Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1848-09-28 / 52. szám
1259 2190 a1 tényt, kimondják az iijura a' bűnöst, 's ugyanazoknak az elitélésnél döntö szavazatuk van. Barátira! hisz ez több mint esküdtszék. Ti igy élet és halál urai vagytok az ifjú felett. Minek akkor iskolai törvényszék ? — Felhívom azért egyh. kerületünk figyelmét e1 tárgyra is. Utasítsa vissza a' képviselő testületet saját körébe. Különben a' végrehajtó hatalom azaz az oktatók iránti tisztelet és kegyelet fog ismét ez által egy fokkal alábbszállni. Legyen ugyanis esküdtszék, de más alakban. Ott a' körülményekhez képest legjobban és legegyszerűbben lehetne igy: Az ellenőr legyen a' vizsgáló biró, ez nyomozza ki a' tettet és a' tettest; halgassa ki a' tanukat, tegyen vizsgálatot a' helyszínén, 's az eredményről vigyen jegyzökönyvet. Ezen jegyzőkönyv nyomán a' tizenkét képviselők mondják ki a' vádlott felett a' bűnöst vagy nem bűnöst, 's a' tanukat, ha szükség van, ismét hallgassák ki. Ha felénél több találta a' vádlottat ártatlannak, az azonnal mentessék fel; ellen esetben adassék által az iskolai törvényszéknek, ki azt az átküldött bizonyítványok nyomán, a' hozandó szabatos és határozott iskolai törvények szerint Ítélje el. Egy illy törvényes eljárás ellen, melly e' mellett még nyilvános is, egy ifjúnak sem lehet és nem lesz kifogása. Mert a' jó törvények hasonlók az igazmondó emberekhez, nem szeretjük őket, de még is tisztelnünk kell. Egy negyedik oka volt főiskolánk hanyatlásának : oktatóink nem egyenlősége 's az ebből származó egyenetlen súrlódások. Én oktatóim nagyobbrészének örök hálával *s tisztelettel adózom mindig: de minden hálám 's tiszteletem mellett is az igazságot kimondani kötelességemnek tartom; 's nem titkolom el a' bajt ott, hol orvosra nagy szükség van 's az orvoslás bizonyos lehet. — A' sárospataki főiskolában felsőbb és alsóbb rendű oktatók vannak; az elsők részint nagyobb jövedelem, részint az által különböztetik meg magokat, hogy az évenként változó iskolaigazgatói hivatalt viselhetik, mellyben az utolsók, kik közé a' gymnasialis oktatók is tartoznak, nem részesülhetnek. Ezen gymnasialis oktatók iskolai müködésök felett amazoknak felügyelési joguk is van. Mi természetesb, minthogy ezen osztályozás örökös súrlódások alapja és szerzője volt mindig, 's mintegy két pártra osztotta az oktatókat, melly. fájdalom! még az iskola beligazgatásánál és törvénykezésénél is kitűntette magát, annyira, hogy hozzá járulván még ehez némelly egyéneknek egymás elleni személyes gyülöletök is, iskolaszéki gyűléseink sokszor keserű kifakadások, 's botránkoztató veszekedés színhelyévé lettek. A' nevelők hibái százszorosan csíráznak fel a' növendékekben. Ezen szomorú igazság itt valósult meg legteljesebben. Ugyanis azon szellem titokban nem maradhatott, kifolyt az az ifjúság közé is, melly már nem pártokra szakadt, hanem pórthoz állott, 's egyes bujtogatók ármánya is hozzájárulván, az ellenpártot üldözés és gúny tárgyává tevé; mi által az oktatók iránti pietas legutolsó szikrája is kialudt a' keblekből, annyira, hogy az érdemekben őszült akkori iskolaigazgatót egy bélyeges életű tanítvány gorombán utasitja rendre, *s az oktatók az ifjúság kegyét keresni kénytelenek, ha békében megmaradni akarnak. | — Uraim ! Iskolai nevelésben minden oktatónak 'egy és ugyanazon czélra kell törekedni, azaz hogy a' gondjuk alá bízott ifjúságnak kölcsönös segedelemmel szerezzék meg azt, mire minden nevelésnek törekedni kell: a' valódi humanitást. Lehet-e kívánni hogy a' növendék humanitással viseltessék ott egymás és oktatói iránt, hol a' nevelők — tisztelet a" jelesbeknek — nem hordanak humanitást keblökben egymás iránt? Én azt mondom : soha ; felhívom azért ismét egyh. kerületünk figyelmét e' tárgyra is, melly csaknem alapja minden bajainknak. Orvosoljon itt is gyökeresen. Egyesek hibája miatt egy intézet nem eshet áldozatúl. Irtsa ki a' hitvány gyomnak még gyökerét is, különben veteményes kertünk csak kórókat fog a' hazának felmutathatni. A' sárospataki főiskola ezen belszerkezeti hibáin kivül nem kis befolyással volt még az iskola hanyatlására azon körülmény is, hogy olly jelentéktelen városban volt, mint Sárospatak. Sárospatak alkalmas hely volt iskolánák azon korban, midőn az ifjút a' zárdai falak kielégítették, midőn a' miveltséget az iskola falai közt lehető legnagyobb tökélyre vitt görög és romai literaturában keresték és találták fel; 's midőn az iskola virágzása az intézet növendékei számától föltételezteték. De mai korban, midőn a' nyilvános élet olly végetlen sokat igényel a' neveléstől, midőn a' világmiveltség olly sok szellemi szükségeket teremtett elő, 's midőn az iskola virágzását nem növendékei számától, hanem azoknak lehető legnagyobb értelmi és érzési kimivelŐdésétöl mérik — többé nem alkalmatos. A' rideg cellák egyhangú unalmai nem elégítik ki mai korban az ifjú vágyait. A' mivellség leghatalmasb tényezőjével, a' társas élet különbféle formáival kell ötet megismertetni, hol az értelem mellett érzését is kimivelhesse. Mert miként a' vallás szentháromsága, a' hit, remény és szeretet közt, a' szeretet a' legfőbb, melly, ha nincs meg, a' vallásosság csak zengő érez és pengő czimbalom: ugy a' nevelés három alaperöi: az értelem, érzés és akarat közt az érzés a' legfőbb. Az érzés örök forrása a' jónak és szépnek; az értelem merítő csak, az akarat pedig emelő erő. Ezen örök forrás bájos hableánya a' humanitás, ezzel kell az ifjú lelkét összepárositni, az ez iránti szerelmet kell benne felébreszteni, ha azt akarjuk, hogy belőle egy olly polgárt kepezzünk az iskolában már, kinek mi-