Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-06-11 / 24. szám

ininisteri tanács rendeleteit, mellyeknek aztán engedelmeskedni kell? 3. A' népiskoláknak is legfelsőbb felügyelője a' ministeri tanács. Ez a' két alsóbb fölügyelői fokból, mint két tényezőből, önkényt fejlik, tehát ez fejlemény, még pedig, hogy már egy kissé bölcsészeti nyelven is szóljunk, a' ministeri föl­ügyelő tanács, a' népet képviselő közvetlen föl­ügyelésnek , mint a' mindig magára visszaható, maga körül néző negatív, és a' közvetett vagy belátó vagy kiterjesztő positiv gönczölőknek egymásra viteléből emelkedett fejlemény. Mint illyen magas fejlemény lehet a' ministeri tanács a' legnagyobb jog, a' nevelés körül erélyesen rendelkező, parancsoló, vagy roszaló ; mert igy a' nép józanabb részéből kifolyó szellem lesz kezében ; ezt lehet, söt kell neki ugy irányozni, hogy a' gondolatlanabb rész utána menjen, más­kép a' ministeri rendeletek semmik mint absolu­tisticus irányú ordonnance-ok a' legnagyobb jog a' szellem körül, és ennek vagy elferdítése, vagy épen elnyomása; tehát csak ministeri fejektől függ, hogy a' népnevelés 50 év alatt szolgaság legyen. En kisebb 's nagyobb társadalmaknál, jelesül csak iskolákban is, söt álladalmakban a' kormányok bukásának okát végső fölelemezés után abban láttam rejleni, hogy a' közvetítő közép fok mellőztetvén, egyik túlzó gönczölről, tehát a' kormányról hatalmasan csapatik parancs a1 másikra, tehát a' népre, és egyik gönczöl a' másik elemeit vagy elfojtja, vagy az ezektől el­nyeletik, igy a1 két ellentétek közt kiengesztelö­dés nem történhetvén, élet és szellem létre nem jöhet. A' melly ministerium a' nevelés körül az érintettem fokon működik , én annak munkáját sikeres és felelősségét könnyűnek találom: mert illy esetben a' ministerium a' már meglevő, fejlő és emelkedő szellem alakítója. Az iskola nem a' kormány, hanem a1 nemzet sajátja, mellyet ne­vel. Igy nem félhet senki a' szellem elnyomásá­tól ; mitől pedig más esetben félni lehet. Hogy kijelölt esetre menjek: A' magyarhoni protes­tánsoknak folyó év 1-sö augustusán tartandó ministeri értekezlet irányában különböző véle­ményök van. A' tiszamelléki helv. hitv. egyház­kerület kimondá követeinek utasításul: a' pro­testáns egyház soha semmi árért áldozatul nem vetendi jogainak épségben tartását. A1 duna­melléki egyházkerület, kár, egyenesen utasítást nem adott, de csak ugyan illy szellemben nyi­latkozik 's ezen szellemet az egész protestáns testületről föl lehet, söt kell tenni, másként ma­gával jön ellenkezésbe. A' protestánsoknak ag­godalmuk lehet, hogy az 1848. 20. t. cz. 3. elnyeli az 1791. 26. t. czikket, vagy szellemi jogot bocsátanak áruba anyagi jogért. Ha a' megbukott kormány szerkezetére gon lolunk, 's azt hisszük, hogy az talán visszajöhetend: ugy az aggodalom méltó. De én a1 megbukott kor­mányrendszer visszajöhetését nem hiszem, vagy hogy reánk nézve vallásos tekintetben vissza ne jöjjön, azt a1 jelen ministeri értekezlet föltételeitől, 's ezeknek a' legközelebbi ország­gyűlésen törvénybe iktatásától függesztem föl, például: Ha a' terveztem fokozatos fölügyelési rendszer elvben elfogattatik és törvény által erősíttetik ínég, mellyböl önként foly, hogy sem jelen alapítványaink el nem vétetnek , söt inkább szükségeink álladalmilag födöztetnek, tanítókat, tanrendszert, tankönyveket a' ministerium elönk­be nem ir, benső vagy házi igazgatásunkba közvetlen nem foly be : én illy körülirat mellett szellemi jogomat az anyagi mellett nem féltem, söt ki a' protestáns egyház és iskolaiéletben több évek óta benne vagyok, érzem ennek sze­génységét, látom rendetlenségeit, és mint haza polgára, föl birom fogni a' protestáns testület nagy jelentékenységü viszonyát az álladalom­hoz: követelem, hogy iskola és egyházi szük­ségeink közálladalmilag fedeztessenek, vagy az 1848. 20. t. czikk 3. az 1791. 26. t. czikkel kiengeszteltetvén, az, mint már létező országos törvény is, foganatba vetessék. Erre hivők fel minden protestánst, máskint, ki a' jelen alkalmat akár túlzó önbecs és több mint önelbizás miatt elszalasztja, az felelős lesz és legyen a' jövő nemzedék előtt. 14. Az alsó ipariskolák (folytatik). Vélemény azon sarkalatos pontok megállapítása fölött, mely­lyekben e' f. é. auguslus 1 napjára az 1848-diki országgyűlés 20 t. cz. 3-ik nyomán kitűzött ministerialis értekezlet alkalmával minden ma­gyarhoni törvény és ügyfelek érdekeit összpon­tosítva legegyszerüebben, legrövidebben, legki­elégitöbben lehetne rendezni. A. Az egyházat illetőleg. I. Minden magyarhoni hitfelekezetek hódoló hálás tiszteletet nyilvánitnak az örökre neveze­tes 1848-diki országgyűlés azon keresztyén szel­lemének, mellyet a' XX. vallási t. cz. alkotása körül kitüntetett. II. Minden magyarhoni hitfelek egyiránt elis­merik magyar király ö fölségének felelős mini­sterei által egyházuk fölött országos törvényeink értelmében gyakorlandó legfelsőbb világi föl­ügyelési jogát. III. Minden magyarhoni hitfelek egyházának a' törvényben szentesített tökéletes egyenlőség és viszonyosság értelmében hagyassék meg belső önkormányzási joga, melly szerint lelkészeit, vallásoktatóit, 's minden szükséges alsóbb és felsőbb egyházi hivatalnokait általános szavazat többséggel szabadon maga választhassa, — val­lásos szellemének ápolására kellő szertartásait a' templomokban és iskolák körül egyházközségi,

Next

/
Oldalképek
Tartalom