Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-09-28 / 52. szám

1259 2190 a1 tényt, kimondják az iijura a' bűnöst, 's ugyan­azoknak az elitélésnél döntö szavazatuk van. Barátira! hisz ez több mint esküdtszék. Ti igy élet és halál urai vagytok az ifjú felett. Minek akkor iskolai törvényszék ? — Felhívom azért egyh. kerületünk figyelmét e1 tárgyra is. Uta­sítsa vissza a' képviselő testületet saját körébe. Különben a' végrehajtó hatalom azaz az oktatók iránti tisztelet és kegyelet fog ismét ez által egy fokkal alábbszállni. Legyen ugyanis esküdt­szék, de más alakban. Ott a' körülményekhez képest legjobban és legegyszerűbben lehetne igy: Az ellenőr legyen a' vizsgáló biró, ez nyomozza ki a' tettet és a' tettest; halgassa ki a' tanukat, tegyen vizsgálatot a' helyszínén, 's az eredmény­ről vigyen jegyzökönyvet. Ezen jegyzőkönyv nyomán a' tizenkét képviselők mondják ki a' vádlott felett a' bűnöst vagy nem bűnöst, 's a' tanukat, ha szükség van, ismét hallgassák ki. Ha felénél több találta a' vádlottat ártatlannak, az azonnal mentessék fel; ellen esetben adassék által az iskolai törvényszéknek, ki azt az átkül­dött bizonyítványok nyomán, a' hozandó szaba­tos és határozott iskolai törvények szerint Ítélje el. Egy illy törvényes eljárás ellen, melly e' mellett még nyilvános is, egy ifjúnak sem lehet és nem lesz kifogása. Mert a' jó törvények ha­sonlók az igazmondó emberekhez, nem szeret­jük őket, de még is tisztelnünk kell. Egy negyedik oka volt főiskolánk hanyat­lásának : oktatóink nem egyenlősége 's az ebből származó egyenetlen súrlódások. Én oktatóim nagyobbrészének örök hálával *s tisztelettel adózom mindig: de minden hálám 's tiszteletem mellett is az igazságot kimondani kötelességem­nek tartom; 's nem titkolom el a' bajt ott, hol orvosra nagy szükség van 's az orvoslás bi­zonyos lehet. — A' sárospataki főiskolában fel­sőbb és alsóbb rendű oktatók vannak; az elsők részint nagyobb jövedelem, részint az által kü­lönböztetik meg magokat, hogy az évenként vál­tozó iskolaigazgatói hivatalt viselhetik, mellyben az utolsók, kik közé a' gymnasialis oktatók is tartoznak, nem részesülhetnek. Ezen gymnasialis oktatók iskolai müködésök felett amazoknak fel­ügyelési joguk is van. Mi természetesb, mint­hogy ezen osztályozás örökös súrlódások alap­ja és szerzője volt mindig, 's mintegy két pártra osztotta az oktatókat, melly. fájdalom! még az iskola beligazgatásánál és törvénykezésénél is kitűntette magát, annyira, hogy hozzá járulván még ehez némelly egyéneknek egymás elleni személyes gyülöletök is, iskolaszéki gyűléseink sokszor keserű kifakadások, 's botránkoztató veszekedés színhelyévé lettek. A' nevelők hi­bái százszorosan csíráznak fel a' növendékek­ben. Ezen szomorú igazság itt valósult meg legteljesebben. Ugyanis azon szellem titokban nem maradhatott, kifolyt az az ifjúság közé is, melly már nem pártokra szakadt, hanem pórthoz állott, 's egyes bujtogatók ármánya is hozzájá­rulván, az ellenpártot üldözés és gúny tárgyává tevé; mi által az oktatók iránti pietas legutolsó szikrája is kialudt a' keblekből, annyira, hogy az érdemekben őszült akkori iskolaigazgatót egy bélyeges életű tanítvány gorombán utasitja rendre, *s az oktatók az ifjúság kegyét keresni kénytelenek, ha békében megmaradni akarnak. | — Uraim ! Iskolai nevelésben minden oktatónak 'egy és ugyanazon czélra kell törekedni, azaz hogy a' gondjuk alá bízott ifjúságnak kölcsönös segedelemmel szerezzék meg azt, mire minden nevelésnek törekedni kell: a' valódi humanitást. Lehet-e kívánni hogy a' növendék humanitással viseltessék ott egymás és oktatói iránt, hol a' ne­velők — tisztelet a" jelesbeknek — nem hordanak humanitást keblökben egymás iránt? Én azt mondom : soha ; felhívom azért ismét egyh. kerü­letünk figyelmét e' tárgyra is, melly csaknem alapja minden bajainknak. Orvosoljon itt is gyö­keresen. Egyesek hibája miatt egy intézet nem eshet áldozatúl. Irtsa ki a' hitvány gyomnak még gyökerét is, különben veteményes kertünk csak kórókat fog a' hazának felmutathatni. A' sárospataki főiskola ezen belszerkezeti hibáin kivül nem kis befolyással volt még az iskola hanyatlására azon körülmény is, hogy olly jelentéktelen városban volt, mint Sárospatak. Sárospatak alkalmas hely volt iskolánák azon korban, midőn az ifjút a' zárdai falak kielégítet­ték, midőn a' miveltséget az iskola falai közt lehető legnagyobb tökélyre vitt görög és romai literaturában keresték és találták fel; 's midőn az iskola virágzása az intézet növendékei szá­mától föltételezteték. De mai korban, midőn a' nyilvános élet olly végetlen sokat igényel a' neveléstől, midőn a' világmiveltség olly sok szellemi szükségeket teremtett elő, 's midőn az iskola virágzását nem növendékei számától, ha­nem azoknak lehető legnagyobb értelmi és ér­zési kimivelŐdésétöl mérik — többé nem alkal­matos. A' rideg cellák egyhangú unalmai nem elégítik ki mai korban az ifjú vágyait. A' mi­vellség leghatalmasb tényezőjével, a' társas élet különbféle formáival kell ötet megismertetni, hol az értelem mellett érzését is kimivelhesse. Mert miként a' vallás szentháromsága, a' hit, remény és szeretet közt, a' szeretet a' legfőbb, melly, ha nincs meg, a' vallásosság csak zengő érez és pengő czimbalom: ugy a' nevelés három ala­peröi: az értelem, érzés és akarat közt az ér­zés a' legfőbb. Az érzés örök forrása a' jónak és szépnek; az értelem merítő csak, az akarat pedig emelő erő. Ezen örök forrás bájos hable­ánya a' humanitás, ezzel kell az ifjú lelkét össze­párositni, az ez iránti szerelmet kell benne felé­breszteni, ha azt akarjuk, hogy belőle egy olly polgárt kepezzünk az iskolában már, kinek mi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom