Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-09-17 / 49. szám

mind annak irodalmi részét kidolgozom, söt mondhatom, hogy a1

tudománykör némileg nálam készen áll. lllyenek elegen vannak a' tudományvilágban Legközelebb illyet irt Mayer. 29. A' szaktudomány-elöiskola irodalmi része. A' szaktudomány-elöiskola irodalmi részét kiirni feleslegesnek tartom, csak annyit jegyzek meg, hogy ez minden tudomány mellett tüstént megkezdessék 's minden tudomány elvéről a1 jelesebb irók véleménye hozassék föl. Ezen tanmenetnél az eszményinek és dologinak, az alanyinak és tárgylagosnak, a' gondolatinak és történelminek folytonos suly egyenülö hatása mellett az a' haszna is van, hogy a' tudománykör az ujabb nézetektől soha el nem maradhat, 's a' mi hiányos nézet van is a' tudománykörben, azt az időnként előálló tekintélyesebb irók nézete mindenkor kipótolja. 30. Á* szaktudomány-elöiskola tanrendszere. Hogy a' szakiskolákban szakrendszer szerint kell tanitani, azt tartom, említenem sem kell, mert már kifejtettük, hogy átalán véve az alsóbb iskolákban osztályrendszer uralkodjék, a' középekben pedig az osztály- és szakrendszerek sulycgyenülve határozzák egymást, 's ezt részletes alkalmazásban az alsó ipar- és tudományelöiskolákban már láttuk is. Itt csak annyit mondunk, hogy a' szaktudomány-elöiskolában négy rendes szaktanár szükséges 1., a' tudománykör tanára, 2., a' természettudományok irodalmi tanára, 3., az embervilági tudományok irodalmi tanára, 4., eszményi vagy szorosan bölcsészeti tudományok irodalmi tanára. E' három utolsó a' tudománykör három nagy részivel tanit párhuzamban a1

fentebb emiitett eszményi és történettani ellentétek kiengesztelödése tekintetéből ; miből következik, hogy ha ezen tudománykör tanfolyama fölállittatnék, az első évben csak a' tudománykör és természettudományi irodalom tanárai kezdik meg a' tanítást, a* más kettő csak a' második évben. Igy lesz ezen iskolának még tanmenete is körös, miként egy léteges körű ismeretet akar növendében teremteni. Az ügyesitö tanulmányok: testgyakorlat, zenészet sal. itt már egészen elmaradnak. Ezek itt magános szorgalomra bízatnak, következőleg illynemü segédtanítók ezen osztályban j feleslegesek, de annyival inkább szükségesek, söt múlhatatlanul szükséges négy rendkívüli tanár a' négy rendes mellett, kik épen a' négy tanár által a' fentebb emlitett tudományokat adják elö azért, hogy a' növendéknek alkalma legyen azon tárgyról különböző nézeteket hallani, egy- ', szersmind a' tanárok folytonos studiumban le-1 gyenek, egyik a1

másikat a' tudomány tovább fejlesztésében ösztönözze. (Folytatása köv.) Tegyen-e a' pap fegyverszolgálatot ? A' törvény előtti jog- és kötelességbeli egyenlőség korában élünk. A' privilégiumok, előjogok és tehermentességek ideje lejárt. Azért a' nemzetörségröli törvény semmi kivételt nem ismer 's egyedül csak a' tehetetleneket menti fel a' fegyverforgatástól. Mindamellett azonban én megvallom azt hittem, hogy a' lelkészek a' nevezett törvénybe beleértve nincsenek, 's hogy alkalmilag elébb-utóbb a' ministerium, vagy pedig annak idejében az országgyűlés a' törvényt ezen értelemben fogja magyarázni. Ezt hittem mindaddig, mig nem olvastam, hogy egyes folyamodó lelkészek e' részbeni folyamodásaikkal a' haditanács által kihallgattatás nélkül visszautasítattak. Ennek következtében azután magara is — meghajolva a' törvény előtt — vonakodás nélkül nemzetőrnek besoroztattam magamat. Legyen szabad erre nézve egy pár szót mondanom. Előre is megvallom, hogy a' papságot, ki szeretném vétetni fegyverforgatási tartozás alól, nem Ián mint kiváltságos rendet, hanem más okok miatt. Nehogy pedig rám mondják a1 „Cicero pro domo sua" -t, pap létemre megjegyzem, hogy itt a' papságot nem ugy fogom fel, hogy jelenleg millyen? hanem hogy millyennek kellene lennie eszményileg, magasztos hivatását tekintve. Mivelt emberek előtt, kik az emberi léleknek természetét 's az emberi szívnek rejtelmeit ismerik, arra nézve kétség nem lehet, hogy a' vallás (religio) az emberi szellemben gyökerezett belső szükségesség (Hase szerint: „die Religion ist eine nothwendige Bestimmung des Menschengeistes"), 's így a' papnak hivatása 's feladása szent. A' vallás az erkölcsiségnek utolsó és legerősebb támasza, tehát a' polgári államnak is legbiztosabb alapja. A' lelkész vallástanító, a' vallásosság papja, tehát közvetve az állam szolgája is. Egész élete a' közjó szolgál atjában telik el, ö közhivatalnok. Hagyjuk tehát öt rendeltetésénél, egyházi hivataloskodásánál, lelkipásztorkodásánál. Ö az által, hogy közvetlenül az egyház szolgája, eo ipso már a' maga utján közvetve hazai kötelességet teljesít, midőn erkölcsiségre, vallásosságra tanítja, buzdítja 'svezeti a' népet. 'S ha lelkismeretesen eljár kötelességében, bizonyosan több ember a' haza szolgálatjában, mint sok más hivatalnok. Ha evangyélmi egyházi álláspontunk szerint vissamegyünk keresztyén vallásunk kútfejére, az újszövetségre: csak ugyan elismerendjük,