Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-02-06 / 6. szám

házfii vagy egyházfiakat . . a' presbyteriumftö; és e' hozzáadással : ekkor azonban azon időre, mig a' presbyteriumban ül, lemond az egyházfi kinevezéséről. Bármi kevés változtatáson esett át a' 18-ik tétel, az irántai tanácskozás mégis majd az egész 14-ik (aug. 20-ki) ülésben tartott, mert majd minden passushoz jobbítványokat javasoltak. Közelebbi megalapítása végett először a1

patronatus fogalma és értelme fejtegettettek történeti-és jogilag, 's minden elismerés mellett, hogy a' jogállapotban misem változtatandó meg a' patronusok legfensöbb akarata 's beleegyezése nélkül, igen láthatólag bebizonyíttaték, hogy a' patronusnak közjogban csak tiszteletbeli jogokra szorított 's a1

r. kath. egyházban is mindig tisztán és correct megőrizett és csupán temporalia-kra korlátolt állása az év., névszerinl luth. egyházban földesúri 's felsöségi jogokkal összeköttetve consistorialis színezetet kapott és spiritualia-kra is befolyást nyert, mik a1

községjogokat igen megkorlátozák 's a' presbyteri szerkezet szabad kifejlődését is igen gátolandnák ; azonkül a' tételben hiányzik a1

fejdelmi, testületi 's egyes magánpatronatusok közti klilönség, melly annyiban fontos, miként a' tétel első szakasza mind a' háromra, 's ámbár reményleni lehet az uralkodónak egyházfikinevezésröli lemondását, e' tekintetben legalább a1

két utóbbi neme alkalmazható, holott az utóbbi nemnél csak egyes magánszemélyt gondolhatni, mi azon indítványra vezete, hogy a1

második szakasz e' szavakkal : ,,az egyes magánpatronus" kezdessék, de a' melly utóbb az uralkodónak, mint országos jószágok birtokosának sajátságos állására elnök részéröli figyeltetés által mellőzve lön. 'S ha mindezen, a' patronatusnak egyházi hasznossága ellen irányzott nyilatkozatok daczára joga mégis elismerteték, miszerint kárpótlásul az egyházi vagyon kezelésére eddigi önálló befolyás helyett legalább egyházlit nevezzen ki a' presbyteri kormányba — mert két tag indítványa, hogy a' patrónus csak pénztárnokot nevezzen ki, a' ki, presbyleriumon kivül állva, neki számoljon, mint kivihetlen félrevettetett— ezen egyházfi viszonya mégis többféle vitát okozott még. Kérdeték először, a1

község által már megválasztott presbyterek közöl nevezze-e azt a1

patrónus ki, vagy választása által kebelezze be a' presbyteriumba? 's mivel ez utóbbi a' patronust egyedül kielégítőnek > épen ezért a' választmány által czélba vettnek nyilváníttaték, nagyobb világosság okáért a' ban-nak bara föntebb érintett megváltoztatása határoztalék el. Ekkor kérdés támada, az egyházíinak csak vagyonkezelésre vagy minden ügyre nézve legyen-e ülése és szavazata a* presbyteriumban? a' referens és több választmányi tag nyilváníták, hogy csak az utóbbit lehet gondolni, mert a' nélkül az egyházfi épen csak künnálló pénztárnok fogna lenni; azonban egy választmányi tag határzottan állítá, hogy ő legalább személyére nézve e' rendeletnél az elsőbb értelmet érté vala 's azt, ünnepélyesen elszakadva a' választmánytól, e' jobbítványnyal akará kifejeztetni: „hogy ugy az év., mint r. kath. patrónus által kinevezett egyházfi vagy egyházfiak a' presbyterium belső tevékenységébe ne avatkozzanak 's az egyházi, névszerint alapítványi vagyon kezelésére szorítva legyenek,u

hanem e' jobbítvány utóbb 48 szavazattal 13 ellen félrevettetett's csak e' változtatás : „egyházfi vagy egyházfiak" tartatott meg. — Legvitásb volt azonban a1

patrónus részvéte a' presbyteriumban. Referens bevezető tudósítása szerint a' választmány, jóllehet abban egyetértve, hogy a1

patrónus nem lehet született tagja a' presbyteriumnak, mi a' presbyteri szerkezet elvével ellenkezik 's a' presbyteriumnak, mint a' község érdekei képviselőjének, sokszor tán ellenzéki állásánál a' patrónus irányában nem is tanácsos, tétovázott mégis, a' patrónus mint házatya 's községtag nem választható-e; végtére mindazáltal választhatósága mellett főleg azért nyilatkozott, mivel a' nélkül a' szerkezet magasb tiszteletfokaibói, kerületi és tartományi zsinatokból, kizáratnék, minthogy oda csak azok küldendők, kik mint korosbak alakilag meg vannak hiteltetve. De ez ellen mind a' két ellenoldalról ellenvetések tetettek : néhány szavazó, elvi ellenokok daczára, szükségképen! ülést, sőt elnökséget a' presbyteriumban, mennyiben arról maga le nem mond a' pap részére, követelt a1

patrónus számára, mivel a' patronusok csak így fogadják el a1

presbyteri szerkezetet 's a1

presbyteriumban így működhetnek hasznosan; némellyek pedig, kivált mint testületi patronusnak városokban, legalább azon jogát akarák biztosítva látni, miszerint a' presbyterium gyűléseiben mint hallgató és tanácskozó mindig lehessen jelen, hogy a" községek nézetei- "s vallási hangulatáról folytonos ismerete legyen. Ennek ellenében még több tag, névszerint egy választmányi is, a1

választhatóságot is meg akarák tagadni a" patronustól, mivel ez egész viszonyával nem presbyteriumba való, mivel ezt, minthogy már papot és egyházfit hoz abba be, személyes megjelentével minden önállóság- és függetlenségtől megfosztandja egészen, 's mind a' melleit, ha akar, presbyteriumon kivül is azon hasznot, mellyet a1

presbyteriumban, eszközölheti; zsinatokra választhatóságát ezért még el lehet határozni 's e" tekintetben neki tiszteletbeli korosb jogait megadni. E1

nézetnek a'javaslattal! közvetítése végett egy tag végtére azt javaslá, hogy a' patronusnak presbyteriumha beléptekor lemondás az egyházfi kinevezéséről kötelességül tetessék 's így túlnyomó befolyása meggátoltassék. Végre még e" hozzáadás is : „ha a' választást el akarja fogadni1,

1

mint valamennyi keresztyénnek a1

presbyteri szerkezet által czél-