Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-02-06 / 6. szám

ba vett egyenlőségével össze nem férő elsőség ostromoltatott, referens által pedig védetett, mert ha más községtagok presbyteri hivataltól ismé­telt vonakodásukért elvesztik arrai jogukat, ezt a' patronustól kivételes állásában, melly vona­kodását néha igazolhatja, kivánni nem lehet. 'S midőn végtére az elnök elöadá a' hosszas tanács­kozás foglalatát, ismételé az egyházkormány ré­széről is, hogy a' patronusi jogok minden meg­szorítása általában lehetetlen 's e' tekintetbeni indítványok azok megváltoztatása iránt a' zsinat álláspontjából nem tanácsosak, mivel az csak az uralkodó által meghatározandó törvényuton *s ek­kor is a'tartományi rendek beleegyezésével tör­ténhetik meg. Ennélfogva inkább azt tanácsolá a" zsinatnak, hogy ez ügyben határzott végzést ne hozzon, hanem inkább oda nyilatkozzék: „misze­rint a' patronusok jogát teljesen elismerve, de azt is szorgosan óhajtva, hogy az ne gátolja az új szer­kezet behozatalát, kebelében javaslatokat, mi­ként kelljen azt végrehajtani, hallott, mellyek nagyobb vagy kisebb viszhangra találtak, de a' helyett,hogy ez iránt határozott volna, az egyház­kormányra bizza, hogy e' felöl az új szerkezet behozatalakor határozzon." Ezen javaslat alkal­masságát elismerék ugyan, ugy vélék mindazáltal, hogy a' patrónus személyes viszonyáról a' pre­sbyteriumhoz legalább határzott véleménynyilat­kozat fogárdtalan *s ennélfogva a' jobbítványok fölötti szavazás megengedhető, sőt kívánatos. Ebbe az elnök is szívesen beleegyezett, így a' patrónus szükségképeni ülése a' presbyteriumban egészen, abban kedveszerinti megjelenése 2 sza­vazat, nem választhatósága 18 sz., az utóbbi pont kihagyása 23 sz. ellen félrevettetett, ellenben az egyházfi kinevezéséröli lemondást illető hozzá­adás 36 szavazattal 25 ellen elfogadtaték. Utol­jára két tag indítványára jegyzőkönyvileg majd egyhangúan lön elhatározva : 1) azon kérelem, a' magas egyházkormány legyen kegyes arra fi­gyelni, hogy a1 községeket papi hivatalok betöl­tésekor 's vocatio kiadásakor illető jogoknak ed­diginél nagyobb biztosítás adassék — 's 2) azon óhajtás és remény, hogy a' patronusok jogaik­ról, mennyiben ezek a' presbyteri szerkezettel ellenkeznének 's mennyiben az a' ker. élet ujdon fölélesztésére szükséges volna, örömest lemon­danak. Ezután az egész tétel, de az elnök által javaslóit nyilatkozat értelmének világos, közös megemlítésével, elfogadtatott. IV. További kiizségképviselet képezése, 19-dik tétel: Határozatokat a1 község földbir­toka állományának megváltoztatása, a' község­tagokra kivetendő adó 's hasonlók iránt, miket eddig a' törvények egyházelöljáróknak egyedül meg nem engedlek (általános honi törvény II. r. XI. cz. 219.-22?.,645., 647., 707.-756. §§.), a* presbyterium maga ezentúl sem hozhat. Illy határozatok iránt kis községekben valamennyi házatya, nagyobbakban (500 lelken fölül) rendi községképviselet, melly a' község nevében kö­telezöleg nyilatkozik, megkérdezendök. Illy ha­tározatok azonban előbb mindig a' tartományi hatóság által megerősítendők. Illyen képviselők számát 's hivataluk idejét a' presbyterium vég­zése tartományi hatóság helybehagyása mellett, a' kerületi zsinat igazgatóságának kikért véle­ménye után, határozza meg. — Végzés : A' zár­jel kimarad. E' tétel mindazoknak, kik a' nehézséget 's az illetők idő- és pénzköltségeit, miket gyakran csekély dolgok fölötti egyenkénti szavazás okoz a1 községeknek, ismerik, igen czélszerünek lát­szott 's lehetőleg széles használását szorgosan ohajták. Ennélfogva egy jobbítvány, hogy azon községekre nézve, hol illyen képviselet elkezde­tik, ezerre emeltessék a1 szám, mert ez megfelel a' presbyterválasztásra nézve nem rég elfogadott mértéknek, viszhangra nem talált, sőt inkább el­határoztaték, hogy minden számmeghatározás ki­hagyassék, nehogy a' községek és hatóságok szabadsága korlátoltassék. Azon jó szándékú ja­vaslat, hogy irkálás kikerüléséül illyen község­határozatok, ha tallérnegyednyit egy fejre nem tesznek, ne terjesztessenek előbb a' hatóságok helybenhagyása alá, szinte nem pártoltatott, min­den elhamarkodott határozat ellen biztosítani akarván a' községeket. Ezután a' tétel egyhan­gúan elfogadtatott. (Folytatása következik.) örszággyiil si petitiont tárgyában néhány szót fölvilágosításul mondanom kell nóg­rádi esperes Osztroluczky Mihály barátomnak és conferentialis társainak, mert a' mint nyilat­kozatából kiveszem, nógrádi barátim más szem­pontból nézik a' tárgyat, mint én. Midőn én a' szóban levő petitioi indítványba hoztam, indít­ványomat minden m is kérdésektől, mellyek egy­házunk pubiico-politico érdekeivel közelebbi, vagy távolabbi érintkezésben állanak, abstra­háltam, elkülönöztern és figyelmemet kizárólag csak az 1836. VI. I. cz. értelmében támasztha­landó telekkövelel jsürikre fordítottam; petitioné­ban csak azt akarom kimandatni, hogy miután a* fenidézelt törvény megrendeli nekünk az acces-1 soriamat — a' legelöt — : a' principálét is : azaz, egy és respective lelsessio anyaföldet *) is ez országgyűlés adassa meg. Én ezt és a' papság nevében csak ezt és többet nem akarok kérni. Ha petitionkat szélesebb talapzatra akartam volna fektetni és benne olly húrokat is megpendíteni, mellyeknek rezgése egyházunk pubiico-politico *) Sok helyűit a' föl lesurasag , ha helyben több tanító is van, csak annyi legelői illetőséget ad, mintha csak egy tanító volna; nekünk pe.lig azt kell sürgelni, a' mennyi ta­nító, professor, pap van az nrbarialis helységben vagy vá­rosban, annyi fél és egész scssio földet legelőn kivül adjon. Jeszenszky.

Next

/
Oldalképek
Tartalom