Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-08-20 / 41. szám

lésének azon fokozatához, mellyet az előre haladt kor szelleme túlszárnyalt. Szóval, a' 19 t. cz. által a' tudományokbani haladásnak morális kényszerítése van kimondva, biztosítva van az önmeghatározás a' tanító egyén részére,ki csak olly tudományokat fog előadni, mellyekhez képességet és hajlamot érez, 's meg van alapítva egyszersmind egy professori képezde is, melly a* rendes tanítói székekre mindig elkészült egyéneket fog kijelelni. Ez által nem a' pártolás, nem a' rokonság, nem a' vak eset, hanem egyedül az érdem fogja a' tanítókat a' tanszékre emelni. Ennyi sok jót foglal implicite a' 19 t. cz. Azonban egy törvény meghozatola nem lehet valami abstract, egyoldolu intézkedés. Hogy az volósuljon, 's megteremje mind azon jót, mellynek lehetőségét m igában zárja, szükséges hogy azon feltételeket is, mellyeket a' törvény valósulhatása követel, elfogadjuk. Ha czélt akarunk szükséges akarnunk azon eszközeket is, mellyek a' czél tökéletes, concrét elérését, egyedül biztosíthatják. Ha azt akarjuk, hogy valóság 's nem írott malaszt legyen a' 19 t. cz., akarnunk kell az on feltételeket is, mellyek képesek lesznek e' t. czikket erőre és valóságra emelni Ezen feltételek arok, mellyekröl e' czikk folytán szólottam, t. i. főiskoláink öszpontosítása, a' négy kar rendszerének olly módoni elrendezése, hogy ezek egyenként elegendő számú tanítókkal ellátassanak 's így az ifjúnak módja legyen magát szaktanilag kiképezhetni; végre pedig ugy a' rendes professorok mint a' privát docensek állásának biztosítása. Ez utóbbi, mint mondám, csak az úgynevezett didactrumok behozatalával történhetik meg czélirányosan. Csak igy menthetjük meg őket a' mellék utoni kenyérkereset szomorú kénytelenségétöl, csak így nem fogja lelkesedéseiknek lángját a' külső szükség elhamvasztani. Egy olly dicső nemzet, mint millyen a' magyar melly egykor egy nemesebb életnek volt részese, a' miveltségnek századokon általi védője 's ez által az emberiségnek disze, megérdemli, hogy miután sok éven át szük korlátok közé szorítva, hn nem is becstelenül, de dicsőség és hir nélkül csak parányi cselekvésterén élhetett, régi dicsőségét és nagyságát visszanyerje, "'s őseire, kiket ugy képzeli magának mint óriásokat, méltó lehessen. Ide sok ut vezet, de hiszem, hogy a' tudományok gyupontjai, t. i. az iskolák, ezen utaknak egyike. Békési. Sékácz József urnák szíves üdvét Áldó Elek. Lapjának 37—ik száma tegnap estve érkezett j hozzám. Benne közöltetik törvényjavaslat az! elemi oktatásról, és közöltetik az osztályok központi választmányának jelentése is ugyanezen törvényjavaslat iránt. Mind a' kettőnek nem betűjére, de szellemére van egy-két észrevételem, mit az elemi iskolatanítók külső állását és sorsát érdeklő nézeteimmel együtt, azért akarok ezen, ha ugy tetszik, nyilt levelemben önnel közölni, mert eleitől befolyással volt ön és leend ezután is e' szent ügyre. Én mindig azt hivém, hogy az állam nevelni óhajtja népét már az elemi iskolák által is: most azonban b. Eötvös J. minister ur törvényjavaslatának l-sö§-sában azt olvasom, miszerint. „Az elemi oktatásnak czélja: hogy a' gyermekek a' tudomány első elemeibe avattassanak"; minek következtében a' vallás, hit és erkölcstan- igen következetesen egészen kihagyatik az elemi iskolák tantárgyai közöl — Kevésbbé következetes ugyan azon minister ur ott, hol követtársaival együtt, a' képviselők auguszt 3—ki gyűlésében, a' népi- jobban, elemi oskolákat illetőleg: a' gyermeknevelés szükségességéről szónokol ; mert ezt — nevelés — ne keresse, vagy ha keresi, de soha nem fogja találni az iskolákban, ha a' vállást onnan kiküszöbölé. „Oktató és nevelő épen annyira különböznek egymástól, mint oktatás és nevelés. A' nevelésben ugyan oktatás is foglaltatik, mert jól nevelni üdvös oktotás nélkül teljes lehetetlen; de nem viszont. Az oktató a' szám-vagy vegytant, a' föld- vagy történetírást előadhatja a' nélkül, hogy csak távolról is eszméljen arra: minő lesz tanítványainak erkölcsi élete, szív és lélek-jövöje. Neki az ismeret, a' tudás, az értelem müvelése, a' szellem gazdagítása a' fö czél, ellenben a1

nevelő szemei előtt mindig a' növendék erény-jövője lebeg az erény kivalólag az , minek megszilárdítására czéloz minden törekvése, minden oktatása is. Mit és mennyit tudand a' tanítvány, ez az oktató kezében van; de millyen ember, keresztyén, hazafi lesz a1

növendék ez a' nevelök kezében van. E' két fogalmat: oktató és nevelő, leggyakrabban összezavarják, pedig nem kell, nem szabad ezt tenni !4

i

— Ney Ferencz napfényű igazságteljes szavai. Az elemi oktatás tárgyai: írás, olvasás, számvetés, természettan és leírás, történet 's földleírás, törvényczikkek ismerete és test-gyakorlatu

— non emolliunt móres et sinunt esse feros, még akkor is, ha ama tantárgyakhoz még a' jogtan , gyógytan, mértan és a' t. tan is hozzáadatnék. Tapasztalák i ezt főleg ezidón száz meg száz tanító és oktató urak , de tapasztalá maga b. Eötvös József közoktatási minister ur is. Isten és erkölcs ismeret és szeretete nélkül bár milly nevű oskolákban docti — talán? — educabuntur, boni tamen penatus deirunt. A' nevelés egyedüli alapja, lényej ge : Isten a' legfelsőbb tökély fogalma és isme* ! rétéből kifolyó tiszta szeretet, vagy is erkölcsi-