Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1848-01-30 / 5. szám
csillag feltűnéséért, a' másodikkal, a' háromságnak a' keresztségbeni megjelenéseéri, és a' harmadiknak a' kanái menyegzőn borrá változtatásáért, mivel ezen első csudát ezen napon történtnek állíták, azért nevezék pedig Bethphaniá-nak, mivel ez a1 menyegzői lakban történt, ? s Betli a1 zsidóknál házat jelent. —- A' mi a1 bölcseket illeti, kik a' csillagtól vezettetve az uj királyt keresék Jeruzsálemben és Bethlehemben meg is találák, ezekről a' régiek különbözöleg vélekedtek. Justin és Origenes őket bűbájosoknak tartották. Mások őket Chaldaeaiaknak hitték. Ismét mások, 's ezek közt Tertullián is (a' zsidók ellenében) Arabiából és Sebából jötteknek gondolták, mivel írva van: Sebából eljönek, aranyat és temjént hoznak. Ezs. 00, 6. De ezen vélemény sem valószínű, mivel Arabia Palestinától délnek fekszik, a' bölcsek pedig keletről jövének. A' látnók állítását illetőleg, az, Krisztus országának elterjedéséről mondatik. Végre mások, például Chrysostom és Theodoret helyesen a' bölcseket Persiából jötteknek állíták, mivel Persia Judaeatól keletre van és ott a1 bölcsek nagy számmal is voltak, sőt Susa városában — honnét, hihető, jöttek — főiskolával is birtak. A1 persáknál a' mágusok istenészek 's a' király tanácsosai valának, orvosi, természettani, főleg pedig számtani és csillagászati ismeretekkel jeleskedtek. Innét e1 versecske : lile pcnes Persas mágus est, qui sidera novit, Quique scit herbarum vires cultumqne Deorum. Köz, de valószínűtlen, hiedelem szerint, a1 Krisztushoz jött bölcsek királyok valának, 's Vízkereszt három királyok ünnepének is nevezteték. De ámbár olly értelemben, minőben a' király jelenleg is vétetik, királyok nem lehetének; néinely-Jyek őket még is kisebb tekintélyű királyoknak, helytartóknak, egyik vagy másik város praefeclusának tartják. — Kriszlushozi jövetelek idejére nézve is eltérők a'vélemények. Epiphanius őket, Krisztus születése után két évvel később kiséri Jeruzsálembe, midőn Heródes az ismeretes gyermekgyilkolást végrehajtatá ; melly véleményt azonban megczáfolja azon körülmény, miszerint Jézus szülei akkor már nem lehetének Bethlehemben. hanem valószínűleg Názáretbe költöztek vissza. — Mások véleménye szerint, Krisztus születése után tizenhárom nappal később érkeztek, melly napra épen Vízkereszt esik. De ez is bizonytalan. Mert Susa városa, honnét jöhetének, Jeruzsálemtől kétszázharmincz mértföldnyire esik, melly utat tizenhárom nap alatt meghaladniok nem lehetett. Valószínűleg tehát Krisztus születése utáni első hat hét alatt jövének, mikor Mária Bethlehemben még gyermekágyat feküdt. Számra nézve hányan lehetének, szinte nem tudatik. Chrysostoin őket tizennégyre teszi. Az egyházban elterjedt vélemény szerint csak hárman (a' háromféle ajándéknál fogva) és névszerint Gáspár, Menyhért és Boldizsár valának. Testöket Kölnben még mai nap is mutatják, de eredetiségök felöl, fides sitpenes auctores. — A' bölcseket vezető csillagot némellyek álló, mások bolygó, ismét mások (Scaliger) üstökös csillagnak. sőt (Chrysostom) angyalnak vagy égi tüneménynek állítják. Legvalószínűbb azok állítása, kik azt a1 Stella mirabilis Cassiopejae-nak tartják, melly csillag, épen azon időben, mellyben Jézus született, szokott látható lenni. 5) Nagy Péntek. Ezen ünnep eredetét Eusebius, Constanlinnak tulajdonítja; ámbár hihető, hogy azt már az apostoli időben is megtartották, és Constantin imperátori parancsa által azt csak nagyobb ünnepélyességre emelé. Ágoston ezen napot az egyetemi ünnepek közé sorozza, Húsvéttal éspünkösttel. — Nagy pénteken a' böjt olly szigorún megtartatott az ős egyházban, hogy azoknak, kik böjtöt nem tartottak. Húsvétkor még a' nyilvános szentségekkeli élés is tilos volt. — Szokás vala továbbá Krisztus szenvedésének történetét kezdetétől végéig a' nép előtt felolvasni vagy elénekelni. Ilildebrand J. állítja, hogy, in papatu passió domini per comoedias quoque rcpraesentabatur. — Még mai napig is szokás, némelly falusi egyházainkban Krisztus szenvedésének történetét kiosztott szerepek szerint elénekeltetni, ott hol a1 nép az illy régi avas szokásokhoz még makacsul ragaszkodik; de sikerült már több helyeken ezen. inkább botrányt okozó (a' helytelen éneklés miatt), mint áhítatosságot szerző éneklést vagy végkép megszüntetni, vagy helyette a' felolvasást használni. — Ezen szokás megszüntetését kívánta eszközölni a' dunántuli ev. egyházkerület, midőn az általa újonnan kiadott énekes könyvből a' szenvedés történetét kihagyatá ; de ezen egyházkerületi utasítástól eltérve tetszett a' bizományos kiadónak, azt ismét a1 ker. énekes könyvben toldalékul lenyomatni. — A' régi keresztyének szokásait illetőleg Nagy pénteken soha le nem térdeltek és egymást meg nem csókolák; nehogy a' letérdelés által a' zsidókat látszassanak utánozni, kikKrisztust térdelve szokták ezen napon kigúnyolni, a' csókolástól pedig Júdásnak árulása tartóztatá őket. Ezen szokásokon kivül később különféle botrányos és babonás tragicai mutatványok is rendeztettek. 6) Húsvét. Az apostolok kezdetben a' zsidókkal közösen tartották meg a'Húsvétot, de később Péter és Pál, élve a' keresztyén szabadsággal, azt vasárnapra tevék át. Mások azonban az apostolok közöl, különösen János Ázsiában, tovább is a1 zsidókkal egy napon ünnepelték és reoaa-QtoxaiSexTiTciL (Quartodecimani) nevet nyertek, mivel Mózses törvénye szerint Nisan hónap tizennegyedikén ünnepelték a' Húsvétot, 's akkor is nem a' feltámadás, hanem az uri vacsora szerzésének emlékére. Kr. u. 148. Pius pápa eléggé sürgette rendeletével a1 Húsvétnak vasárnapom
