Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-09-17 / 49. szám

I. A' természettudomány köréből. 1. A' gépies jelenetek, mint legközvetlenebbek. Itt is: a., Az egymást tevőlegesen és szenvedőlegesen megtámadó erők sulyegyen eszméi (Statica); b., a' térben és időben mozgó erők eszméi (Dynamica); c., a' habzó erők mint eröfolyam eszméi (Undulatoria). Mindezeket előbb a' mercvény testek azután a' csöpp és léghigak körül; tehát a., csöpphigsulyegyentan (hydrostatica); b., csöpphigmoztan (hydrodynamica) csöpphighabzástan (hydroundulatoria); a., léghigsulyegyentan (Aerostatica); b., léghígmoztan (aerodynamica), léghabzástan (aeroundulatoria). Ezek teszik a' széles értelmű géptan körét fMechanica). 2: \ egy tani jelenetek mint a' gépies testek fölelemezése. Itt is: a., a' ténylegesen és tagadólagosan egymásra ható, egymással rokonuló elemek tudománya, a' sajátlagos vegytan; b., a' mérlegelhetlenek tudománya; az elemek göncölösségi hatása a' fénynél — fénytan; fi., a' hőnél — hőtan; y., a' delej és villanynál = delejvillanytan; c., az elemek és mérhetlenek egymásra hatásából fejlő átalános élettan (physiologia). 3. A' mérhetlen és gépies testek egymásra hatásából előáll: a., az testek alakulástana (morphologia) itt is Jegecz- és ásvány, fi, növény, y., állattan; ezekre irányzólag: «<*., a összehasonlitó élettan, fi fi., összehasonlitó boncztan, SS., testi embertan, b., földtan (Geologia). Itt Í3 «., földrajz, mértani, fi fi., természettani, yy., helytani(mathematica physica és topica geographia), fi., földisme, ásvány, fi fi., növény^ yy., állat különösen ember tekintetben (anthropognosia) y.,• égalytan szélesértelemben (klimatológia) ; c., világtan (kosmologia), «., bolygóktana, kiséröktana (silenologia), y., álló csillagok tudománya. II. Az embervilág köréből mint történelmi tudományok. 1. Az emberiség természeti állapotáról szóló tudomány, a., ember eredettan, b., népfajtan (ethnologia), c., az emberiség regéskora (mythologia). -2. Az ember társadalmi állapotáról szóló tudomány, a., egyesüléstan, a., családban, fi., községben, y., álladalomban, b., álladalomtan, a., álladalomrajz (statistica) fi., álladalom jogtan, y., álladalom történettan vagy a' világ isme történetének folyama, ««., különös, fifi., összehasonlító, yy., egyetemes, c., álladalomalakitástan, a., egészség tekintetben éptan, fi., honvédelemtan , y., jóléttan, ««., földmivelési, fi fi., kereskedelmi, yy., miveltségi tekintetben, iskolai, fi fi fi., egyházi, yyy., átalánvéve nevelési viszonyban (oktatás- egyház- és neveléstan). 3. Az ember természeti állapotját a' társadalmi viszonyok áthatván, elő áll a' szellemalakulástan (morphologia animae) a., hangbeszéd és nyelvtan (phonologia), b., irás és olvasástan, c., müvészettan a' képezési müvek története,««., testgyakorlat, fi fi., szobrászat, yy., építészet, fi., hangmüvek, y., szóló művek. Ismételjük, hogy az érintett embervilágtudományokat mind történelmi tekintetben vesszük, vagy azt adjuk elő miként fejlettek ki azok koronként az emberiség körül nem pedig bölcsészetileg, miként kell kifejleniök, azt bölcseszetileg alább tárgyaljuk. III. Miután a' természet és történet tudományokat összefüggésben átlátta a' növendék, most már bölcselkedjék azok fölött mint tartalom fölött 's vizsgálódjék: 1. Elméletileg a., saját énje körül, ennek természeti, fi., érzési, eszméleti fokait tartva szemelött, vagy vizsgálja a' széles értelmű lélektant, b., Vizsgálja a' lélekgondolkodás törvényeit = gondolkodástan (logica és metaphysica együtt.) c., Allitson fel egyetemes elveket = elvtan. 2. Cselekvöleg, a., benső elhatározással az erény körül = erénytan (aretologia), b., más elhatározásával a' jog körül = jogtan, c., önelhatatá rozással = szabadság vagy erkölcstan, «., családkörben, fi., községben, y., álladalomban. 3. Az ember szelleme a' természet és embervilág eszméi után teljes szabadsággal nyilvánul, a., a' művészetben r= izléslan, «., képezési, fi.r hangászati, y., és szóló müvekben, b., a' szellemnek istenhezi viszonyában = vallástan, a., a' catholicismus, fi., protestantismus, y., evangeliomosság, c., bölcsészetben, mellyben a' természet és embervilág tapasztalatai a1

lélek a' gondolattal teljes kiengesztelődésre jönek. Igy záródik be a' tudománykor azzal honnan kiindult, jelesül a' természetvilágból, 's igy képez egy lét eges ég észét. Ezek lennének nézetem szérént azon tudományok irodalmaikkal, mellyeket összefüggesztő főbb elvekben a1

szaktudomány-elöiskola két évében kellene tanulni. Ezekre én a' következő ellenvetéseket hallom : 1. Ez igen sok tudomány. Felelet: Igaz, hogy ez sok tudomány, de itt ezek csak főbb elvekben 's összefüggésben taníttatnak, mi annyival inkább lehető, mert részint ezeket a' tudományelöiskolák már bevégeztek, részint a' következő hivataliskolák hosszabban és gyakorlatilag tárgyalandják. Azonban két év alatt sokat is lehelt szorgalom mellett tanulni, ha az ember arra való. 2. Az előadott tudománykör itt csak száraz nevekben van előállítva. Felelet: Igaz! de ha nézetem a' közoktatásnál helyeslést talál, vagy ezen tudománykör két éves pályája fölállittatik; ezennel ígérem, hogy mind magát a' tudománykört,