Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-09-28 / 52. szám

dön az életbe kilép, minden tettén e' valódi mi­veltség sugára ömlik el. Hol mivelődik ki ezen érzés Sárospatakon. Hisz ott nincs csak egyet­len nyilvános hely is, hol az ifjú a' szobai gon­dok után mivelt társas élettel találkozhatnék. A' város casinói be vannak előtte zárva, a' vár mulató kertében az egyetlen nyilvános helyen, ugyanazon egyénekkel, kortársaival találkozik mindig. Vagy talán a' fellitandó iskolai casinótól reményűtek a1 miveltség elöhaladasát? Kikből álland azon egylet? ugyanazon egyénekből is­mét, kikkel szobájában találkozott. Ugyanazon kör, ugyanazon tárgyak, ugyanazon személyek mindenütt. Pedig az ifjú lelkében sokszor észre­vétlenül is felébred a' vágy egy felsőbb mivelt-, ségü kör után 's annak hijányában — minek ta­gadnánk — sokszor a' bor és vigalomtanyákat kerestük fel Sárospatakon, hol pedig a' humani­tással épen ellenkező dolgok vitettek véghez. Szóval mai korban iskolának olly hely kell, hol az ifjú értelmi fejlődése mellett érzését is ösz­hangzólag fejleszthesse, 's egyszersmind tanulja az életet mind jó, mind rosz oldaláról ismerni. Illy hely pedig egyh. kerületünkben nincs más mint Miskolcz. Örömmel hallottam tekintélyes emberektől hogy, Miskolczot tervezik főiskolánk jövendő helyévé. Igen helyesen! Miskolcznak jelenje nagy, jövendője nagyobb, közlekedése most is elég nagy; tervezett vasútja által pedig az al- és felvidék kereskedésének központja és kulcsa leend. De ha ezt nem vesszük is, számos intézetek vannak itt, mellyek az ifjú iskolán kí­vüli nevelésére jóltevö befolyással lehetnek. A' megyei élet, megyei szónoklatok, kitűnő egyé­nek példája gyakorlatilag képezik az ifjút jö­vendő pályájára; a' nyílt egyesületek, hol mi­velt férfiak társas életével naponként találkoz­hat; nyilvános vigalmak, melylyekböl az ifjút mai korban kizárni nem szabad, és mellyekben nem az ifjúság ad irányt mint Sárospatakon, ha­nem ö tartozik magát a' társaskör szabályaihoz alkalmazni, észrevétlenül is a' miveltség azon nemével ismerteti meg ötet, miután ohajtozik, a' humanitással; sőt maga a' mivelt város nyil­vános élete egy nyitott nevelési könyv, melly­ben gyakorlatilag tanulja meg mi jó, mi szép, mi illő egy mivelt ifjúhoz. És ne mondjátok azt sem, hogy itt több kísérleteknek levén kitéve, elesábittatik a' könnyen hajló ifjúi sziv, mint a' gyönge virágot összezúzza az erős vihar! nem! sőt épen ezen kísérletek közt fejlik ki az ifjú egy nemes alapereje, az akarat; itt mutatja ki magát a' nemes erő, az által, hogy ezen csábok­kal küzdeni, 's azoknak férfiasan ellene állani tud es akar. Szóval a' jelenkor nevelési eszméi, melly ezen három arany szóban öszpontosúl „belsőnkben isten él" az ifjúi lélekben rejlő szellemi tehetségek illő kifejtésére, olly helyet óhajtanak, hol a' tudós iskolai élettel a' mivelt | társas élet is egyesülve legyen. Ezt pedig Sá­rospatakon fel nem találjuk. Uraim ! ne ragasz­kodjatok igen Sárospatak históriai nevéhez, mai korban a' név nem használ semmit, hanem ne­velési szempontból vegyeték figyelmetekbe ezen tárgyat is. A' sárospataki feltanodát egyesitni lehetne a' miskolczi középtanodával, mi gazda­sági tekintetben is ajánlandó lenne, Sárospatakon pedig szinte megmaradhatna egy középtanoda. Tegyétek hát ezt mentül elébb,- nyissatok tért az ifjúnak, hol ne csak ertelmét, hanem érzését és akaratát is kimivelhesse. Különben iskolai ne­velésiek egyoldalú marad mindig, 's azon czélt hova a' korszerű nevelésnek törekedni kell, soha el nem éri. Ez az én egyéni meggyözödesem főiskolánk szellemi átalakítása felöl. Lesznek, kik nézeteimet nem fogják osztani. Ám legyen! én meggyőző­désemet senkire erőszakolni nem akarom. De emlékezzenek meg azon urak, hogy hasonló okok mindig hasonló következményeket fognak előidézni. Maradjon meg csak azon fegyelmi lankadtság az iskolában, ne reformáltassanak az említett hibás institutiok, 's mindezekkel marad­jon meg a' főiskola Sárospatakon: szent meg­győződésem, hogy évek után bár, de bizonyosan azon fejetlenség fogja magát kinőni, melly már egyszer olly veszélyesen tört ki. — De talán sokat is nyilvánosság elibe vittem, mit el lehe­tett volna hallgatni, Mindezt azon édes remény Íratta velem, hogy a' nevelés szent ügyének ta­lán valamit vele használhatok. A' kik személyes érdekre akarnák jó szándékomat" magyarázni,­azoknak gyanusitásukat egyszerűen vissza­utasítom 's őszinte érzettel óhajtóm : adjon Isten sok illy jó barátot a' sárospataki főiskolának, mint a' milly őszinte indulatból írtam e' sorokat. Orbán József. Az 1848-ki ZO tczikk 3-dik §-a. Olly időket élünk, mellyekben mindenki, kicsiny nagy, erős erötelen, hivatva van, te­hetségéhez képest hordani az újból készülő al­kotmány szerkezetéhez megkívántató anyagokat, hogy az épület felrakására hivatott mesterek mindent kéznél találván: a' nagy munkát mentül hamarább mindnyájunk közmegelédésére bevé­gezhessék. E' nézetből indulva ki, bátorkodám én is néhány homok szemet hozni a' cultusminister által aug 1-sö napján kitűzött értekezletre egy­begyűlő egyházi képviselők szabad használatára. Balaton vidékéről kerülvén: meglehet valami kis hézág bevakolására ez is jó lesz. A' legközelebbi hongyülésen alkotott 20-ik törvényczikk 3-$nak igéi, mellyek így hang­zanak : ,,minden betett vallásfelekezetek egy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom