Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-07-13 / 30. szám

fokozata szerint növekszik és fogy : minél kevésbbé mívelt valaki, annál kevesebb érdemet tesz az értelmiségre, annál kevesebbet törődik gyermekei neveltetésével. Ha nálunk jelenleg a' nevelésügy az egyesek buzgóságára bízatnék, az értelmesebb néposztály értelmiségét gyárapítani mindinkább törekednék, mig például a' honoláh lakosai elvadult állapotukban váltig megmaradnának. De a' nemzet egyaránylagos neveltetése nemcsak a' népiskolák egyenlő állapotját föltételezi, hanem az iskoláknak a' polgári szükségekhezi alkalmazása és azoknak kellő elhelyezése nem kevesebb figyelmet érdemel. Eddigelé csak egy neme létezett a' felsőbb iskoláknak hazánkban, az úgynevezett tudós iskolák. Minden, ki a' gépies napszámmunkatevésnél magasabb életpályára készült, egyformán a1

latin iskolákat átnyögni kénytelen volt. De hogy azokban a' leendő kézművesek , kereskedők, gazdák 'stb. jövő pályájukon használhatót lehető legkevesebbet tanultak, annál természetesb, miután a' leendő theologusok, ügyvédek és orvosok, kik az úgynevezett 12 iskolát végig izzadták, a' latin szón kivül szinte nem sokat nyertek. Lett pedig szócséplö ügyvéd uraknak nagy serege, lézengő doctor uraknak tenger száma és élhetetlen faczér emberek a' tudomány lealacsonyítására bitangolták a' tudós nevet. E' bajok gyökeres orvoslására a' tudós iskolák számát tetemesen alábbszállítani szintoüy szükségesnek látom, mint elmúlhatlannak a' felsőbb polgári és ipariskoláknak fölállítását. Minden iskolakerületben legyen egy-egy academia, egy felsőbb gymnasium. egy alsóbb gymnasium, egy felső realiskola, egy alsó realiskola, egy gazdasági intézet, két képezde és annyi felsőbb polgáriskola, a' hány nagyohb város. így például a' tiszántúli vidék két iskolakerületet képezvén, az egyik kerület academiája volna Nagy Váradon, hol, mint püspöki helyen egyszersmind rom. kath. seminarium is lehetne; a' fögymnasium volna Temesváron , a' hol, mint óhitű püspök székhelyén, óhitű seminariumnak is alkalmos helye volna; az alsó gymnasium volna Hold-Mező-Vásárhelyen; továbbá felső realiskola Aradon, alsó realiskola óhitű képezdével Lúgoson, gazdasági intézet protestáns képezdével Szarvason, felsőbb polgári iskolák pedig Belényesen, B. Csabán, Gyulán, N. Becskereken, Pancsován, Német-Oraviczán, Verseczen és Orsován. A' mi egyébkint általában a' különböző iskolák elhelyezését illeti, az épen nem lehet önkényes. Mert iskolának virágzása nem kevésbe függ kedvező helyköri viszonyoktól, — mint benső elrendezésének helyessége 's az oktatók ügyessége és szorgalmától. — Elég sajnos, hogy a' helyhezkötött alapítványoknál fogva egészen szabadon rendelkezni már is lehetséges nem lesz; de legalább, ha már egy kerületben csak egy academia, egy felső realiskola, egy egy gazdasági intézet 'stb. lesz, tétessék mindenik olly helyre, melly az elérendő czélokra nézve legkedvezőbb. így például Szarvas 18,000 csupán földmívelést űző lakosival, és 8 protestáns népiskoláival; azon felül földekből álló alapítványával, mellynek egy része a' város szélén van, gazdászati intézetre, meg protestáns képezdére ép olly alkalmas, a' millyen nem alkalmas, felső gymnasiumra a'mennyiben a' felső iskolai ifjúság az iskolai tanulmányokon kivül az egyedül mívelt polgári házak körében nyerhető külcsín és társalgási tapintatra is szert tenni kíván, a' mi csupán földmíveléssel foglalkozó polgárok közt nem lehetséges. Igen természetes, hogy az iskoláknak illy elrendezése csak akkor lesz kivihető, ha egyszer közmeggyözödéssé vált, miszerint a' felsőbb iskoláknál felekezetiségnek helye nincsen. — Eddigelé felsőbb iskoláinkat azért voltunk kénytelenek különválasztani a' státasnak felsőbb tanintézeteitől , minthogy azoknak kezelése és az azokban behozott rendszer alkotása egyoldalú felekezeti szempontból a' nemzet hozzájárulása nélkül történvén, azoknak egész lényege a' protestáns szabadsággal ellenkező elveken alapult; de miután most e' körülmény megszűnt, és a' hozandó iskolatörvény megállapításához tettleges beleszólásunk, intézeteinket a' státus rendelkezése alá bátran helyeztethetjük, annyival inkább, minthogy a' törvény által szentesített szabad tanítás és tanulás elvénél fogva a' megszorító kötelező tanrendszernek helye nem lehet, a' tudomány pedig önlábain állva, árulóvá a' szabadság ügyén valamint soha nem lett, úgy soha nem is leend. A' tudomány felekezetet nem ismer és megszűnik az lenni, mihelyt a' felekezetiség bilincsei közé szorul. — Ezt hazánkban lefolyt mostoha idők eléggé tanúsították. Főtiszt. Haubner superintendens úr igazi protestánshoz illő szabadlelküséggel nyilatkozott ez ügyben, és szinte a' praeparandiák és népiskolákban sem akrja a' felekezeti színt. De erre én csak azt mondom: vigyázzunk, mert az ördög nem alszik. Emberek, kik szellemi vezérlésre szorulnak, mindig sokkal hajlandóbbak a' befejezett, készenállót, a' látszólagos egységben létezőt tökéletesbnek tartani, mint azt, mi, mint minden szellemi örök fejlődésben van és változásában megállapodást nem ismer, minélfogva a' szellemtunyaságnak nem kedves. — A' simultán iskolák nyilt mezőt nyitnak a' jezuitismusnak, melly valamíg protestáns világosság lesz, ezt kísérő árnyékképen létezni fog, és a' világból ki nem múlik. Van azonban a' simultán iskoláknak véghetetlen sok jó oldaluk is, mindenesetre áldás volna e' hazára, ha a1

felekezetek ügyében sok pap úgy gondolkodnék, mint Haubner püs-