Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-07-13 / 30. szám

pök úr,hogy minél közelebb jutnánk a' korhoz, hol egy akol, egy pásztor 'stb. Dr. Ballagi Móricz. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. Nyilatkozat. A' zólyomi ágost. vall. egyházmegye alulír* tót ajkú lelkészei, magunk igazolásaul és az el­szórt alaptalan mindinkább nyugtalanító gyanú eloszlatása végett ezennel ünnepélyesen és be­csületünkre kinyilatkoztatjuk: hogy mi a' magyar nemzetiség és nyelvről hozott törvényeket szi­veinkből helyeselvén, és azoknak hódolni polgári szent kötelességünknek elismervén, a' panslavis­ticai mozgalmakban részt nem veszünk, és a' tót nyelv olly érdekében, a' melly törvényellenes volna, nem működünk, és működni soha nem fo­gunk. Felszólítjuk egyszersmind az ellenkezőt ál­litókat állításuk bebizonyítására. Krcsméry János föesperes s. k., Kuzmány Ká­roly dekán s. k., Jávor András s. k., Mellczer József főjegyző s. k., Makónyi Pál dekán s. k., Thurszky Dániel dékán s. k., Lajkó András s. k., Muskuly Lajos s. k., Bálás Sámuel jegyző s. k., Solcz András s. k., Hoics Sámuel dékán s. k., Gegus János 's k., Medveczki Sámuel s. k., Fuchs János s. k., Pepich Miklós s. k., Koszecz Mátyás s. k., ChalU pka János alesperes s. k., Turzó György s. k. A' pozsonyi evang. főiskolai tanároknak a lyeeum átalakulását illető javaslata. A' t. ez. kerületi és helybeli convent abbeli felszólítása következtében, miszerint sC pozsonyi evang. lyceumnak tanárai az iskolának átalakí­tása körüli nézeteiket közöljék, a' fönnevezett tanárok javaslatai *) e' kövétkezök; Altalános javaslatok. 1) Minden alapítvány, legyen az tőkepénz, ingó vagy ingatlan birtok, az egyházi községnél tovább is marad 's töle kezeltetik. 2) Azon alapítványok, mellyek kizárólag az iskola részére tétettek, a' többiektől külön vá­lasztassanak, 's külön az egyházi községnek és az országos ministeriumnak számoló kezelés alá helyeztessenek. 3) A' protestáns testületnek befolyása az is­kolákra meg ne szüntettessék, ámbár az egyes *) Egyházi gyűléseinknek mivolta azt látszott követelni, hogy a' helybeni iskolai ügynek csak rövid vázlata ter­jesztessék magának a1 gyűlésnek elibe, e1 részletes tár­gyalás és indokolás pedig más helyre és időre föntar­tassék. Váljon és mennyiben valósuland ezen terv, eleve nem tudhatjuk, annyi azonban bizonyos, hogy a' i legközelebb iskolai folyamot annak rendén kezdendjük "s folytatandjuk. M. E. egyházi községeknek e1 részbeni autonomiájok némi módosítást enged, söt magoktól a' protes­tánsaktól is parancsoló szükséggel fog követel­tetni. 'S valóban többféle engedmények lehetsé­gesek a" nélkül, hogy az által a' protestáns ér­telemben vett szellemi fejlődés vagy pedig a1 birtok koczkáztatnék. Részletes javaslatok. J. A' tanintézetnek idoma. 1) A' lyeeum — az elemi és polgári tanodá­kat hozzá nem értve — ezentúl is marad felsőbb tudós tanintézet, 's ez által különbözik az ugy nevezett real, technikai és politechnikai tano­dáktól. 2) Ezen tanintézet részei: a) a1 gymnasium, b) az akadémiai intézet. Ezen intézetek önál­lók, igazgatásra, fenyítékre, tanmódra nézve kü­lönbözők 's egymástól függetlenek. 3) A' gymnasium ezentúl nyolez osztályból ál­land. Az 1 — 4 osztályban az osztály tanítás , az 5—8-ban a' szaktanítás lesz gyakorlatban *) 4) Minthogy egy részről a1 leendő tantervnek terjedelme szükségessé teszi a' fötanítóknak a1 se­gédtanítókat; más részről pedig nagyon kívána­tos, hogy a' tanítói hivatalt igénylök gyakorlati­lag képeztessenek, segédtanítók fognak alkal­maztatni, azaz : azon jelölteknek, kik az állodal­mi tanári vizsgálatot letették és felsőbb tanár­ságra.készülni akarnak, megengedtetik valamelly tanár mellett, vagy annak annak felügyelése alatt egyes tudományokat, vagy azoknak részeit taní­tani, a' nélkül, hogy az által a' rendes tanárnak munkássága korlátoltatnék. 5) Az akadémiai intézet három szaku leend: bölcsészeti, jogászi és istenészeti. *) Osztálytanítás Classenunterricht, egy-egy t'ötanítöval; szaktanítás Fachunterricht, az egyes szakoknak (p. o. mathesisnek, philologiának, történelemnek) külön taní­tói vannak, — Az érintett nyolez osztály az eddigi helytelen és az oktatásnak kellő le'tegzeti fejlődését hátráltató elnevezése szerint az 1. 2. 3. és 4-ik nyel­vészeti, az 1. és 2-dik humanitási és az ugy nevezett logikai és physikai osztály, egy-egy évi folyammal. E" szerint a' rendes gymnasiumi pálya 10 életévtől kezdve 18-ig terjed. Haladni nem tudókra vagy nem akarókra nézve természetesen hosszabb , vagy is az illyen egyedeket jókor kell figyelmeztetni 's inteni, hogy más pályát válasszanak. Gymnasiumból az aca­démiai folyamba cs^k a' letett érettségi vizsgálat után léphetni. Ezen érettségi vizsgálat vegyes választmány (gymnasiumi és kiküldött akadémiai tanárok 's más szaku férfiak) előtt tartatik, "s cxélja nem lehet más, mint kitudni, akart-e 's tudott-e az illető ifjú eddig tanulni; ha akart és tudott, valószínű, hogy a' szabad (akadémiai) tanulás terén sem fog henyélni. A1 ki ál­lodalmi hivatalt igényel, azaz akadémiai folyam végé­vel szigorú állodalmi vizsgálat alá veendő, melly, élő­szóval! és Írásbeli tudományos értekezésből áll szinte vegyes választmány elélt. A" készültség fokától függ a' legközelebbi alkalmazás. M. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom