Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-04-01 / 13. szám

A bukovinai prot. egyházi és iskolai ügy. Örömmel vettem a t. c. szerkesztő ur m. h. 27-én hozzám intézett felszólítását a végre, hogy a bukovinai helvéthitü keresztyén gyülekezetnek egyházi és iskolai statístikáját a sz. úrhoz beküldeném, annyival inkább, mivel ezen szándék bennem, a bukuresti t. lelkész ur f. é. január hó 28-kán, 4-dik szám alatti levelének olvasására felébredt és feltétellé lett; mert azon eseményt, hogy a t. lelkész ur újesztendei ajándékba a Prot. Egyh. s Isk. lapoknak 1. számát kapta, s én mellőztettem, holott magam is, ha nem külföldön is, de csakugyan nemzetünktől és hitrokonainktól távol élek, nem egyéb oknak, hanem a t. szerkesztőség előtti teljes ismeretlenségünknek kelle tulajdonítanom, — mit a hozzám intézett levél is bizonyít. — Teljesítem hát a t. szerk. ur kivánatát e következő pontokban: 1. A helvéthitü magyarok a mult század vége felé kezdettek Ráráncs nevü bukovinai helységben, Csernovicz városán és a Pruth folyóján túl északra, a moldvai és orosz határszél szomszédságában összegyülekezni. Legelső egyházi szolgájok, — de minden felsöbbségi meghivás és beavatás nélkül, — volt Ajtai Sámuel, ki, — mint ezt bizonyos kútfőből, néhai cs. k. bukovinai büntetőtörvényszék ideiglenes elnökétől, mltgs. Krasznai Szabó László úrtól, ki Ajtainak, a krasznai algymnasiumban tanulótársa volt és vele Bukovinában gyakran találkozott, hallottam — debreceni theologus diák korában az akkori török háborúra toborzók (Werber) kezébe esvén, akaratja ellen katonává lett, mig menekülhetvén , a háború végével hazafelé térve, Ráráncsban az ottani helv. hit. magyarokkal találkozott, kik őt egyházi szolgájoknak meghívták és a papi hivatal folytatására autonomice felhatalmazták. A magyaroknak, kik legnagyobb részben a székelységre tett fegyveres szolgálat s némely csín miatt menekültek Moldvába, onnan General-pardon mellett lett felhívások és megtelepítésök alkalmatosságával, 1777 óta több több magyar református családok kezdettek Andrásfalvára gyülekezni, melyekkel együtt eljött Ajtai Sámuel is, és folytatta hivatalát; meddig, nem bizonyos. •— De ekkor mégsem ők magok önálló gyülekezetté nem alakulván, sem a telepítés kormányzójától, tábornok gróf Hadik Andrástól ilyennek nem tekintetvén, a telep tervében rájok egyházi és iskolai szempontból semmi tekintet nem vétetett, s igy templomi, papi és iskolai fundus nélkül maradtak, (ez eddig traditio, mivel erről semmi oklevél nem található. — (1. Erdélyi prédikátori tár. 1836. VI. füzet). 2. Az egyházi önálló gyülekezet alapulása, és a legelső rendes lelkész hivása felől az egyház jegyzökönyvében , melyet az akkori erdélyi n. t. superintendens főtiszt. Abats János ur 1801-ben maga készíttetett és kezdett, ezen adatokat találhatni: „Minekutána Bukovinában Andrásfalva , Hadikfalva és Istensegíts három helységekben a ref. családok száma 52-re szaporodott, két követeik által 1797-ben a tisztelt superintendens úrtól magoknak papot kértek, melyre a bukovinai cs. k. kerületi hivataltól május 1. napján 1798-ban, 2168-ban sz. alatt, törvényes engedelmet is nyertek; de csak 1801-ben ment be ezen hivatal elvállalására t. Miskoltzi István uram Kézdi-Vásár helyről." Minthogy pedig az ekkor megajánlott papifizetés csak 150 frtra ment, ennek nevelésére mlgos báró Nalátzi Nalátzy József, akkori Zaránd vármegyei főispán egy 400 frtból álló alapítványt tett, melynek 6% kamatja 8 fr. 19 kr. p. p. az erdélyi ref. főconsistorium pénztárából mai napig fizettetik. — Ugyan az erdélyi mlgos főconsistorium febr. 1. napján 1801. azt az ajánlatot tette vala, hogy a buk. andrásfalvi pap fizetését 200 frtra mind addig fogná pótolni , mrg az magános jóltévők által annyira fog növekedni; teljesedett-e ez ajánlat vagy nem, és meddig? nem tudható. 3. Az Urasztalára kétrendbeli drága abroszokat, vertezüst tányért és belől aranyozott kelyhet mlgos Zabolai gr. Mikes Anna úrasszony, báró Dániel István ur kegyes özvegye ajándékozott. 4. Templomot kezdettek építeni fából 1825-ben, a házak sorába, a papi telekre, az akkor fcnálló Toleranz-patent értelmében, utcahosszába és az udvarra nyiló ajtóval; egy hozzáépített toronyforma haranglábbal, de a mely betiltatott volt, ezen épületek csak fedél alá kerültek, de különben el- és felkészítetlen maradtak. Az utcáról bejáró ajtó 1835-ben vágatott ki. 5. Miskoltzi István uram 1827-ben Erdélybe visszatérvén , a helvéthitü község megváltotta tőle az ö birtokában volt zsellértelket papi teleknek, melynek terjedelme, középjóságu földben, a legelöilletékkel együtt 22 alsóaustriai holdat és 328 • ölet tészen. 6. Miskoltzi uram németül nem tudván, ugy látszik, hogy az egyházi törvényhatóságokkal nem gyakori érintkezésben volt, mert az egy elbocsáttatásáról szóló bécsi consistorialis oklevelen kivül, semmi más felsőbb rendelések nem, — az anyakönyvek vitele is igen hanyagosnak található. 7. Megüresedvén ezen állomás, a gyülekezet közmegegyezéssel papválasztási és meghivási jogát az illető bécsi cs. k. helvét consistoriumnak átengedte, melynek következtében ezen egyházi főtanács oktober 26-kán 1829-ben, 263. sz. alatti rendeletében, ezen papi állomás betöltésére engemet, lett ajánlásom után, Maros-Vásárhelyről meghívott és beigtatott. Megérkeztem Andrásfalván március 2-kán 1830-ban, 27 éves koromban, de előlegesen csak ideiglenes superintendensi f'acultatioval, és 1832-ben a déési generális synodusban főtiszt, zágoni Bodola János, erdélyi helv. h. superintendens ur által szenteltettem fel. 8. Teendő sok volt, tettem, a mit lehetett. A buzgóbb és tehetősebb hívek segítségével, nevezetesen fenn tisztelt Szabó László ur pénzbeli segedelmezésével, egy collecta kieszközlésével, némely ágostai németajkú evangélikusoknak adakozásával, néhány esztendők alatt a templom elkészíttetett , uj papház, uj iskolaház és szükséges épületek emelkedtek, — mind fából, — iskolatelek vásároltatott, melynek terjedelme, az illető legelővel együtt, 12 hold és 386 a öl, és mlgos Szabó László ur által az iskolamester fizetésére , oly céllal, hogy a tanulók minden fizetéstől mentek legyenek, 1000 pfr. alapítvány tétetett, melynek kezelése a cs. k. radautzi adóhivatalra bízatott, és járó 5°/0

kamatja — 50 pírt. — a tanító készpénzfizetését teszi. 9. A kormányozást illetőleg, ezen ekklezsia a bécsi cs. k. helvéthitü consistoriumnak és superintendensnek van alá rendelve; mely egyházi főtanács rendeléseit a lembergi ágostai hitű superintendens; s ez a galíciai napkeleti tractus seniora által adja ki és hajtatja végre. A superintendens rendesen 3—5, a senior 2—3 esztendőnként tartja vizsgálatait. — Minden bukovinai iskolák (római és görög katholikus, nem egyesült-görög, ágostai és helvét-hitíiek) egy közös (katholikus) iskolatanácsos felügyelete alá vannak rendeltetve, (ki most Bozdéch Gusztáv dr. ő mltsága.). 10. Helvéthitü magyaroknak száma : a) Andrásfalván 90 tiszta helv. és 36 róm. kath. elegycsaládban 541 lélek, b) Hadikfalván 5 „ „ „ 5 „ „ „ 37 „ c) Istensegítsben 1 „ „ „ 6 „ „ „ 15 „ d) Fogadjistenb. 2 „ „ „ 2 „ „ „ 11„ e) Tonmátik uj havasi telep. 13 „ „ „ 5 „ „ „ 6o „ össz. magyarok 111 „ „ „ •r

>4 „ * Ü70 „ f) Radantz vár. j német, és csehek 7 11 42 „ ! össz. helv. hit. 118 05 712 „ 11. Mindazért hogy néhány német és szláv ajkú hitrokonok tartják magokat az andrásfalvi helvéthitü gyülekezethez , mind azért, hogy a levelezés az egyházi és polgári hivatalokkal a német nyelven foly, ezen nyelvnek tudása az andrásfalvi papban nélkülözhetetlen, a szláv nyelv kivánatos ; ha helyzetének, hivatalának és a hozzá intézendő követeléseknek eleget akar tenni; mert nem ritkán kell lelkészi kötelességeket teljesíteni a számos német-nyelvű