Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1858 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1858-03-04 / 9. szám

voltak a Krisztusban. Nem lehetne-e igy ker. gyülekezetünk asszonyainak munkásságát is igénybe véve, minden gyülekezetben a szegénységi ügyön a népnevelés körül segíteni, segély egyleteket állítani, olyan formán, hogy a ki legszegényebb is közöttünk járúihatna a maga filléreivel a szent cél előmozdítására, p. o. hetenként egy váltó krajcárral; az aláíró kegyes adakozó ezen hetenkénti váltó krajcárt egy vagy több évre, vagy élethosszig is megajánlhatná; a mely segélyezésnél aztán minden tíz adakozóra rendeltethetnék egy gyűjtő vagy gyüjtőné, a ki a kegyes adakozók krajcárjait a hétnek bizonyos napjaiban összeszedvén, az összegyűlt segélypénzt minden hó végén beadná a segély-egylet pénztárába. A begyült évi öszvegnek egy negyedrésze alaptőkesíttethetnék, a három negyedrészből pedig a szegény és árva gyermekek iskolai könyvekkel láttatnának el stb. külföldi helv. hitsorsosink csudákat míveinek ilyen módon jól kezelt filléreikkel; ily filléregyletek tartják fél Báselben a térítő intézetet; mely körül nagy érdemök van a keresztyénileg példásan nevelt Schweizi nőknek is. Ugyanazért midőn a népnevelés nagy munkáján fáradozunk, fordítsunk nagy gondot a leánygyermekek nevelésére, az adakozási szellemet ébresztgessük már az iskolákbanis s ha eleintén csak néhány fillért mutathatnának is fel néptanítóink, de jövendőre annál bizonyosabb kedvező eredményt várhatnánk a felnevelkedettektől, a kik a filléres segélyezés eszméjével már gyermekkorukban megbarátkoztak. A keresztyéni buzgóság felelevenítésére hathatnánk talán az által is, ha gyakorlottabb lelkészeink, jobb szónokaink minél több gyülekezeteket meglátogatnának egyházmegyeileg félszóllíttatván , időnként ugy nevezett vendég-tanításokat tartanának , s idő szerinti szükség és alkalomhoz mérve, bátorítanák és buzdítanák a hiveket. Ide számítom még, a cultus szépítésére — prot. elveinkkel egyezőlegy — az eddiginél több gondot fordítani, p. o. a confirmatiót ünnepélyesebbé tenni, a négy hangzatos éneklést nagyobb és kisebb iskoláinkba behozni, s azt a hívekkel is megkedveltet-Temetések alkalmával — ott a hol ez hiány-Egyház és népelem. (Vége.) Ily és efféle több ide vonatkozó számtalan adatokon kivül, magyar prot. egyházunkat illetőleg, a történet nemcsak hogy nem mutathat fel kettős elnökséget, hanem az erőhatalommal pártolt consistorialis rendszer pártolása — még a presbyteri rendszert is —, melyből a kettős elnökség fejlődött ki -—• elfojtotta. Ugyanis a piskolti népes zsinat 1651-ben következő, végzést hozott a presbyteri rendszer ellenébe: „Ámbár a presbyteriumnak szükséges voltát mindnyájan tudjuk, de a mostani kijött mód szerint és rejmikoIáknak ahoz summus magistratusnak 111. zik — behozni a könyörgést a koporsó felett; illendő lévén, hogy a vallás és egyház nem csak a születésnél és az életen át, hanem a halálban is magáénak ismerje híveit. Általában tegyük szivünkre kezünket, fogjuk fel hivatásunkat; terjesszük ott, a hol lehet, az igaz keresztyén műveltséget, — egyesüljünk fényűzés, divat és mértékletlenség ellen, terjesszük a Jézusi szellemet ; s ne engedjük, hogy egy családi ünnep vagy összejövetel is elmúljék — a mi jelenlétünkben — a nélkül, hogy valamely szent célról, szegény és árva gyermekek segélyezéséről, csak néhány krajcárral is meg ne emlékeztünk légyen. — Világosítsak jobbítsuk, könyörgés és imádkozás által erősítsük egymást az Isten dicsőségére szolgáló munkálkodásban, a mi Urunk Jézus Krisztus nagy nevének dicsőítésére. Mislei Károly. való kedvetlenségüket vehetjük eszünkbe; tehát a falusi consistoriumnak újmódi formája nullifikáltatik, és helyébe a régi egyházi igazgatás állítatik." Megyesy Pál azonban nem riadt vissza ezen végzéstől; sőt inkább a presbyteri rendszer mellett továbbra is állhatatosan megmaradt, támogattatva Csipkés Komáromi Györgytől, ki Ultraj ectumban búvárkodva, egy könyvecskében röviden megirá a presbyteri rendszer szerkezetét, azt Megyesynek megküldé, melyben a kettős elnökségre vonatkozólag ezt mondja: „Az polgári praesesnek tiszti ez, hogy: gyűlést hirdessen, és midőn vagyon oltalmazza, minden erőszakot és rendetlenséget megtiltson, az helyesen lött végzésöket az ő méltóságával kihirdesse, az ellene rugodozókat megzabolázza. Az egyházi praesesnek tiszti ez: hogy a kérdést feltegye, az vetekedést az Assessoroknak tanátsából igazgassa, voxot kérdjen, az végzéseket a notariusok által jó kedvvel az lött dolgokat közzé tegye." De Csipkés Komáromi szerkezete is csak eszmében maradt, mig nem sok villongás után, a Carolina resolutio folytán, a Bodrog-Keresztúri convent Bay Patay Sámuel, s több más világi főurak közremunkálása által megtörtént, hol nemcsak egyházkerületi, hanem egyházmegyei gondnokok is tétettek. Ezen conventről, — melynek végzései sehogysem tetszettek a 100 éves Zoványi Györgynek, — azt mondá ama nagytudományu Tormássy superintendens: „ Akármit tartsanak ezen gyűlés felől némelyek, de valósággal ennek köszönhetjük, hogy egyházi gyűléseink sok fogyatkozásoktól megtisztíttatván , világi gyűlések formáját vették fel magukra." Ez időből fejlődött ki a dualismus; melynek — sokan azt mondják — az a kellemetlen oldala van, hogy szomorú súrlódásokat szülhet; miután benne rejlik csirája az egymás köribe való vágásnak, egymás köre túlhágásának, egymás köre megszorításának. *) Ennek következtében azt mondják sokan: azért célszerűbb az egyes, még pedig papi elnokletü kormányzat ; mert nyomás s Önkény ellen, az egyházra nézve, ebben legbiztosabb védszereket lehet találni. Mások pedig azt mondják: ez olyan állítás, melynek ellenkezőjét is lehet találni. Ezek felhozzák Calviut Servet, Luthert pedig Carolostad irányában. Felhozzák még Capito Farkast is, ki paptársai üldözése ellen kénytelen volt magát beíratni a strassburgi pol*) Példákat kérnénk, mert mi nem tudunk ezekre csak egy példát sem. Szerkesztő.