Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-03-11 / 10. szám

tebbin kivül 2092 pftja lesz a vállalatnak, mely szép se­gélyt nyújthatna sok szegényebb sorsú lelkipásztori és ta­nítói fizetéshez. Ha mind a tiszántúli e. kerület, mind a testvérkerüle­tek komoly megfontolás után olcsóvá teendik az egyházi népkönyvtárt, akkor megtermi a maga gyümölcsét, és min­denki elhiszi, hogy a nép szellemi míveltsége és Isten di­csősége a cél; és nem kell a haszonú'l feltüntetett példá­nyoknak helyről gondoskodni; — de ha annak ára egy fo­rint lesz, nem veheti, nem veszi a nép, példa reá a végtelen olcsóságu és szép kiállítású biblia, melyből a 95 ezer csa­ládot tevő tiszántúli ref. kerületbe nem hiszem, hogy jött volna 9 ezer. Felkérem azért mind a tiszántúli e. kerületet, mind a ; testvérkerületeket, vegyék becses figyelmökbe az általam avatatlan tollal írottakat. Isten velünk! ^ ^ ^ Sepsi-Szentgyörgy. (Erdély.) A sepsi egyházvidék­nek folyó évi március l-jén részletes zsinata tartatott szo­kott helyén, Sepsi-Szentgyörgy,ön, melyen egyebek kö­zött elhatároztatott egy egyházvidéki könyvtár felállítása s annak alapszabályai kidolgozására bizottmány neveztetett. Továbbá, hogy a reánk nézve annyira fontos Prot. Egyház, s Isk. lapot még a legszegényebb lelkész- és iskolatanítónak is módja legyen olvashatni, 37 egyházból álló egvházvidé­künk 9 kis k-erületre osztatott fel, meghatároztatván, hogy minden ily kerület lelkészei és iskolatanítói kötelesek az irt lap egy egy példányát általuk leendő közös használatra megrendelni. Végül még megemlítendönek tartom azt is, mi­kép részletes zsinatunk örömmel érté a canonica visitatio­ról tett jelentésből, hogy egyh. vidékünkben, a forradalom óta hanyatlásnak indult vallásos buzgóság s iskoláink álla­pota emelkedőben van. r. 1. IVecroIog. Pár hét hijján 30 éven át' ragyogott a da­rányi egyháznak — és most tisztán sugárzó életének 62-ik évében lehunyt a csillag, mely annyi éveken át Isten or­szága felé voit vezérlője szeretett gyülekezetének, — sírjá­ban nyugszik n. t. Eröss Sándor ref. lelkész ur. Folyó hó 11-ke volt a siralmas nap, mely a nevezett egyházat fe­lejthetlen lelkipásztorától megfosztá s gyászba öltözteté a családdal együtt, mely egyedül a hitünk szerinti viszonlá­tás reményében talál némi enyhületet, s mindketten igy ki­áltanak fel: „Ki fogja pótolni veszteségünket?!" Erőss Sándor szül. Csokonyában 1796. márc. 15-kén. Első oktatását lelkész atyjától, a szülői háznál nyeré, hon­nan a csurgói középtanodába vitetett s a felsőbb tudomá­nyokat a debreceni főtanodában hallgatá s innen hivatott 23 éves korában a mélt. Teleki-család által, a jelenleg kül­földön tartózkodó László-mellé nevelőül. Látván a család a testileg s lelkileg szépen fejlődésnek indult erkölcsös ifjú tehetségét, nyolc havi próba után szerződött vele tiz évre, oly formán, liogy a nevezett számból kettőt a család költ­ségén a külföldi egyetemek látogatásával töltsön el, mi is megtörténvén , a magát ide haza egészen tudományos fog­lalkozásoknak adott ifjú egy és fél év múlva elmebetegség­be esvén, felgyógyulása után a nemes család által nemcsak szerződése alól oldatott föl, hogy benső hivatása szerint, lelkészi pályára léphessen, (a család jószágigazgatással kí­nálta meg és ezt sem fogadta el, annyira vágya volt csupán lelkészszé lehetni); hanem halála napjáig 300 pforintnyi évdij is rendeltetett számára, és ezt a legpontosabban ki is kapta. A belső-somogyi egyházmegyében több helyeni se­gédlelkészkedése után, a lábadi ekklézsia által hivatott meg rendes lelkésznek, hol is egy és fél évet töltvén, innen nyerte meg sok küzdés után Darány, s ez utóbbi helyen folytatta hivatalát páratlan szorgalom-, lelkesedés- és pél­dányképül fölállítható buzgóság- s pontossággal, pár hét liijján 30 éven át. Nemes lelke ezelőtt mintegy 11 hóval sor­vadásnak indult testéből, a fent megirt napon szállván a magosságos zsámolyához, megerőltetve tartott utolsó egy­iiázi beszéde, melynek alapígéje ez volt: „ Adj számot sáfár a te sáfárságodról, mert nem lehetsz mindig sáfár" — az ó év utolsó reggelén hattyúdala vala a megboldogultnak. Első neje, Kovács Erzsébettől a halál által csakhamar megfosztatván, második házasságra sveici születés Wul­liemin Máriával lépett, kitől több évi boldog együttlét után (f 1852-ben), öt élő gyermeket nemzett, ezek közül három leány- és kettő figyerrnek, ez utóbbiak egyike a vele ha­sonnevezetü Sándor, görgetegi oktató, a másik Dániel, pap­növendék a pesti theol. intézetben. Bizunk a mélt. Teleki­család nagylelkűségében, hogy az Eröss család ezen kis­korú sarjadékával szinte éreztetni fogja tapasztalt magas kegyét s elősegéllem lelkészszé kiképezhetését, mint egye­düli vágyát a megboldogultnak, ki utolsó pillanatában is azt mondta: „hogy sírjában fordul meg, ha az Erőss csa­ládból az igehirdető ki fog halni." Anyagi vagyont a megdicsőült igen keveset hagyott hátra, s ebből is 100 pforintot a darányi egyháznak rendelt uj iskola építési tökéhez csatolandót, 6 pengőt pedig szinte egy helybeli szegény, szorgalmas, de sok gyermekes apá­nak, ki néhány napokkal ezelőtt mint a paplakban dolgozó, nyilvánította; de a nélkül is tudta a megboldogult: hogy minden iparkodása dacára sem mehetett rá egész életén át, hogy magának egy cifraságtól ment kisded szüröcskét var­rathasson, — mondom: igen kevés anyagi vagyont hagyott hátra, de annál több szellemi kincset, több ezer kötetet számláló könyvtárt Dániel fia számára; — mintegy száz— többnyire neveléstani kötet tanitó gyermekét illeti, s a lel­kész és tanitó közti viszony példányképeül hozható föl, hogy a vele egy egyházban működő oktató Molnár Ist­ván érdemeinek, s betegségében helyette nemeslelkiileg kész hivataloskodásának elismeréseid a száz pengő kamat­ját is érintett oktatónak rendelé, de a mit ez ugyanazon célra a tőke mellé ajánlott csatoltatni; — továbbá mintegy 50 darabból álló különböző szakmából összeválogatott jeles könyvet hagyott számára. És most lássuk, mit és mennyit tett a kitűnő férfiú, ki papi, tanácsbirói, censori, több apróbb megtiszteltetés igé­nyelte — továbbá családi foglalatosságaiból fönmaradt ide­jét ernyedetlen szellemi munkásságra használta föl. Azon megszámlálhatatlan apróbb iratain kivül, mik családja kö­rébe tartoznak s miket olvasás közben jegyzett ki magá­nak, saját helybenhagyása után, minden pillanatban kiad­ható letisztázott müvei e következők: 1. Az egyetemes történettan vázlata, Strass folyam­rajzolata szerint folyamrajzolattal, altanodák számára, 3 kötet. 2. Tapasztalati lélektan, 2 kötet. 3. Lélektan, 1 kötet. 4. Elmegyakorlatok, vagyis: elemi fogalmak fejtege­tése különösen a lélektanból, óvodai és elemi iskolai gyer­mekek számára, 2 kötet. 5. Tájékozó földrajz, népiskolák számára, 1 füzet. 6. Közönséges földrajz, 1 kötet. 7. Különös földrajz, 3 kötet. 8. Ó földrajz, l kötet. 9. Földleirat, 4 kötet. 10. Néptan, 1 kötet. 11. Számtan, 2 kötet. 12. Tiszta mennyiségtan, 1 kötet. 15. Katekizatioanyag az imádságok fölött kezdő isko­lások számára, 1 füzet. 14. Körbeszédtan, 1 kötet. 15. Magyar nyelvtan, 3 kötet. 16. Magyar és latin versmértéktan, 1—1 kötet. 17. Költészettan, 2 kötet. 18. Közönséges nyelvtani fogalmak, bevezetésül a magyar nyelvtanba, 1 kötet. 19. Phrases ex cursu poetico, 1 kötet. 20. Francia nyelvtan, 1 kötet. 21. A görög nyelv paradigmái, 1 füzet. 22. Növény és ásványtan, 1 kötet. 23. Állatrajz, 1 kötet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom