Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-09-24 / 51. szám

állatszeliditö, ki képes lenne papagája számára megnyerni a' tanárkalapot, ha ez kisebb áron nem volna kapható ? Talán hivataloskodásának már első évében tartozzak tudományának kézi könyvét vagy szerkezetét kiadni? Ez valóbán azon haszonnal járna hogy a' takaró papiros ára csökkenne, nem tekintvén azon sok akadályokat, mik illy követeléssel járnak, kivált hazánkban, hol a' sajtó ugy mint a' vevők száma még drága ritkaság. És miért akarnánk éppen a' tanítóktól illy magában ellenkezőt követelni, midőn megkívánjuk, hogy mindjárt első föllépésükkor tökéletesek legyenek? Nincsenek ök a' folytonosság törvényének alá vetve ? 'S hirök és tekintélyük ne öregbitessék a' tanítói 's tudományos kiképzés haladtával? Hogy pedig ez bizonynyal történjék, ezt egyedül a' inagánytanitóskodás által tartom elérhetőnek. Ha tehát a' magánytanitók intézetét azok hasznával vesszük szemügyre, ugy csak óhajtatanunk lehet, hogy nekik lehető nagy kiterjedés adassék, és hogy — a' mi ugyan nem illeti a' jelen tervezetet — a'magánytanitók, ámbár kissé megváltozott alakban, mint segédtanítók más iskoláknál is alkalmaztassanak. És én azt tartom, hogy az illyen intézkedés a' tanitói képleldének hiányát minden tanítókra nézve pótalhatná. Annyi bizonyos hogy, a' tudományos élet az áltál okvetlenül nyerne, ha a" tanitó oldalán egy szakférfi állana, kivel tudományos tárgyak felett értekezhetnék. — De menjünk már át a' tervezet második részéhez. t. i. a' tudományok elrendezéséhez a1

hittani szakban, mellyet észrevételeim leginkább illetnek. Itt ugy látszik, hogy a' szerző vezér gondolatja mind az iskola, mind az egyház tanítóinak tudományos kimivelése, mit czikkének végén is meleg kebellel védelmezett. 'S ámbár hitem az, hogy csak oktalanság és közönséges napszámos szellem, kit az igazság és szabadság eszméje át nem hatott (kí ellen szólani természetesen hasztalan) szólalhat fel ez ellen: mégis el nem akarom hallgatni azon tényt, miszerint éppen a' néptanítók egy részének tapasztalt tudatlansága tette annyira uralkodóvá a' vallásos közönbösséget *); és hogy az evangyeliomot hirdetők tekintélyét csak egy túlnyomó alapos tudományosság segítheti újra fel: mert a' protestáns tanító. legyen ez akár iskola, akár egyháztanító, megveti rendének minden külső tekintélyét és elöjogositását az evangyélium értelmében. Mindnyájan főpapok vagyunk 's nincs különbség közttünk mint világiak ós egyháziak közti. Csak *) A' keresztény vallás azok előtt is, kik a' népnek vezérekig szolgáljanak, többnyire még titok, mi annál veszedelmesebb, mennél kevesbbé sejtik ezen titoknak nagyságát. ezek hivattak meg az ur közönségének vezérlésére és oktatására kik Krisztus szellemevél másoknál gazdagabban ajándékoztattak meg, 's kikben ezen benső szenthangulat az élet minden viszonyai köztt nyilvánúl*). Dehogy ezen belső érzelem ábrándozásba és hamis mysticismusba ne fajuljon, szükséges, hogy tudományos meggyőződésen alapuljon, mellyet megint csak értelmi mivelödés által lehet eszközölni. 'S igy eljutottam azon ponthoz, mellyben az emiitett czikk tisztelt szerzőjének ellentállani felhivatva érzem magam. Az ö álláspontja, ha a' tudományok terve szerint lehet ítélni, a*' theologiában ugy látszik a1

történelmi, mit ugyan, ha kalapja szerint kellene ítélni, nem gyanítana senki. Legalább ezen felhozott tényben a' történelmi tudományok annyira találtatnak képviselve legkisebb részletekig, hogy nemcsak olly tudományok vannak köztte, mik mint részek, már másokban foglaltatnak, hanem hogy még a' theologiának lényeges tidományait is részint egészen ki, részint tetemesen megszorítják. Itt ugyan példákat és bizonyságot kellene felhoznom, ha a' terv mint ollyan állana érdekemben, vagy ha mást jobbat akarnék helyére tenni. De ez nem czélom, én itt csak a' philosophiai álláspontot a' theologiában akarom megvitatni, mint elvkérdést, melly ha-eldöntetnék, biztos regulatio gyanánt szolgálhatna ezen terv elrendezésében. Véleményem szerint a" hittani történettudomány lényeges része a' vallásoktatásnak, melly szintúgy, mint a' termeszei, nyilt könyvhöz hasonló, 's mellyben minden, ki benne olvasni tud, a' legszebb bizonyságokat találja Isten bölcsesége. jósága 's az ember fenséges rendeltetése mellett. Mind a' mellett mégis csak azoknak szolgáltat erősségeket, kik azokat keresik benne, és mi lényeges, kik tartalmát feloldani 's magi/arázni tudják. Nyelve ugy, mint a' természeté vallásos érzelemre nézve nem a' közönséges életnek fogalmakban szóló nyelve; ugy ezt csak a' pragmatismus után kereső értelem fogja fel, hanem a' dolgok lényegét magyarázó, az örökkévaló nyelve, melly a' változatlan eszméket, az istenit szellemi szemeink elébe tünteti. Ki csak történet nyomozási uton halad, ez itt is csak a' közönséges élet eseményeit fogja találni, és mihelyest valami a' közönséges tapasztalás körét felülmúlja, arról elve szerint Íteletét halogatnia és a' dolgot abba hagyni kénytelen, de magasabb felfogására az eseményeknek nem emelkedhetek. Ebből következik, hogy a'tiszta történelmi állás— *) Hogy ezen állítást bizonyító helyek a' hitágazati könyvekből, "s valamint más idézések is, mikkel e* mondatot könnyen ki lehetne ékesiteni, elhagyatnak, leginkább a' szerkesztőség meg lógja nekem bocsátani.