Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-07-13 / 30. szám

mát nyakunkról a' mennyire csak lehet lerázni és a' mindenható státusra tolni akarjuk, vagy képpel élve : úszni akarunk, de tagjainkat moz­gatni nincs kedvünk. A' szabadság legnagyobb biztosítékát önma­gunkban kell találnunk, különben minden ova­kodások mellett is a' kormány által elébb utóbb lenyügöztetünk. Hol a' polgárok a' szabadság becsét elértet­ték, és számolni tudnak, semmit mások által nem tétetnek, a' mit magok végezhetnek, különösen nem-országos ügyeik rendezését sohi másra nem bizzák. — Minden nyilvános ügyeket, mellyek vagy természetüknél fogva nem a' státus jogkö­rébe tartozók, minők a' cultus ügyei, vagy mely­lyeknek viteléhez különös tanulmány és élethi­vatás nem kívántatik, minő az esküttszéki bírás­kodás a' munkás polgárok magokra vállalják olly módon, hogy az ügyesbeket magok közül bizonyos időre megválasztván, azokat azon hi­vatalokkal megbízzák. — Igy kormányozza ma­gát a' község a' polgári, egyházi és iskolai te­kintetben , és igy nem különben kormányoz­hatja magát a' megye is (törvényhatósági me­gye, egyházmegye, iskolamegye). Csak az mí nem többé község vagy megye dolga, hanem az egész ország ügye, dolgok, mikben a' hon min­den polgári egyiránt érdekelvék, mint például a' közlekedési ügy, csak azt bizzák a' kormányra, de semmi egyebet; a' kormány pedig viszont felügyel, hogy a' polgárok magok-szabták törvé­vényeik és a' magok közt megállapított rendvi­szonyok fentartassanak; szigorún felügyel, hogy a* megbízott hivatalnokok hivatalaikban pontosan eljárjanak 'stb. Hogy mikép hozhatták ezen belrendelkezésí szabadságot a' hivatalnokoknak közkincstárbóli fizetéssel olly kapcsolatba, hogy [az egyiket a' másiktól függni állították, azt soha sem értet­tem. Azt mondják : kit a' státus fizet, annak paran­csol is. De hát a' kit nem fizet, annak nem pa­rancsol-e ? Hisz mit a' nemzet törvényképen szentesített, arra a' státus minden honpolgárt egyiránt szoríthat, akár fizetett hivatalnok az, akár nem; a' mi pedig törvényben nincsen, azt a' státus nem parancsolhatja, ha bár fizet is. Nem a' fizetés vagy nem-fizetésen fordul meg tehát a' dolog, hanem azon, hogy az országos törvényhozó testület, mint a' cultusra nézve he­terogen részekből alkotott egész, a' cultus bel­ügyeiben egyáltalában ne rendelkezhessék , ha­nem ezek az illető hitfeleknek elsajátíthatlan jog gyanánt szentül tekintessenek. II ne faut trop gou­•yerner, ez az egész titok. III. L' appétit vient en mangeant: minél többet fontolgatom a' dolgot, annál több teendőt látok, mi még csak megpendítve is jóformán nincsen. Nagyobb kiterjedésű státusnak akármi tekin­tetböli kormányzására mindenek előtt annak ok­szerű feloszlása szükséges. — Az eddigi elosz­tás, melly a' tulajdonképi Magyarhont, Horvát­országot ide nem értve 4 kerületre szakasztja, nagyon tág és a' kellő felügyelést lehetetleníti. A' 4 helyett legalább is 8 iskolakerületre kell osztani az országot, Erdélylyel és Horvátország­gal együtt 12-re. Minden kerületben legyen egy felügyelő-hiva­tal vagy kerületi iskolatanács, mint középható­ság a' helybeli iskolaelöljáróság és a' ministerium közt. E' tanács két tagját fő— és aligazgatók neve alatt a' status fizesse, minek fejében ök a' legszigorúbb felelősséget magokra vállalni köte­leztessenek. A' tanács többi tagjai tiszteletbeliek 's hivatalukat, mellyre a' minister által nevez­tetnek ki, 3 évig viselik. E' kerületi iskolatanács teendői: 1) A' kerületben lévő minden tanintézetek feletti felügyelés általában, különösen pedig őr­ködés a' felett, hogy az iskolaügyben felsőbb helyen tett rendeleteknek az iskolaelöljárók és tanítók részéről pontosan elégtétessék. E' végett 2) Tartoznak a' felügyelök n1 kerületet éven­kint beutazni, hogy a' kerületbeli iskolák álla— pótjáról magoknak a' hely színén tudomást sze­rezvén, érdemleges jelentésöket a' tanács elibe terj jsszék, melly annak nyomán intézkedik: a) a' megürült tanítói állomások ideiglenes betöl­tése, b) az iskolaépületek fentartása, c) az isko­lavagyon kezelése ügyeiben. 3) Az iskolaév végével minden kerületbeli iskolák részletes jelentéseit vévén, ezekből va­lamint a' felügyelök jelentéseiből készíttessék az egész kerületi iskolaügynek évenkinti részletes statisticája olly formán, hogy abban nemcsak a' tanulók száma , hanem a' tanítóknak élet- és hivataloskodási koruk és tehetségük, továbbá az egyes iskolák jövedelmeinek állapotja, az iskolai épületek mibenléte 'stb. kimerilöleg terjesztes­senek elö. Hogy a' felügyelés e' teendői, mellyeknek szá­mos részleteit előadni nem rövid hírlapi czikkbe való, az országnak eddigi felosztása mellett csak kis részt sem teljesíttethetnének,sokkal világosabb mintsem hogy az bővebb bizonyításra szorulna; de az ország helyes felosztása iskolai tekintet­ben nemcsak a' felügyelés, de a' felsőbb iskolák helyszerinti elrendezése tekintetéből is szük­séges. Annak, hogy a' státus viszi a* nevelés ügyét, legjobb oldala az, hogy az úton a' polgárok ne­veltetéséről egyaránylag gondoskodva van, ho­lott máskép azok, kik értelmiség tekintetéhen leghátrább vannak, még jobban elmaradnának. Mert a' miveltetési szükség érzete a* míveltségr

Next

/
Oldalképek
Tartalom