Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-02-06 / 6. szám

házfii vagy egyházfiakat . . a' presbyteriumftö; és e' hozzáadással : ekkor azonban azon időre, mig a' presbyteriumban ül, lemond az egyházfi kinevezéséről. Bármi kevés változtatáson esett át a' 18-ik tétel, az irántai tanácskozás mégis majd az egész 14-ik (aug. 20-ki) ülésben tartott, mert majd minden passushoz jobbítványokat javasoltak. Kö­zelebbi megalapítása végett először a1 patrona­tus fogalma és értelme fejtegettettek történeti-és jogilag, 's minden elismerés mellett, hogy a' jogállapotban misem változtatandó meg a' patro­nusok legfensöbb akarata 's beleegyezése nélkül, igen láthatólag bebizonyíttaték, hogy a' patro­nusnak közjogban csak tiszteletbeli jogokra szo­rított 's a1 r. kath. egyházban is mindig tisztán és correct megőrizett és csupán temporalia-kra korlátolt állása az év., névszerinl luth. egyház­ban földesúri 's felsöségi jogokkal összeköttetve consistorialis színezetet kapott és spiritualia-kra is befolyást nyert, mik a1 községjogokat igen megkorlátozák 's a' presbyteri szerkezet szabad kifejlődését is igen gátolandnák ; azonkül a' té­telben hiányzik a1 fejdelmi, testületi 's egyes magánpatronatusok közti klilönség, melly annyi­ban fontos, miként a' tétel első szakasza mind a' háromra, 's ámbár reményleni lehet az uralko­dónak egyházfikinevezésröli lemondását, e' te­kintetben legalább a1 két utóbbi neme alkalmaz­ható, holott az utóbbi nemnél csak egyes ma­gánszemélyt gondolhatni, mi azon indítványra vezete, hogy a1 második szakasz e' szavakkal : ,,az egyes magánpatronus" kezdessék, de a' melly utóbb az uralkodónak, mint országos jószágok birtokosának sajátságos állására elnök részéröli figyeltetés által mellőzve lön. 'S ha mindezen, a' patronatusnak egyházi hasznossága ellen irány­zott nyilatkozatok daczára joga mégis elismerte­ték, miszerint kárpótlásul az egyházi vagyon ke­zelésére eddigi önálló befolyás helyett legalább egyházlit nevezzen ki a' presbyteri kormányba — mert két tag indítványa, hogy a' patrónus csak pénztárnokot nevezzen ki, a' ki, presbyleriumon kivül állva, neki számoljon, mint kivihetlen félre­vettetett— ezen egyházfi viszonya mégis többféle vitát okozott még. Kérdeték először, a1 község ál­tal már megválasztott presbyterek közöl nevez­ze-e azt a1 patrónus ki, vagy választása által ke­belezze be a' presbyteriumba? 's mivel ez utóbbi a' patronust egyedül kielégítőnek > épen ezért a' választmány által czélba vettnek nyilvánítta­ték, nagyobb világosság okáért a' ban-nak ba­ra föntebb érintett megváltoztatása határoztalék el. Ekkor kérdés támada, az egyházíinak csak vagyonkezelésre vagy minden ügyre nézve le­gyen-e ülése és szavazata a* presbyteriumban? a' referens és több választmányi tag nyilváníták, hogy csak az utóbbit lehet gondolni, mert a' nél­kül az egyházfi épen csak künnálló pénztárnok fogna lenni; azonban egy választmányi tag ha­tárzottan állítá, hogy ő legalább személyére nézve e' rendeletnél az elsőbb értelmet érté vala 's azt, ünnepélyesen elszakadva a' választmánytól, e' jobbítványnyal akará kifejeztetni: „hogy ugy az év., mint r. kath. patrónus által kinevezett egy­házfi vagy egyházfiak a' presbyterium belső te­vékenységébe ne avatkozzanak 's az egyházi, névszerint alapítványi vagyon kezelésére szo­rítva legyenek,u hanem e' jobbítvány utóbb 48 szavazattal 13 ellen félrevettetett's csak e' vál­toztatás : „egyházfi vagy egyházfiak" tartatott meg. — Legvitásb volt azonban a1 patrónus részvéte a' presbyteriumban. Referens bevezető tudósítása szerint a' választmány, jóllehet abban egyetértve, hogy a1 patrónus nem lehet született tagja a' presbyteriumnak, mi a' presbyteri szer­kezet elvével ellenkezik 's a' presbyteriumnak, mint a' község érdekei képviselőjének, sokszor tán ellenzéki állásánál a' patrónus irányában nem is tanácsos, tétovázott mégis, a' patrónus mint házatya 's községtag nem választható-e; végtére mindazáltal választhatósága mellett főleg azért nyilatkozott, mivel a' nélkül a' szerkezet magasb tiszteletfokaibói, kerületi és tartományi zsinatok­ból, kizáratnék, minthogy oda csak azok külden­dők, kik mint korosbak alakilag meg vannak hi­teltetve. De ez ellen mind a' két ellenoldalról el­lenvetések tetettek : néhány szavazó, elvi ellen­okok daczára, szükségképen! ülést, sőt elnöksé­get a' presbyteriumban, mennyiben arról maga le nem mond a' pap részére, követelt a1 patrónus számára, mivel a' patronusok csak így fogadják el a1 presbyteri szerkezetet 's a1 presbyterium­ban így működhetnek hasznosan; némellyek pe­dig, kivált mint testületi patronusnak városok­ban, legalább azon jogát akarák biztosítva látni, miszerint a' presbyterium gyűléseiben mint hall­gató és tanácskozó mindig lehessen jelen, hogy a" községek nézetei- "s vallási hangulatáról foly­tonos ismerete legyen. Ennek ellenében még több tag, névszerint egy választmányi is, a1 választ­hatóságot is meg akarák tagadni a" patronustól, mivel ez egész viszonyával nem presbyteriumba való, mivel ezt, minthogy már papot és egyház­fit hoz abba be, személyes megjelentével minden önállóság- és függetlenségtől megfosztandja egé­szen, 's mind a' melleit, ha akar, presbyteriumon kivül is azon hasznot, mellyet a1 presbyteriumban, eszközölheti; zsinatokra választhatóságát ezért még el lehet határozni 's e" tekintetben neki tiszte­letbeli korosb jogait megadni. E1 nézetnek a'javas­lattal! közvetítése végett egy tag végtére azt ja­vaslá, hogy a' patronusnak presbyteriumha be­léptekor lemondás az egyházfi kinevezéséről kö­telességül tetessék 's így túlnyomó befolyása meggátoltassék. Végre még e" hozzáadás is : „ha a' választást el akarja fogadni1, 1 mint valamennyi keresztyénnek a1 presbyteri szerkezet által czél-

Next

/
Oldalképek
Tartalom