Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-06-18 / 25. szám

az ókorral, névszerint pedig az ókor classicus népeivel, kiknek örökbe nyert szellemkincseiből gazdálkodunk. Ezeknélfogva a' népnevelésröli gondoskodást ollyformán ldvánnám, hogy a' nevelés, mellyet a' nép nyerendő, alapját képezze az egész nem­zeti mivelödésnek. E' nevelést kapja a' nép az ugy nevezett kis­dedovoda 's az elemi iskolában, melly intézetek az álladalom polgári minden gyermekinek szá­mára szolgálván, nemzeti közintézetek gyanánt legyenek. Az ovodát első szükségnek tartom és status­intézetnek akarom. A' legegyügyübb földmives is nem szórja el a' magot , mig elébb földét föl nem szántotta, be nem boronálta és ki nem tisz­togatta; mi okosabbak eddig a' földet elébb be­dudvásodni hagytuk, aztán vetettünk, a' mint ve­tettünk 's arra áldott aratást vártunk. — A' gyer­mek 6 éves korában értelemben elhanyagolva, akaratban romolva lépett be a' népiskolába : itt a' tanítónak órákban jóvá kellett volna tenni, a' mit a' rosz példa, a' magára hagyatottság éve­ken át rontott, hogy embert, a' jót és szépet is­merő, érző és akaró embert képezzen a' vadként elszilajult és figyelem és rendtől elszokott gyer­mekből. — Nagy kívánság, mellynek vajmi gyé­ren felelt meg kis siker is. — Ennek máskép kell lenni. — A' népiskolának nem volt alapja, min megálljon : ez alap az ovoda, mire ezentúl a' status részéről lesz az egész iskolai szerkezet fektetendő. Hogy a' kisdedovoda iskola a' szó szorosb ér­telmében legyen, erről szó sincs, csak némi pót­lékát nyújtsa annak, mit a' nép fia szülei házánál olly ritkán nyerhet 's a1 mi a' bekövetkező is­kolai és közvetve az egész életnek sarkalata. — Az ovodában a' gyermek tisztaság, rend és fi­gyelemre szoktassék, teste sérüléstől, esze el­butulástól megovassék, érzékei gyakorlat által élesbíttessenek és észbeli lehetségeinek első ki­fejlése segíttessék elő, ez mind 's ezt, jobbnak híjában, egy jól nevelt dajka is elvégzi, a' mint Németországon faluhelyeken többnyire is pa­rasztasszonyok az iskolamester vezérlete alatta' kisdedóvók. — Ha nagyban nem megy, kezdjük meg a' mint tudjuk, kicsinyben. Egy nagy szoba és egy értelmes asszony, voilá tout ce qu'il faut! Különösen szükséges az ovodák fölállítása ná­lunk a' soknyelvüség tekintetéből. — Az elemi népiskola nyelvek tanításával nem foglalkodha­tik, 's ha foglalkodik is, czélt nem ér, ezt eddigi tapasztalások eléggé bizonyították. — Ha tehát azt kívánjuk, hogy minden honpolgár szívre, nyelvre magyar legyen, 's azt kívánni most, mi­dőn közügyekbe , mellyeknek a' törvény értel­mében kizárólag magyarul folyniok kell, minden embernek beleszólása van: ugy hiszem, nem épen túlzott igény, akkor olly korban kell a' magyar szót ajkira varázsolni, midőn a' gyermek legfo­gékonyabb és a' nevelésnek más föladata nincsen, mint a' szunyadozó tehetségeket figyelemre ébreszteni, a' nyelvet megoldani és a' tagokat mozgékonyságra szoktatni. A' mi az elemi iskolákat illeti, ezek tulajdon­képen csak a' tehetségeknek rendezett nézlet és folytonos gyakorlat általi kimivelését czélozzák, az ismeretek pedig csak annyiban jöhetnek te­kintetbe, mennyiben e' czél elérését elősegítik ; minthogy azonban az alsóbb néposztály ez inté­zeten kivül mást csak igen ritkán ismer és hasz­nál , a' tanulmányokat benne ugy kell intézni, hogy a' gyermek mind azon ismeretekés ügyes­ségeknek birtokába jusson, mellyekre, mint em­bernek és polgárnak, szüksége van. E' szerint az ügyességeket illetőleg, írás, ol­vasás elmulhatlan szükségesek, éneklés elmede­rít ő , durvaságenyhítö, rajzolás pedig minden embernek hasznos és az Írással egy folyamban gyakoroltathatik. Az ismereteket ezen a'hon minden fiaival kö­zös iskolában olly kútfőből szeretném meríttetni, melly a' nemzetnek mintegy közös értelmi kincs­tára gyanánt szolgálna és kimerítő polgárkátét képezne, mellynek minden szava, mint a' gyer­mekkor bájtelt emléke, élénk viszhangra találna mindenkor minden magyar szívben egyiránt. E' végett olly népkönyv szerkesztését indítványoz­nám, melly minden, Isten, ember és természet­ről tudnivalókat tanmódlag elrendezett olvas­mánydarabokban, mesék, példabeszédek és jeles mondatokban mintegy korrajzokba foglalná olly— képen, hogy ész és szívhez egyiránt szólva, egy részt értelem- és kedélyképzésre, más részt aka­rat-szilárdításra szolgálnának vallásos (nem fe­lekezeti) és erkölcsi tekintetben. — Mind az, mit a' nemzet tapasztalt, a' tudomány érlelt, az em­beriség ezrede lefolyta alatt kifejtett, legyen ab­ban egyszerű, minden embernek érthető nyelven előadva ugy , hogy az éretlennek tanulmányul, az érett eszű és miveltségünek épületes, kedves olvasmányul szolgáljon. Egy illy munka készítése, mint látni való, nem csekély feladat, 's méltó a' nemzet legjelesbjei­nek fáradozásira, miután illy munka legerősebb alapját vetné meg a' nemzet értelmi egységének. Hogy illy munka, nevezetesen ha több folya­mokra osztatnék, a' gyermekeknek több évre szolgálhat tanulmányul, magától világos. E' sze­rint azon gyermekek, kik felsőbb iskolába me­nendök, tiz éves korukban az elemi iskolából ki­lépvén, a' népkönyvet olvasókönyvül viendik magokkal, ugy hogy ez az első osztályokban mind az anyanyelv tudományos taglalásához, mind a' stylgyakorlatokhoz anyagot nyújtandó; azon gyermekek pedig, kik az elemi iskolából 13 vagy 14 éves korukban egyenesen jövő hi­vatásuk mezejére lépnek, azt a' miveldében hasz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom