Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-06-18 / 25. szám

gasabb szükségek sürgetik a' társas életet. Csak magáboz hasonlók társaságában fejtheti ki min­den ember azon értelmi erejét, mellyet az Isten keblébe oltott. Hogy Angelo Mihály tehetségei­nek egész erejét eszményei létesítésére fordít­hassa, szükséges, hogy egyéb szükségeiről má­sok gondoskodjanak, kik cserében ismét Angelo müvein leikök nemesi) vágyait elégítik ki. A1 társadalom segíti elö az egyes fejlődését, az egyes viszont munkásságát ugy intézze, hogy > általa a' társadalom czéljai mozdíttassanak elö. Az egyesnek illy munkássága, mellynél fogva a' társadalom egészében helyet foglal, képezi a' hivatást. Hivatás nélkül az ember rendeltetését megtagadva vétkezik a' társadalom és közvetve önmaga ellen. A' hivatások különbözők, vala­mint a' társaság szükségei és czéljai különböz­nek; de az emberiségre nézve az egyik olly szükséges, mint a' másik, és a' földmivelő hiva­tása olly nemes, mint azé, kinek emberek, mil­liók felett határoz szava. A' különböző hivatások tekintetéből három egymást kiegészítő, de egymástól lényegesben különböző néposztályra szakad minden álladalom. Egy rész a' társaság legközelebb, leganya­gibb szükségeinek fedezéséről gondoskodik, a" földmivelő nép, falusi lakosok. Ezeknek, valamint hivatásuk a' legközelebbit, a1 legkézzelfoghatóbbat illeti, ugy míveltségök sem tova terjedhető. A' község közei és aJ haza legtávolabb értelmi látkörök , iskolájok pedig községi, felekezeti. Egy másik rész az ész munkássága által mes­terségesen teremtett emberi szükségekkel fog­lalkodik, a1 természettől nyert kincsek feldolgo­zása körül fáradozik, ipariizők és kereskedők vagy városi lakosok. Az ipar, mint az új kor leghatósb emeltyűje, egy részt a' hazában gyökerezik, de más részt az egész civilisált világgal folytonos összekötte­tésben áll. Az iparüzö vagy a' kereskedő nem szorítkozhatik lakhelye szűk körére; azért is itt már a' láthatár tágultabb, az egyes már túlemel­kedett a1 községi vagy felekezeti viszonyokon és a' számára állítandó iskola csak az európai civilisatio színvonalán állapodhatik meg. Egy harmadik rész a' társadalmi együttlétből keletkezelt szellemi szükségeknek szenteli éle­tét. Á leendő tudósok, nemzetoktatók és tiszt­viselők. Ez osztály leginkább az emberrel, a' társada­lom átalános viszonyaival foglalkozván, az em­bert tehetségeivel és törekvéseivel, a' társadal­mat viszonyainak legtávolabbi elgyökerezése 's elágazásiban ismernie kell. A' mennyiben pedig a' társadalom viszonyai és törekvései szintúgy a' múltnak fejleményei, mint a' jelennek kifo­lyásai, szintúgy eszményi, mint annyagi termé­szetűek, ez osztálynak a' mult oknyomozó vizs­gálása szintolly szükséges, mint a' jelennek ala­pos ismerete. Itt a' láthatár legtágabb, mert az egész embe­riség jelenét és múltját magában foglaló és a' társadalomnak minden szellembirtokaira (e' kife­jezést List tanjának értelmében véve) terjeszke­dik ki. A' társadalom e' három osztályainak megfele­löleg e' szerint a' nyilvános iskolák is háromfé-i lék lesznek : 1) Iskolák a' földmivelők vagy általában az alsó néposztály számára : a) Kisdedovodák. b) Elemi iskolák. c) Miveldék (Fortbildungsschulen). d) Gazdászati intézetek. 2) Iskolák az iparüzök vagy a'városi lakosok számára : a) Kisdedovodák. • b) Elemi iskolák. c) Ipariskolák (alsó és felső reáliskolák). d) Öszmüvészeti intézet. 3) Iskolák a' nemzetoktatók és tisztviselők számára : a) Kisdedovodák. b) Elemi iskolák. c) Tudós iskolák (alsó és felső gymnasium.) d) Egyetem. De lássuk ezeknek egy néhányát egyenkint. 1. Iskolák a földmivelők 's általában az alsó néposztály számára. Alólról nő fölfelé a' fa, 's az álladalom gyöke­rét ós törzsökét az úgynevezett nép képezi. — Hogy a' fa virító és gyümölcshozó legyen, legin­kább a' gyökeret és törzsököt kell ápolnunk. Mindenek előtt pedig egység és egyenlőség kell. — Miveltségi különzések még inkább nehezítik a' társadalmi czélok elérését, mint a' rendek és kastok különbfélesége. Mert a' melly statusintéz­kedés a' miveltre nézve jótét, átokká válhatik miveletlen tömegre alkalmaztatva és megfordítva sok törvény lehet korlát a' miveletlennek, mig ugyanaz a' civilisált embernek tovább haladásá­ban gátul levén, lépteit megakasztja. Politicai é^yenlöség üres szó marad mindad­dig. mig a1 haza minden polgárai egynemű mivelt­ségi álláspontra nem jutnak. Miveltségi különb­ségeknek lenni kell, de nem annyira lényegre, mint kiterjedésre nézve. Az iskolák, a' mint előadtuk, háromfélék. Mind a' háromban a' hon és ennek érdekei képezik a' központot; csakhogy a' népiskolában az egész miveltségi kör is itt határozódik, holott az ipar­iskolában a' hon összefüggése a' mivelt világ egyéb népeivel szem elibe állítandó, a' tudós iskolában pedig az ismeretek olly szempontból veendők, hogy azoknak nemcsak jelenlegi lán­czolatuk, hanem eredet szerinti összefüggésök is kitűnjék, egy szóval: itt összeköttetésbe kell lépni

Next

/
Oldalképek
Tartalom