eanona ezt mondja: „Régimén ecclesiasticum ministris quoque defertur" — tehát csak quoque defertur? és csak ex consensione ecclarum.? Hát az Isten szolgáinak a J. Krisztus által adott jog és hatalmat kitörölte-e a zsinat a bibliából ? A 6. canon 8. pontja igy áll: „Jus ministros, ludimagistros, etcantores vocandietdimittendiEcclesiae competit." E dimittendit pedig a 10. canon. 14. pont d) betű, imigyen magyarázza: „Consensum seu ad vocationem seu ad dimissionem ministri, absque sonticis rationibus per Superiores denegari non posse." Ezekhez Klein (*) ezt teszi: „Et hos etiam, qui nec suspensionem a munere, nec depositionem meruerunt dimitti posse, sed ad alias Ecclas, quae in eo consenrerint, transfersi debere. Migrabis proinde, pauper Pastor, a grege, quotiescunque huic libuerit. Tueri te nemo potest. Superiores tui assensum denegare sine sonticis rationibus non possunt. Dimítteris, ut servus, et praestolaberis, an, et donec, alteri Coetui placuerit, te ad se recipere, mox tamen rursum ejiciendum. De ezen 6. canon még más jogtalanságot is tartalmaz, mely nem csak a biblia e mondatával: „Ti mindnyájan egyek vagytok," hanem magával a zsinattal s ennek 2-ik canonjával is ellenkezik. Itt ugyan is mondja: „Cuivis membro aequale ad potestatem ecclasticam ius esse debet," mégis amabban a 8-ik pont alatt, ennek ellenében ezeket parancsolja : „Ut in ecclis maioribus non ab omnibus patribus familias, sed tantum ab illis ecclam repraesentantibus, quibus id antiqua consvetudine commissum est, suffragia ferantur." Per quem? quo jure? — teszi hozzá Klein ugyanott — quo aristocratia ecclastica, quae deterior et injustior est omni hierarchia, praeparatur; cuncti enim solvere debent, aliqui tamen solum suffragia ferant." 9-ik canon: hogy esperességi gyűlések a sup. consistorium nélkül ne tartassanak; ezt a minist. Entwurf is tán innen vette, de mint oligarchikus irányt adó, el nem fogadtatott. 11-ik Canon: „in conventibus ministros etiam Eccl comprehendi." A 16-ik és 18-ik canon által kizáratnak az esper. és super. a törvényszékem elnöklettől. 30-ik canon: szavazattal nemcsak a küldötteket, hanem minden jelenlévőket a zsinaton felruház ; és igy nem az egyházak hozandnának törvényt stb. Kinek tetszik e minta ? vagy mely szabadelvű prot. választaná ezt vezérül s kalaúzul ? Készüljünk a zsinathoz! b) Mert a magyar prot. egyház, sok, vagy legalább több tárgyakra nézve nincs tisztában magával; nem tudja, nem ismeri a többség véleményét, elveit, formuláját; nem is tudhatja, mert még az iránt gyűléseket, tanácskozmányokat nem tartott. Megkezdettek ngyan a bányakerületnél, főleg ily zsinati tárgyakkal foglalkozandó papi tanácskozmányok, még boldog emlékű Szeberényi sup. idejében, melynek jegyzőjévé választatni én valék szerencsés • de csak egy jegyzőkönyvet szerkesztettem, és hogy miért maradt el ? í mai napig sem tudom. Már pedig követeinket nemcsak í elvekkel, hanem formulákkal is el kell látnunk, nehogy ugy járjunk, mint a 91 - ki egyháziak, kik „mikor bármit mondottak, ezzel ültettettek le: Már az elvekben megegyeztetek, ebben is meg kell egyeznetek." (!

) Még pedig alólról, az egyeá egyházaktól jövő formulákkal kell követeinket ellátnunk, különben ismét akkorihoz hasonló sok ellenvetésekkel akadályozhatnák a törvények megerősítését ! — „Prímás Battyány József és többek sok ellenvetéseket formáltak ezek ellen; melyek közt ezek nevezetesebbek : Az ekklezsiák nem kérték ő Felségétől, hogy uj igazgatási elvet vigyenek be, azok megelégedtek régi canonaikkal; a lelkipásztorok sem panaszkodtak régibb zsinatjaikban hozott canonaik célszerűtlensége ellen ; csak az urak kívánták ezt a zsinatot, hogy tú 1-nyomó befolyást szerezhessenek maguknak az egyház igazgatásában ; e zsinat canonai megalacsonyítják a lelkipásztorokat, miből az erkölcsiségre nézve sok károk következhetnének." (2

) Mily nagy tömegre nőttek az ily ellenmondások, látjuk Berzevicy után : Einige hundert Bogén wurden gegen die Synodal-Beschlüsse vollgeschneben, und mit dieser Masse das königliche Kabinet belastet, (3

) Készüljünk a zsinathoz! c) Mert a pesti is azért nem felelt meg a várakozásnak, mivel rögtönözött s készületnélküli volt. | De halljuk e részben, némely elismert buzgóságu tudósaink véleményeit, melyek óvószer gyanánt szolgálhatnak a jövőbenzsinatozóknak,tanuságulminda kétrésznek, s bebizonyításul eddigi állitásimnak. „Super. Benedek Mihály ur (4

) nem elégedett meg azzal, hogy kérte a királyi felségeta zsinat actái meg nem erősítésére, hanem elővette annak canonait és rájok tett észrevételeit több párban leíratván, közönségesekké tette. — •— Az egészre nézve azt jegyzi meg, hogy ezen canonok alengyelországi ev. egyházi c o d e x b ó 1 vannak merítve, azadalovagi rendnek oly nagyhatalmat a papok felett. — Észrevételeit azzal rekeszti be: Hogy mivel a budai zsinat nagyon rögtönözött volt, és idő szűke miatt legalább a tiszántúli helv.superintendentia utasítással sem láthatta el követeit: tanácsosabb volna vagy uj zsinatra kérni engedelmet, vagy időtől várva, régi canonaink s azokon épült statútumaink mellett megmaradni." A kik előtt tán ismeretlen lenne, ezen mintául vett, s prot. ev. egyháznak csúfolt lengyel codex: azokra nézt hasznosnak tartom ide kiírni az 1775-ben tartott lesnai zsinat eme főtörvény cikkét: „Synodus generális constabit ex deputatis utriusque ordinis trium provinciarum, sub Prae-(*) Tentamen iuris Ecclastici, 41. lap. (2

) Polgár 1842-ki Almanach 238. lap. — Ugyanott 240. lap. (3

) Von dem Zustande der Protest. Pag. 83. (4

) Polgár Almanach. 250. lap.